Tüntetés, nyugtató elnöki kör-e-mail, találkozó a minisztérium képviselőivel: a volt akadémiai intézeteket alapítványba szervező törvényjavaslat mozgalmas csütörtököt hozott. A kormány régi, a tudomány autonómiáját érintő törekvéseit porolná le új formában, de a tiltakozások és az EU-s kutatási források elvesztésének kockázata miatt most engedményt ígér. Az akadémiai ingatlanok magánosítása viszont továbbra is az asztalon maradt.
Csütörtök délután kutatók tiltakoztak HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítását célzó törvényjavaslat ellen, a HUN-REN elnöke pedig körlevélben igyekezett megnyugtatni a négyezer kutatót. Gulyás Balázs tagadta, hogy az intézetek sorsa ugyanaz lenne, mint a modellváltásra kényszerített egyetemeké: a magyar nyelvi korpuszba már ragozható formában bekerült kekvásítás.
Csütörtökön a tudományos intézetek és központok igazgatói és főigazgatói le is ültek Gulyással és a kormány képviselőivel, akik jelezték, hogy a kabinet hajlandó engedni a kutatóintézeti hálózat teljes centralizációját kodifikáló törvényjavaslatból. Keddre ígérték a hazai tudományos kutatások jövőjét meghatározó egyik legfontosabb törvény módosított változatának parlamenti benyújtását; két munkanap alatt kell olyanná faragniuk a törvényt, hogy ne várjon a magánosított egyetemek sorsa a kutatóintézetekre: ne essenek el a számukra (is) létfontosságú uniós kutatási forrásoktól.
Visszavesznek a központosításból
Az MTA is véleményezte a törvényjavaslatot, például azt a passzusát is, amely szerint az állam megrendelőként lépne fel a HUN-REN-nel szemben, közfeladat-finanszírozási szerződést kötve vele a közösen megállapított kutatási témák kapcsán. „Ez ebben a formában sérti a tudományos kutatás szabadságának egyetemes és alaptörvényi elvét” – írja az MTA. Információink szerint a tegnapi találkozáson a kormány képviselője ígéretet tett arra, hogy valamilyen módon alapfinanszírozása is lesz a hálózatnak, nem csak a kormány által priorizált témákban kutathat.
Úgy tudjuk, hétfőn már összehívták az intézetek gazdasági vezetőit, kihirdetve, hogy márciusig rengeteg munkát el kell végezniük annak érdekében, hogy egyetlen jogi személlyé alakuljon át a szervezet.
Az Akadémia jelzi is a törvénytervezet véleményezésében, hogy a HUN-REN új irányítási struktúrája „szélsőségesen központosított” lenne. Az intézetek ugyanis nem lennének önálló jogi személyek, az intézetek és központok vezetői elveszítenék aláírási, munkáltatói, kötelezettségvállalási jogukat. Csütörtökön ígéret hangzott el valamilyen – azért a szervezeten belüli – jogi önállóság megmaradására. Nem tudni, hogy az elnök és a vezérigazgató teljes önállósága az operatív működésben benne lenne-e a törvény új változatában, és az intézeti igazgatók csak valamilyen stratégiai ügyekre vonatkozó beleegyezési jogot tarthatnak-e meg. A törvénytervezet jelenleg a tudományos testületeknek csak tanácsadói jogkört adna, ami az MTA szerint „nem biztosítja a tudományos irányítás függetlenségét”.
A tudományos hálózat privatizációja ellen szervezett tüntetés 2024. november 14-én
A törvényjavaslat szerint a HUN-REN héttagú Irányító Testületét és annak elnökét is a miniszter nevezné ki. Az MTA az elnök esetében a mostani gyakorlat folytatását javasolja, amikor a tudomány koordinációjáért felelős miniszter és az MTA elnöke közös jelöltje a miniszterelnök által kinevezett elnök. Javasolják azt is, hogy a tizenkét fős Irányító Testület tagjaira az MTA elnöke és a miniszter egyenlő számban tegyen javaslatot úgy, hogy a testület tagjainak egyharmada a HUN-REN kutatóintézeti vezetői vagy kutatói közül kerüljön ki.
Bár a HUN-REN indulásakor az Irányító Testület felét az MTA delegálta, a másik felét a kormány, az elnök személyében pedig megegyeztek, ezt azóta módosították. Jelenleg már csak az elnök személyében kell az MTA elnökének és a miniszternek megegyeznie, a hat tag kinevezésébe a tudománynak már most sincs beleszólása, de még vannak olyan jelöltek a testületben, akiket korábban az MTA jelölt. (Más kérdés, hogy ők nem kifogasolták a törvényjavaslatot.)
Információink szerint a csütörtöki egyeztetésen a kormányoldal azt az engedményt tette, hogy ha nem is az MTA, de a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács véleményezi majd az IT-tagokat. Ígéret van arra is, hogy konzultációs joggal bekerülnek az Irányító Testületbe a kutatóhálózat három nagy tudományterületének képviselői is.
A mostani törvényjavaslat szerint a HUN-REN ügyvezető szerve a hétfős Irányító Testület, „amely tagjainak többsége a tudomány művelői közül kerül kiválasztásra”, ami nehezen értelmezhető fogalom. Az MTA tizenkét fős testületet javasol úgy, hogy „egyharmadot a tudományterületek arányos képviseletének biztosítása mellett a kutatóhálózat kutató munkatársai vagy vezetői közül kell választani, egyharmadot a tudomány művelőinek legalább tudományos fokozattal rendelkező további képviselői, vezető szereplői közül, további egyharmadot nemzetközi versenyben sikeres vagy jelentős innovációs tapasztalattal rendelkező vállalat vezetői közül kell választani”.
Az uniós forrásvesztés kockázata
A kormány részleges visszalépése nem érinti az ingatlan vagyonnal kapcsolatos terveit. A volt akadémiai kutatóintézetek – HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatként is – a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjait használják. A törvénytervezet ezt előbb az államhoz konfiskálná, majd onnan – a már alapítványosított – HUN-REN-hez tenné. Az MTA véleménye ezzel nem foglalkozik, vélhetően azért, mert – ahogy a HVG megírta – elnöke december elejére rendkívüli közgyűlést hívott össze az emiatt.
Több megkérdezettünk jelezte, hogy a kormány a kutatóintézetek esetében is a hozzáférést kockáztatja az uniós forrásokhoz, ahogy ez meg is történt a kekvásított egyetemekkel. Osztja ezt az aggodalmat az MTA is. „A HUN-REN törvénytervezet szerinti működési formája nagyfokú hasonlóságot mutat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokéval (kekva) – írják. – Ez kockázatot jelenthet az Európai Unió kutatási támogatásainak fogadása terén, amennyiben a 2022/2092 Európai Tanács-rendeletben, illetve annak 2022/2506 végrehajtási határozatában kifogásoltak fennállását az Európai Tanács megállapítja.”
Információink szerint a csütörtöki egyeztetésen az intézetek/központok vezetői egységesen tiltakoztak a szervezeti centralizáció ellen, ugyanakkor csak kevesen jelezték a kekvásítás veszélyeit az uniós forrásokra.
Egyébként voltak korábban is egyeztetések, az egyiken, úgy tudjuk, elhangzott az is, hogy akkor lesz pénz, ha nem lesz balhé. A kormány ugyanis jelentős pluszforrást ígért a HUN-REN-nek, ha átalakul. Három év alatt megdupláznák a kutatásra fordított összeget, és már áprilistól, az intézményi átalakítás lezárultával 18 milliárd forinttal, az eddigi ötven százalékával növelnék a költségvetését; hasonlóan a bíróságokhoz, ahol szintén fizetésemeléssel kapcsolják össze a szervezeti átalakítást célzó törvényeket.
A tudományos szféra átalakításának kronológiája
- 2012: Pálinkás József akkori akadémiai elnök, korábban az első Orbán-kormány oktatási minisztere (2001–2002) keresztülviszi az akadémiai intézetek centralizáltabb összevonását. A központosítás eredményeként tíz kutatóközpont és öt önálló intézet alkotja az MTA kutatóhálózatát.
- 2015: Létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely az 1986 óta létező Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) felügyeletét látja el. A létrejövő NKFIH első elnöke 2018-ig a volt akadémiai elnök, Pálinkás József. Miután határozottan kiáll a CEU-t érő kormányzati támadás ellen, 2018-ban lemondatják.
- 2017: A lex CEU elfogadása után az egyetem Bécsbe költözik. Bár bizonyos intézményeit, közük a régió egyik legjobb könyvtárát Budapesten hagyja, mára már ezek átköltöztetését is elkezdte előkészíteni az osztrák fővárosba. A lex CEU-t utóbb törvénysértőnek mondja ki az EU Bírósága.
- 2018: Négy nappal a választások után kijön a már Schmidt Mária intézete által tulajdonolt és Lánczi Tamás (a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke) főszerkesztett Figyelő hetilap „Soros-listája”, rajta számos tudóssal, köztük olyanokkal, akik akkor már rég nincsenek az élők sorában. Egyre fokozódó kormányzati médianyomás helyeződik teljes kutatási ágazatokra.
- 2018. június 12.: Az MTA 54 perces határidővel kap lehetőséget az akadémiai törvény tervezett módosításának véleményezésére, amely az Akadémia összköltségvetésének közel felét vonta volna el az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium és az azt vezető Palkovics László akadémikus-miniszter alá. A tervezet egyértelműen előrevetíti az Akadémia kutatóhálózatának elszakítását.
- 2018–2019: Kormányzati médianyomás mellett az Akadémia rákényszerül kutatóhálózatának elvesztésére, 2019. június 4-én az Országgyűlés elfogadja az akadémiai kutatóhálózat elszakításáról és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat megalapításáról szóló törvényt.
- 2019. július 1.: A Corvinus egyetem alapítványi fenntartásba kerül, amelyet a kormány jelentős vagyonelemmel lát el. A döntés előrevetíti újabb egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba helyezését.
- 2019. szeptember 1-jével az egy hónappal korábban Maróth Miklós akadémikus vezetése alatt felálló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat átveszi az egykori akadémiai kutatóhálózat kutatóközpontjait és intézeteit.
- 2020. augusztus 1.: További egyetemek kerülnek alapítványi fenntartásba. 2021-ben az Országgyűlés elfogadja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ebbe a formába kerül át huszonegy magyarországi egyetem, a magyar felsőoktatás hetven százaléka, további óriási állami vagyont átruházva rájuk.
- 2020. november: Az Országgyűlés fideszes többsége megszavazza az egykori akadémiai kutatóhálózat – akkor már Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – kutatóinak közalkalmazotti státuszának elvételét 2021. január 1-jétől.
- 2022. december 15.: Az Európai Unió döntése alapján, az alapítványi fenntartásba átmenő egyetemek átláthatatlan szervezeti és gazdálkodási struktúrája miatt ezeket a felsőoktatási intézményeket kizárják az EU által fenntartott kutatási és csereprogramokból; közel a legismertebb a diákok számára alapított Erasmus-program. A még állami fenntartásban lévő egyetemek (ELTE, BME, képzőművészeti) hozzáférnek ezekhez az EU-s forrásokhoz, illetve a volt akadémiai kutatóintézetek továbbra is pályázhatnak rájuk, ám érezhetően nő a bizalmatlanság a magyar partnerekkel szemben a külföldi egyetemek és kutatóintézetek részéről.
- 2023: Maróth Miklós lemond az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat éléről, utódja a Szingapúrból hazatérő Gulyás Balázs neurobiológus, az MTA külső tagja. A kutatási hálózat ismét nevet vált, Magyar Kutatási Hálózatra, de marketingszempontból az angol HUN-REN rövidítést kezdik el használni. Megkezdődik a HUN-REN Központ mint irányító szerv felállítása, vezérigazgatót neveznek ki, megújítják az Irányító Testület tagságát.
- 2024: Gulyás Balázs nemzetközi bizottságok vezette teljes átvilágítást kezdeményez a kutatóhálózatban, ahol jelentős bérfeszültség uralkodik, nem függetlenül a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezésétől és a még állami fenntartásban működő egyetemeken oktatók megalázó fizetésétől.
- 2024. június: Az ötödik Orbán-kormány rohamléptekben hozzálát a magyarországi tudományos élet finanszírozásának teljes átalakításához. Megszűnik az 1986 óta működő Országos Tudományos Kutatási Alap, helyébe a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) lép a 2015-ben létrejött Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal adminisztrálása mellett. Létrejön még 2023-ban a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT), élén Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal, aki kidolgozta az NKKP keretrendszerét és ötletét. A KKT dönt az NKKP-pályázatok odaítéléséről. A tudományos életben jelentős felháborodás kíséri a gyors átalakítást, mivel teljes tudományágak szorulhatnak ki a finanszírozásból. Krausz Ferencet 2024 őszén elmozdítják a KKT éléről, és tudománypolitikai főtanácsadónak nevezik ki a kulturális és innovációs miniszter mellé.
- 2024. június–szeptember: A HUN-REN meghirdeti a 2019 előtt szintén az MTA alá tartozó Támogatott Kutatócsoportok- (TKCS) pályázat megújítását, majd – konzultáció után, ám a visszajelzéseket figyelembe nem véve – szeptemberben meghirdeti a TKCS-programot. Az új, teljesíthetetlen keretfeltételek mellett számos, évtizedek óta futó kutatás kénytelen feloszlani vagy más forrás után nézni.
- 2024. szeptember: A HUN-REN vezetősége a nemzetközi átvilágításra hivatkozva strukturális reformokat jelent be, illetve tárgyalásokat kezd a kormányzattal a kutatóhálózat finanszírozásáról és a kutatók bérének jelentős emeléséről.
- 2024. november: A HUN-REN kutatóközpontjai kézhez kapják az átalakítás törvénytervezetét, amely kétszer hat éves mandátummal a kulturális és innovációs miniszter kezébe adná az új vezető pozíciók (elnök, vezérigazgató, Irányító Testület, Felügyelő Bizottság) kinevezését, a megüresedő helyekre maguk közül választhatnának új tagokat, tisztviselőket. Erőteljes adminisztrációs és gazdasági központosítás szerepel benne az egyes kutatóközpontok kárára és a HUN-REN Központ javára, valamint az – addig az MTA vagyonát alkotó kutatóhálózati – ingatlantulajdon közvetett privatizációja. A HUN-REN sajátos jogállású szervezetként működne tovább; a törvény tervezete harminc-ötven százalékban az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemekre vonatkozó, 2021. évi törvény szövegét emeli át. Április 1-jével minden munkáltatói jog a HUN-REN Központhoz kerülne, megszűnne az addigi tisztségviselők (főigazgatók, intézeti igazgatók) megbízatása, a kutatók szerződésének megújítása is a központé lenne. A törvény szövege alapján várható, hogy a HUN-REN ugyanúgy elesne az európai uniós kutatási-fejlesztési pénzektől, mint az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek esetében, a törvényből kiolvasható átláthatatlan szervezeti és gazdasági viszonyok miatt. A struktúraváltás esetén a kormányzat jelentős tőkeinjekciót és költségvetés-emelést ígér, de garanciát nem ad rá.
A tudományos hálózat privatizációja ellen szervezett tüntetés 2024. november 14-én
(A kronológiát egy akadémiai kutató állította össze, az engedélyével használjuk.)