Thaci csütörtökön azt mondta egy pristinai sajtótájékozatón, hogy forrásai jelezték: a Koszovói Speciális Kamara (KSC) megerősítette, hogy vádat emeltek ellene, és emlékeztetett az ígéretére, hogy az megtörténik, akkor lemond a hivataláról.
„Ahogy ígértem, semmilyen körülmények között sem engedem, hogy a Koszovói Köztársaság elnöke bíróság elé álljon. Ezért, a Koszovói Köztársaság elnöksége, a Koszovói Köztársaság, Koszovó állam és Koszovó népe becsületének és méltóságának védelmében, valamint a nemzetközi közösséggel való együttműködés iránti tiszteletből, a mai nappal lemondok” – mondta Thaci.
Egy hollandiai székhelyű koszovói bíróság emelt vádat ellene
A Koszovói Speciális Kamara és a Speciális Ügyészi Hivatal (KSC és SPO) egy Hágában székelő, koszovói bíróság, amely négy Speciális Kamarából és Speciális Ügyészi Hivatalból áll.
Feladata a Koszovói Albán Hadsereg (UCK) nevű félkatonai szervezet tagjai által az 1998-2000. közötti függetlenségi háború idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettek kivizsgálása.
A testület a koszovói törvények alapján, de Hollandiában működik, hogy megvédje a tanúkat a megfélemlítéstől.
Az SPO júniusban emelt vádat Thaci és mások ellen, amiért az ügyészi hivatal szerint „büntetőjogi felelősségük van mintegy 100 gyilkosságban, személyek erőszakos eltüntetésében, üldözésben és kínzásban”.
Thaci tagadja, hogy gerillavezérként háborús bűnöket követett volna el
A Szerbiából való kiválásért folytatott koszovói függetlenségi háborúban több, mint tízezer ember vesztette életét, többségük koszovói albán volt.
Továbbra is eltűntként tartanak nyilván több, mint 1600 embert. A háborúnak a NATO 78-napos, Szerbia elleni légi offenzívája vetett véget.
Thaci a háború idején az UCK parancsnoka volt, de tagadta, hogy köze lett volna bármely háborús bűntetthez.
Hágába vitték a koszovói parlament volt elnökét is
Szerdán háborús és emberiesség ellen bűnök vádjával őrizetbe vettek és Hágába szállítottak egy másik volt gerillaparancsnokot is, aki egy ideig a koszovói parlament elnöke volt.
Jakup Krasniqit a hágai háborús ügyészek és a helyi rendőrség különleges egységeinek közös akciója során tartóztatták le.
A többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban vált ki hivatalosan Szerbiából és kiáltotta ki függetlenségét. Sok nyugati állam önálló országként ismerte el, de Szerbia és szövetségesei, Oroszország és Kína a mai napig nem voltak hajlandók erre.