Emberi jogi és civil csoportok aggodalmuknak adtak hangot hétfőn, miután Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztik a menedékjogot a keleti szomszédok, Belarusz és Oroszország állítólagos visszaélései miatt.
Lengyelország 2021 óta küzd a migrációs nyomással Belarusszal közös határán, amely egyben az Európai Unió külső határának is része. Az egymást követő lengyel kormányok azzal vádolták Belaruszt és Oroszországot, hogy ők szervezik a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok tömeges átszállítását a határra, hogy destabilizálják a Nyugatot. Ezt egy hibrid háború részének tekintik, amelyet szerintük Moszkva folytat a Nyugat ellen, miközben tovább vívja már csaknem három éve tartó teljes körű háborúját Ukrajnában.
Voltak olyan migránsok, akik menedékjogot kértek Lengyelországban, de még a kérelmük feldolgozása előtt átvágtak az EU határmentes utazási zónáján, hogy elérjék Németországot vagy más nyugat-európai országokat. Németország – ahol egyre nagyobb a félelem a biztonsági helyzet miatt a sorozatos szélsőséges támadások után – a közelmúltban válaszul minden határára kiterjesztette az ellenőrzést az illegális migráció elleni küzdelem érdekében. Tusk elfogadhatatlannak nevezte a lépést.
Tusk a Polgári Koalíció szombati kongresszusán jelentette be, hogy ideiglenesen felfüggeszti a migránsok jogát a menedékkérésre. Ez egy stratégia része, amelyet a kormány keddi ülésén terjesztenek elő.
Ehhez kapcsolódóan: Miért véli úgy Lengyelország, hogy Moszkva és Minszk fegyverként használja a migrációt az európai szélsőjobb javára?Hétfőn közzétett nyílt levelében több tucat nem kormányzati szervezet sürgette, hogy Tusk tartsa tiszteletben a Lengyelország által aláírt nemzetközi egyezmények, köztük a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezmény és az Európai Unió Alapjogi chartája, illetve Lengyelország saját alkotmánya által biztosított menedékjogot. Az aláíró csoportok szerint tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat és szabadságokat. „Ezeknek köszönhető, hogy lengyel nők és férfiak ezrei találtak menedéket külföldön a kommunista totalitarizmus nehéz időszakaiban, és mi lettünk e jogok egyik legnagyobb haszonélvezői – áll a levélben. – Nehéz és bizonytalan időket élünk, háborús konfliktusok törnek ki az egész világon, mi magunk is egy háború peremén létezünk, de ez nem mentesít minket az emberiesség és a törvények betartása alól.” A nyílt levelet az Amnesty International mellett 45 másik szervezet írta alá, amelyek számos humanitárius, jogi és civil ügyet képviselnek.
Tusk megvédte a menedékjog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó döntését. Azzal érvelt, hogy Finnország is felfüggesztette a menedékkérelmek elfogadását, miután migrációs nyomás keletkezett Oroszországgal közös határán. „A menedékjogot eszközként használják fel ebben a háborúban, semmi köze az emberi jogokhoz. A mi prioritásunk a határellenőrzés és Lengyelország területének biztonsága, és ez így is marad. Döntéseinket és cselekedeteinket teljes mértékben ennek rendeljük alá” – közölte vasárnap az X-en.
Az Európai Bizottság szóvivője elismerte a Belarusz és Oroszország által jelentett kihívást, és nem bírálta kifejezetten Tusk megközelítését. „Fontos és elengedhetetlen, hogy az unió megvédje a külső határokat, különösen Oroszországgal és Belarusszal szemben, amelyek az elmúlt három évben nagy nyomást gyakoroltak a külső határokra – mondta hétfői tájékoztatóján Anitta Hipper. – Ez olyan dolog, ami aláássa az EU-tagállamok és az unió egészének biztonságát.” De azt is hangsúlyozta, hogy a jog arra kötelezi az EU-tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az emberek számára, hogy nemzetközi védelemért folyamodjanak. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság azon szándékozik „dolgozni, hogy a tagállamoknak meglegyenek a szükséges eszközeik a válaszhoz az ilyen típusú hibrid támadásokra”.