Az elmúlt hónapokban Oroszország több rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen. Az eddigi legsúlyosabb november 15-én történt, amikor több mint száz rakéta egy tucat várost és körzetet, valamint az ország kritikus energetikai infrastruktúráját vette célba.
Ukrajna eddig főként a szovjet korszak védelmi rendszereire, például az Sz–300-asra támaszkodott. Most azonban, hogy a légvédelem Ukrajna legfőbb prioritása, arra sürgeti a nyugati országokat, hogy kifinomultabb eszközöket biztosítsanak.
Íme néhány rendszer, amely segíthet megvédeni az ukrán égboltot.
Sz–300: Régi, de még mindig hatékony
Az Sz–300 egy nagy hatótávolságú föld-levegő rendszer, amelyet eredetileg a Szovjetunióban fejlesztettek ki a hatvanas és hetvenes években. Képes repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták célba vételére.
Legalább tizenhét ország – köztük Ukrajna, Oroszország és több NATO-tagállam – rendelkezik Sz–300-asokkal. Bár technikailag ez egy védelmi rendszer, úgy tűnik, hogy Oroszország átcsoportosította a földi célpontok elleni csapásmérésre is. Ezért volt kezdetben némi zavar a novemberben Lengyelországba becsapódott rakétával kapcsolatban.
Az invázió előtt Ukrajna körülbelül 250 Sz–300-as rendszerrel rendelkezett a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint. Azóta a katonai segélyek részeként még több ilyet kapott. Továbbra sem világos, hogy hányat semmisítettek meg az orosz rakéták.
IRIS–T: Az első modern rendszer Nyugatról
Október 11-én Ukrajna megkapta első modern nyugati légvédelmi eszközét Németországtól: az IRIS–T-t, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rendszerét.
Olaf Scholz német kancellár még júniusban ígéretet tett arra, hogy négy ilyen rendszer leszállítására kerül sor, az üzletet várhatóan ez év végéig lezárják. Oroszország ukrajnai városokra mért halálos csapásai azonban felgyorsították a folyamatot.
Ukrajna jelenleg egy üteggel rendelkezik, amely egy radarból, egy parancsnoki és vezérlőrendszerből és három rakétaindítóból áll, és amely összesen 24 rakétát hordoz. 2023-ban további három üteg várható, a lassú leszállítást a hosszú gyártási folyamattal magyarázzák.
Az IRIS–T állítólag egy egész várost képes megvédeni az akár negyven kilométer távolságban lévő rakétáktól. Érzékeny radarjának köszönhetően – amely különböző forrásokból származó adatokat integrál – az alacsonyan repülő rakétákat (például a Kalibr típust) és a drónokat is észleli.
Az IRIS–T-t Dél-Németországban gyártják, és viszonylag új. A kilencvenes évek óta fejlesztik, a legújabb változat tesztjei 2021-ben fejeződtek be.
NASAMS: Folytatódnak a nyugati szállítások
November 7-én Ukrajna újabb fejlett légvédelmi rendszereket kapott: A NASAMS-ot, amelyet az Egyesült Államokból küldtek.
A NASAMS-ot a kilencvenes években fejlesztették ki amerikai és norvég cégek. Ez ugyanaz a rendszer, amely a Washington körüli légteret védi. Közepes hatótávolságú védelmi rendszerről van szó, három rakétaindítóval felszerelve, amelyek összesen 18 rakétát (egyenként legfeljebb hatot) képesek hordozni.
Radarja több adatforrást használ, ami lehetővé teszi, hogy a látótávolságon túli célpontokat is elfogja. A rendszer egyidejűleg több célpontot is képes támadni, így kevésbé valószínű, hogy nagyszámú támadórakéta túlterhelné.
A rendszer negyven kilométeres hatótávolságú AMRAAM rakétákat használ (az újabb változat akár a száz kilométert is elérheti). Ezek képesek különböző célpontokat, köztük pilóta nélküli légi járműveket és robotrepülőgépeket is eltalálni. Az Egyesült Királyság több száz rakétát adományoz Ukrajnának.
Patriot: Végre?
Ukrajna hónapok óta kér egy másik nagy hatótávolságú légvédelmi rendszert, az amerikai gyártmányú Patriotot. Ez a rendszer rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat, fejlett repülőgépeket és robotrepülőgépeket is képes megsemmisíteni. Először a nyolcvanas években állították hadrendbe, az egyik legfejlettebb amerikai légvédelmi rendszernek számít.
A Nyugat vonakodott átadni a Patriotokat, főként a bonyolult technológia miatt. Egy üteg működtetéséhez körülbelül kilencvenfős személyzetre van szükség, így az ukrán erőknek széles körű kiképzésre lenne szükségük. Egyes kormányok a konfliktus további eszkalálódásától is tartottak.
Amikor Lengyelország visszautasította a Németország által neki felajánlott két Patriot-üteget, és azt javasolta, hogy inkább Ukrajnába küldjék, a javaslatot elvetették, mivel a rendszert NATO-személyzet üzemeltette volna, és ez NATO-katonák Ukrajnába küldését jelentette volna.
Az Egyesült Államok azonban a közelmúltban további katonai segítséget jelentett be Ukrajnának, beleértve a Patriot védelmi rendszer átadását is.
Hawk
Novemberben Spanyolország összesen hat darab amerikai gyártmányú Hawk légvédelmi rendszert küldött Ukrajnának. Az Egyesült Államok azt is fontolgatja, hogy néhány régebbi, raktáron tartott Hawk rendszert is átad, de ezeket valószínűleg előbb fel kellene újítani.
A Hawkot az ötvenes években fejlesztette ki a Raytheon Technologies, és a kétezres években nagyrészt kivonták a használatból. Ez egy mobil rendszer, amely alacsony és közepes magasságon haladó repülőgépek elleni védelmet biztosít, és várhatóan hatékony lesz az iráni drónok ellen.
Az indító járművet jellemzően egy radarjármű és egy parancsnoki jármű kíséri. Ezek a járművek a hordozórakéta típusától függően változhatnak.
Kisebb védelmi rendszerek: Avenger, Gepard és Vampire
Az Egyesült Államok négy Avenger légvédelmi rendszert is adományozott, amelyek rövid hatótávon nyújtanak védelmet drónok és helikopterek ellen.
Ezt a rendszert egy Humvee járműre szerelik, és legfeljebb nyolc Stinger rakétával és egy géppuskával van felszerelve. Akár nyolc kilométerre lévő célpontokat is képes megsemmisíteni.
Az Avenger nem olyan kifinomult, mint néhány más rendszer, például a NASAMS vagy az IRIS–T. A célpontok észlelésére optikai célzótávcsövet és kis hatótávolságú lézert használ, és a rakéták hatótávolsága lényegesen kisebb. Nagy mobilitásának köszönhetően azonban értékes eszköz.
Júliusban Németország harminc darab kivont Gepardot szállított le. Ezeket a légvédelmi lövegeket a hetvenes években fejlesztették ki Németországban az alacsonyan repülő páncélozott harci helikopterek, például az orosz (akkor még szovjet) Mil Mi–24-es ellen. Úgy tűnik, hogy a kisebb célpontok, például az Oroszország által használt, iráni gyártmányú kamikazedrónok elleni harcban is hatékonyak.
A Flakpanzer Gepard (a Flakpanzer a tankalapú légvédelmi harcjárművek német megnevezése) akár 15 kilométeres távolságból is képes célpontokat kiszúrni, és hat kilométeren belül támadni.
Your browser doesn’t support HTML5
Német Gepard légvédelmi rendszerek az iráni drónok ellen
A Gepardok mellett Németország mintegy hatezer lövedéket is biztosított, ezenfelül további tizenkétezer lövedék van készenlétben. Ezeket Németország néhány évtizeddel ezelőtt vásárolta Svájctól azzal a feltétellel, hogy Svájcnak vétójoga lesz a jövőbeni továbbértékesítés vagy adományozás tekintetében. A vétó feloldására irányuló kérelmeket eddig elutasították.
Az Egyesült Államok szintén kötelezettséget vállalt a Vampire rendszer, egy lézerirányítású rakétaindító berendezés biztosítására. Ez egy hordozható fegyver, amely a legtöbb kisteherautó platójára felszerelhető, még a nem taktikai célú járművekre is. Amerikai gyártója szerint a rendszer viszonylag kicsi, két ember két óra alatt telepítheti. Működtetéshez csak egy emberre van szükség.
A Vampire hatékony a pilóta nélküli légi rendszerek ellen, de földi célpontok ellen is bevethető. A szállítás az idei év közepén várható.
Ember által hordozható légvédelmi rendszerek
Emellett a hordozható rakéták (más néven MANPADS) is fontos szerepet játszanak az ukrán védelemben. Az Egyesült Királyság Starstreak rakétákat, míg Németország, Hollandia és az Egyesült Államok Stinger rakétákat szállított. Lengyelország Piorun rakétákat biztosított Kijevnek.
Mindezek a rendszerek gyalog vagy járművön szállíthatók és vállról indíthatók. Néhány kilométeres távolságon belül hatékonyak az alacsonyan repülő légi járművek, például helikopterek ellen.
A Stinger és a Piorun rakéták úgynevezett hőkereső rakéták. Ez azt jelenti, hogy infravörös célzás segítségével bemérik a célpont hajtóműve által termelt hőt. A Starstreak rakétákat viszont lézersugárral irányítják.
A szállítások idén várhatók, és még több védelmi rendszert ígértek más országok, például Franciaország, Svédország, Hollandia és Kanada, hogy csak néhányat említsünk. Ukrajna azonban többféle orosz fenyegetéssel néz szembe, és az országnak stratégiai szempontból kell elhelyeznie a rendszereket az ország területén, mivel nem lesz megvalósítható, hogy az egész területet lefedje.