A letelepedési kötvényhez hasonlóan könnyen megszerezhető tartózkodási engedélyt kínál júliustól a kormány a külföldieknek, ezzel friss pénzt a számára fontos hazai üzleti köröknek. Ahogy a korábbi program, ez is főleg kínaiaknak szól, akik már tűkön ülve várják az indulását. Állampapír helyett most lakást kell vásárolni vagy ingatlanalapba fektetni – ezek tulajdonosai között ott a NER-elit. A magyar államnak semmilyen előnye nem származik az üzletből, viszont ismét drágulhatnak a nagyvárosi ingatlanok; más EU-országokban ezért is hagytak fel az ilyen letelepedési programokkal. Egy későbbi rendelet nevesítheti majd a közvetítőcégeket, amelyek – ahogy a kötvénybiznisznél – most is busás profitra számíthatnak.
„Kínában ez nagyon be van hirdetve, már itt is tömegesen jelentkeznek az aranyvízumot értékesítő kínai irodák” – mondta egy külföldiek letelepedési és tartózkodási ügyeit régóta intéző cég névtelenséget kérő vezetője.
A parlament 2023 karácsonya előtt pár nappal csöndben új idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely a menekültügytől kezdve a letelepedésig újraszabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodását.
A kínaiak által nagyon várt új jogi státusz a vendégbefektetői. A vendégbefektetőnek nem kell a tízéves és újabb tíz évre meghosszabbítható tartózkodási engedélyért (és a vele járó szabad uniós utazásért) befektetnie a reálgazdaságba. Befektetéssel ingatlanalapokba, illetve egyszerű ingatlanvásárlással (amihez elég bemutatni, hogy rendelkezésre áll a pénz) teljesíteni lehet a vízum, majd a tízéves tartózkodási engedély feltételeit.
A törvényt annyira előkészítetlenül fogadta el a parlament, hogy a végrehajtásról rendelkező szabályozás csak február legvégén született meg. Forrásaink szerint emiatt január–februárban teljesen le is állt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) működése; ez idő alatt automatikusan meghosszabbodtak az akkor lejáró tartózkodási engedélyek. (Cikkünkhöz több kérdéssel – így a leállásra vonatkozóval is – fordultunk a Belügyminisztériumhoz és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, de nem válaszoltak.)
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe. (A vendégmunkásokkal foglalkozó paragrafusok már március 1-jétől élnek.) Ingatlanvásárlás révén szerezhető, úgynevezett aranyvízumprogram más uniós országokban is volt, de egy idő után utcai tiltakozások indultak a beözönlő külföldi ingatlanvásárlók nyomán egekbe szökő ingatlanárak miatt, ezért a legtöbb helyen leállították. Nálunk most indítják el, de azért csak a választások után.
Nem az állam kapja a pénzt
A vendégbefektetői státuszt három úton lehet megszerezni, ha júliusig nem változtatnak a törvényen.
A legolcsóbb verzió, ha a külföldi 250 ezer euróért (nagyjából százmillió forintért) befektetési jegyet vásárol valamelyik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalaptól.
A másik, ha legalább ötszázezer euróért (mintegy kétszázmillió forintért) tehermentes lakóingatlant vesz.
A harmadik verzióban egymillió eurónyi (négyszázmillió forintnyi) támogatást kell adni közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak. Ezek tipikusan a modellváltáson áteső egyetemeket fenntartó alapítványok. A letelepedési kötvénnyel ellentétben ebben az esetben a befizetett összeg nem jár vissza, így ezt vélhetően nem is választják majd a külföldiek, hacsak egyéb, még nem ismert kedvezményekkel nem segíti ki a magánosított egyetemeket a vendégbefektetők pénzét oda is csatornázó kormány.
A másik két verzióban a tartózkodási engedély megszerzése mellett vagyont is vásárol a külföldi.
„Ugrásra készen várják a kínai ügyfelek az új befektetői vízumprogramot” – mondta a Szabad Európának Zebegnyei Ádám ügyvéd. Ő is azt mondja, hogy a legolcsóbb verzió, vagyis a 250 ezer eurós befektetési jegy látszik a legnépszerűbb konstrukciónak. Ekkor a külföldi mintegy százmillió forintos befektetést eszközöl egy ingatlanalapba azt friss pénzhez, magát részvényhez és tartózkodási jogcímhez juttatva.
„Ráadásul ez a befektetés hozamot is termel, vagyis az ügyfél pénze dolgozik, miközben olyan tartózkodási engedélyt kap, amellyel szabadon utazhat a schengeni övezetben” – tette hozzá. Zebegnyei Ádám szerint a magyar állam ötszázezer eurós ajánlata sem rossz, hiszen lesznek olyanok, akik inkább lakást vesznek kétszázmillió forintért, mert az „sokkal kézzelfoghatóbb”.
„Annyira felmentek az ingatlanárak, hogy ma nem nagy dolog ennyiért lakást venni Budapesten. A bizalmatlanabb külföldiek szívesebben választják ezt az opciót. A befektetési faktor ebben az esetben is megvan, mivel évről évre emelkednek a lakásárak” – hangsúlyozta.
Az ügyvéd szerint Kínán kívül a Közel-Kelet, India, Indonézia és Vietnám a legnagyobb célközönsége a befektetési típusú vízumprogramoknak. „Oroszország is potenciális célország, de a háború kitörése óta Európa lehúzta a függönyt az orosz állampolgárok előtt. Magyarországon is nagyon megnehezedett a hatósági ügyintézésük” – tette hozzá.
Migránscsalogató szabályozás szabad utazással az EU-ban
A kormány a letelepedési kötvényhez hasonló programot rakott össze, amely nagyon kedvező az ügyfelek részére. Az viszont nem látszik, hogy miért jó ez a magyar államnak, milyen haszna származik ebből a magyar gazdaságnak.
A letelepedési államkötvény esetében még védhető volt a konstrukció, hiszen a külföldiek euróban kibocsátott állampapírt vásároltak, ezzel a magyar állam devizaforráshoz jutott. (Az más kérdés, hogy hagyományos úton, a kötvénypiacról is beszerezhette volna az állam a szükséges forrásokat, sőt a program nagy részében még olcsóbb is lett volna a finanszírozás.)
A vendégbefektetői program viszont semmilyen közvetlen hasznot nem hoz a költségvetésnek, ezért érthetetlen, miért ad a kormány magyar tartózkodási és európai szabad mozgást biztosító jogosultságot a külföldi, jellemzően kínai állampolgároknak. Erről is kérdeztük a Belügyminisztériumot – hiába.
A vendégbefektetői program – hasonlóan a korábbi letelepedési kötvényhez – könnyen elintézhető. Ha a három közül valamelyik feltételt teljesíti a külföldi, akkor a magyar állam háromhetes ügyintézés keretében dönt a tartózkodási engedélyről.
A program igen megengedő. A külföldieknek – elsősorban tehát kínaiaknak – lehetőségük lesz beutazni az országba, hogy megtalálhassák a számukra megfelelő ingatlant. Ha egy bankszámlakivonattal igazolják, hogy a rendelkezésükre áll a pénz, akkor kétéves ki-be utazási vízumot kapnak. „Vagyis már a banki fedezet felmutatására és arra az ígéretre, hogy befektetnek majd egy ingatlanalapba vagy vásárolnak egy lakást, két évig érvényes és a schengeni övezetben szabad utazást biztosító vízumot kapnak a magyar hatóságoktól mindenfajta beruházás nélkül” – mondta anonim forrásunk.
Az ügyintézés is nagyon gyors. Az OIF Központi Regionális Igazgatósága a közbiztonság védelme érdekében a rendőrség, a nemzetbiztonság védelme érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri ki a külföldiről, akit a szakszolgálatoknak 15 nap alatt át kell világítaniuk. Ez még a korábbi letelepedési kötvénynél előírt, harmincnapos határidőnél is rövidebb. Pedig ott is arról írt a sajtó, hogy letelepedési engedélyhez és schengeni vízumhoz jutottak szankciós listán levő oroszok vagy szírek is.
Biztonsági kockázatok
„Nemrég felhívott valaki vasárnap délután, hogy segítsek elintézni egy közlekedési szabálysértési ügyét. Kérdeztem, hol van. Kiderült, hogy Németországban” – mondta egyik ügyfelükről 2017-ben, a kötvényprogram lezárultakor Földvári Gábor, az egyik kötvényforgalmazó cég, az Innozone Ltd. tulajdonosa az Indexnek.
Az Európai Parlament 2022-es állásfoglalása szerint a pénzügyi befektetés alapján állampolgárságot biztosító programok (a magyar szabályozás nem állampolgárságot, csak kétszer tíz éves tartózkodási lehetőséget kínál, de ez megkönnyíti az állampolgárság megszerzését) etikai, jogi és gazdasági szempontból egyaránt kifogásolhatók, és a pénzmosás és a korrupció miatt súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek az uniós polgárokra. „A közös normák és harmonizált szabályok hiánya szintén ilyen biztonsági kockázatokat jelenthet, hatással lehet a személyek schengeni térségen belüli szabad mozgására, és hozzájárulhat az unió integritásának aláásásához.”
Kiemelik azt a – többek között magyar – gyakorlatot, hogy a jogosultság megszerzéséhez nem szükséges a folyamatos és tényleges fizikai jelenlét. Ez nehezen is ellenőrizhető, „ennélfogva e programok olyan rosszhiszemű kérelmezőket vonzhatnak, akik pusztán az unió területére és belső piacára való bejutás céljából vásárolnak nemzeti állampolgárságot, anélkül hogy bármilyen módon kötődnének az adott tagállamhoz”.
Az EP szerint kockázatot jelent, hogy harmadik országbeli állampolgárok „azzal a kizárólagos céllal vásárolhatnak állampolgárságot ilyen harmadik országban, hogy minden további ellenőrzés nélkül beléphessenek az unióba”. Mindezt a befektetői letelepedési programokra is érvényesnek tartja az unió területén belüli vízummentes utazás előnyei miatt.
Forrásunk szerint további könnyebbség, hogy az új törvény végrehajtási rendelkezése alapján erkölcsi bizonyítványt sem kell bemutatnia a külföldinek, mivel nem letelepedési, hanem tartózkodási engedélyt igényel. Bár a letelepedési engedély az értékesebb, azért a kétszer tíz éves tartózkodási engedély is hosszú távú jogosultságot biztosít. A vendégbefektetői tartózkodási engedély házastársnak, kiskorú és nagykorú gyermeknek is jár, vagyis egy befektetéssel többen is tartózkodási engedélyhez jutnak.
Jelenleg az, akinek tartózkodási engedélye van, három hónapnál többet nem tartózkodhat külföldön. A vendégbefektetők ez alól is mentesülnek.
Ha pedig valaki letelepedett státuszú, akkor nem tartózkodhat külföldön 180 napnál tovább. Ez sem érvényes a tízéves vendégbefektetői státuszra. Tehát betelepülhet az országba, de lehetséges az is, hogy egyszer bejön, és utána külföldön él – mondja forrásunk. Az EU-ban bárhol élhet vele, igaz, Magyarországon kívül letelepedési jogok nélkül.
„Magánzsebbe jó, de az országnak nem”: a kötvényprogram tanulságai
Magyarországon 2013 és 2017 között húszezer külföldi jutott tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez. Ahogy a G7 beszámolt róla: a kötvényes bevándorlók 81 százaléka kínai (15.754 fő) volt. Egy kötvényjegyzésen keresztül átlagosan három ember jutott a schengeni övezetben is szabad mozgásra jogosító tartózkodási engedélyhez.
Csak olyan közvetítőcégeken keresztül lehetett megszerezni a letelepedési engedélyt, amelynek erre engedélyt adott a parlament Gazdasági Bizottsága. A fideszes többségű testület olyan offshore cégeknek adta meg ezt, amelyek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Máltán és Szingapúrban voltak bejegyezve. A közvetítő vállalkozások 2019-es árfolyamon 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
A letelepedési kötvény először 250, majd háromszázezer euróba került. Fennállása alatt volt olyan akció, hogy a kliens a felét hitelből fizethette.
A piacot jól ismerő forrásunk nem tud arról, hogy máshol is úgy működött volna ez a konstrukció, hogy a végén – miután évekig kamatot is fizetett – az állam visszafizette volna a kötvény árát a cégnek, és az adta tovább ezt a kliensnek. „Magánzsebbe jó, de az országnak nem” – összegzett.
A letelepedési kötvény kínai állampolgároknak történő árusítására két cég kapott engedélyt az akkor Rogán Antal vezette parlamenti Gazdasági Bizottságtól. Csak Kosik Kristóf ügyvédi irodája intézhette a kötvényesek jogi ügyeit – ügyfelenként ötezer euróért. „Csak rajta keresztül lehetett bármit intézni, be sem lehetett nyújtani nélküle. De őt senki sem látta, csak valakit az irodájából” – mondja egy forrásunk.
Az egyik cég a Kajmán-szigetekre bejegyzett Hungary State Special Debt Fund volt. A fő tulajdonos Lian Wang, de a tulajdonosok között ott van Jonathan Chan is, aki Habony Árpádot fizette be szingapúri helikopteres várásnéző túrára.
2012-ben indult a letelepedésikötvény-program, és két évvel később jelent meg a bizniszben a másik, sok kínai ügyfelet hozó cég, a Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Ltd. Ez Földvári Gáboré, aki a Széchenyi bank bírósági ítélet előtt álló ügyében is felbukkant. Az Innozone indiai és ciprusi forgalmazásra kapott engedélyt, de Cipruson több tízezer kínai élt, így ügyfélkörük nagy része kínai volt.
Kínában számtalan cég létezik ilyen ügyfelek toborzására. Nem a közvetítő-, jórészt offshore cégek intézték, hanem helyi alvállalkozók. Sokszor kölcsönt adtak a klienseknek a kötvény megvásárlására, és akár jóval drágábban is árusíthatták – mondja forrásunk.
Előzmények: az átmenet éveiben már lehetett ingatlanvásárlásért papírt szerezni
A letelepedésikötvény-program lezárása után, 2020-tól egy, a szabályozásban régóta szereplő státuszra kötötték rá a hatóságok a tartós beutazási lehetőséget: az egyéb célú jogi formára. Ezt a már 2007 óta létező kategóriát minősíthették nemzetgazdasági érdeknek (tartózkodási engedélyt kaphat az a külföldi, akinek „beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik”); 150 ezer euró értékű ingatlan megvásárlásával lehetett ötéves tartózkodási engedélyhez jutni. A kötvényprogram ideje alatt ez a lehetőség jórészt zárva volt, akkor csak kötvényvásárlással lehetett papírokat szerezni.
Az átmeneti időben is az Innozone közvetítésével adták csak meg az engedélyt, az ő ügyfelei voltak sikeresek. „Ha én beadtam volna egy ilyen kérelmet, azonnali hatállyal elutasították volna az addigi indoklással: az, hogy valaki vesz egy ingatlant Magyarországon, nem tartózkodási cél” – mondja forrásunk.
Még csak meg sem kellett venni előre az ingatlant, elég volt az engedély megszerzése után három hónapon belül.
A lakásvásárlást már nem az Innozone intézte, hanem például a VIP Residence. Ennek székhelye a Hajós utca 25.-ben volt, ahol az Arton Capital Hungaryé, a letelepedési program egyik hazai bejegyzésű főszereplőjéé. Mint ismert, a cégnek – állítólag egy betörés nyomán – minden papírja, benne ügyfeleik minden adata eltűnt. A cég vezetője Balogh Radosztina, de hallottunk olyan véleményt is, miszerint Földvári Gábor és Balogh Radosztina valószínűleg közös tulajdonos.
Úgy tudjuk, az ügyfeleknek sokszor a Cordia nevű ingatlanfejlesztő céget ajánlották, amelynek sok kerületben (például a IX.-ben és a XI.-ben) vannak nagy fejlesztései. „Öt-hat közvetítőhöz is vittünk ügyfeleket. A Cordiának szerintem évi ötvenet” – nyilatkozta 2017-ben Földvári Gábor.
A külön jogi kategória nélküli, lakásvásárlásos változat tesztprogram lehetett a kötvényprogram újraindításához, de azt nem merik meglépni – mondta egy éve egy forrásunk.
Ugyanő pár hónapja már jelezte, hogy „a kínaiak előbb tudták, hogy lesz egy új törvény, benne a vendégbefektetői lehetőséggel, mint ahogy decemberben megszületett volna. Sőt most már azt is tudják, hogy ki lesznek jelölve a közvetítőcégek.”
Kik lehetnek a nyertesek?
A média az elmúlt évtizedben feltárta a látványos kapcsolódást a más-más területen megvalósult magyar–kínai bizniszek haszonélvezői között.
„A vakcinavásárlásnál is botrányosan nagy haszon volt a közvetítőcégeknél. Ha megnézzük, hogy a céget, amelyik behozta, kinek adták el, akkor minden szál ugyanoda vezet, a kötvényeké is.” És a lélegeztetőgépeké is.
A történet és a három üzleti terület összekapcsolódásának több forrásunk szerint is fontos szereplője a kilencvenes évek eleje óta kínaiakkal foglalkozó ügyvéd, Szilas András. Lánya, Szilas Cecília Orbán Viktor kínai tanácsadója volt, egy ideig megbízott kínai nagykövet. A nagykövet most a Fidesz egyik erős emberének, Pesti Imrének a fia.
A kínai vakcinavásárlás egyik főszereplője a Danubia Pharma volt, amelyet 2020-ban eladtak a Syntonite Med Zrt.-nek. A zrt. később a Fidenza és a Grado Magántőkealap tulajdonába került, amelyek kezelője a letelepedésikötvény-bizniszből ismerős Földvári Gábor.
A Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap a Földvári Gábor tulajdonolta Capstone-tól került át a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A Quartz tulajdonosa a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz István.
A Syntonite alapításakor fizetendő illetéket Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd fizette, aki kapcsolódik az SRF Silk Road Zrt.-hez, a Syntonite egyik tulajdonosához és Szeverényi Márkhoz, aki a Fourcardinal Tanácsadó Kft. vezérigazgatója volt. A már felszámolt Fourcardinal a lélegeztetőgép-bizniszből lehet ismerős. A miniszterelnök nemzetközi főtanácsadója, Rahói Zsuzsanna testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. A cég Szijjártó Péterhez és Szabó László volt külügyminiszter-helyetteshez és amerikai nagykövethez, majd a kormánypárti sajtóholding, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójához is kapcsolható.
A kötvény-, vakcina- és lélegeztetőgép-bizniszek tehát összeérnek.
Mi lehet benne a ráció?
„Azt várom, hogy július 1-jéig megjelenik egy rendelet, amelyben kijelölik azokat az ingatlanalapokat, amelyek megfelelnek az aranyvízumszerzéshez szükséges feltételeknek” – mondja forrásunk. Azt is valószínűsíti, hogy megépültek már azok a kétszázmilliós lakások, amelyek meg fognak felelni az idegenrendészeti főigazgatóság értékbecslőinek. Kérdés, hogy az ingatlanberuházó cégek listája is nyilvános lesz-e.
Évek óta lehetett arról hallani, hogy a kormány szeretné újraindítani a kötvényprogramot, de forrásunk szerint tartottak az EU-tól, amelynek nyomására Portugáliában és Máltán is megszüntették. Most viszont visszaestek a befektetések, nincs elég megrendelés, alig csorognak az uniós pénzek, és ez a program alkalmas arra, hogy célzottan juttasson el forrást a kormánynak kedves üzleti körökhöz. Ehhez a célzáshoz kellenek majd a rendeleti szintű végrehajtási utasítások.
„A befektetési jegy még érthető, oda akarják terelni a friss pénzt. De mire jó az ötszázezer eurós lakásvásárlás, amit az ügyfelek nagy része preferálna?” – mondja forrásunk.
„Nem valószínű, hogy bárkinek engedik majd a program lebonyolítását” – mondja.
A törvényben az idegenrendészeti hatóságnak sok vizsgálati lehetősége van, megvizsgálhatja például a pénz eredetét, legalitását: vagyis ha nem lesznek kijelölve lebonyolító cégek, akkor ezzel szűrhetnek. „Ez az ingatlanvásárlásnál képzelhető el, de a befektetési alapos változatnál biztosan ki lesznek jelölve a kedvezményezettek.”
Olyan hírek is terjednek kínai ügyfelek között – mondja –, hogy nem biztos, hogy maga az ingatlanalap árulhatja majd a saját jegyeit, erre is ki lesznek jelölve cégek, tehát újabb vállalkozások profitálhatnak a programból.
Mely ingatlanalapok juthatnak friss pénzhez?
Forrásunk szerint a vendégbefektetői tartózkodási engedélyről szóló végrehajtási rendelet nem fogalmaz egyértelműen, hogy egy ingatlannak kell kétszázmillió forintot érnie, vagy két-három lakás vásárlásával is teljesítettnek tekinthető a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos feltétel.
„Úgy tűnik, a választások előtt nem meri a kormány ezt tisztázni. Ha csak egy ingatlant lehet venni, az a gazdagabb környéken, jellemzően a budai oldalon verné fel az árakat, ha viszont több lakás együttes értéke is elég lenne a kétszázmilliós befektetés teljesítéséhez, akkor a pesti oldalon a szavazók szélesebb köre érzékelné, hogy nem tud lakást venni, mert felverték az árakat, miközben a szomszédai bevándorlók lettek” – mondta forrásunk.
Ő azt várja, hogy július 1-jéig ezt egy rendeletben egyértelműsítik, és felsorolják azt is, hogy mely ingatlanalapokba fektethetnek a külföldiek.
Nem lehet ugyanis tudni, hogy melyek azok az ingatlanalapok, amelyek teljesítik a feltételeket. A jogszabály szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nyilvántartásba vett ingatlanalap-kezelő vagy a befektetési jegy forgalmazójának igazolása kell arról, hogy a külföldi állampolgár 250 ezer euró értékű befektetési jegyet vásárolt. A törvény azt is előírja, hogy olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jeggyel kell rendelkezni, amelynek nettó eszközértéke legalább negyven százalékát Magyarországon megvalósuló, lakásfunkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki.
Az MNB úgy tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 174 darab, közvetlenül ingatlanokba fektető alapot tartottak nyilván 2023. december 31-én. A jegybankban sem tudják, hogy az egyes ingatlanalapok befektetései milyen arányban oszlanak meg a kereskedelmi és lakóingatlanok, illetve a külföldön és Magyarországon fekvő épületek között.
Az MNB szerint a vonatkozó kormányrendelet értelmében „az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Központi Regionális Igazgatósága kérheti az MNB tájékoztatását arról, hogy az érintett ingatlanalapok befektetéseinek nettó eszközértéke a magyarországi és a külföldi befektetések arányában a lakásfunkciójú ingatlanbefektetések között százalékos arányban az egyes befektetési alapoknál hogyan oszlik meg”.
Tekintettel arra, hogy az MNB a kollektív befektetési formákról szóló törvény alapján kezeli a vendégbefektetői vízum feltételeként meghatározott adatkört, ezért az MNB a tájékoztatást a bevándorlási hatóság részére „egy adott ingatlanalap vonatkozásában egyedileg megvizsgálva, az alapkezelő felügyeleti adatszolgáltatása alapján adja meg”.
Mivel az idegenrendészeti főigazgatóság kéri ki ezeket az adatokat, feltételezhető, hogy lesz egy lista azokról az ingatlanalapokról, amelyek megfelelnek a törvényi feltételeknek. Van még egy apró kitétel. Az alapkezelőnek rendelkeznie kell legalább egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvánnyal, vagyis a törvényhozó a magyar cégeket igyekszik helyzetbe hozni.
Forrásunk szerint ha a hatóságok sem tudják, hogy mely ingatlanalapok felelnek meg a törvényi előírásoknak, akkor a kínai ügyféltől sem várható el, hogy rendelkezzen ezzel az információval. „Biztos, hogy lesz lista az alapkezelőkről, a kérdés csak az, hogy a választások előtt vagy után jelenik meg” – tette hozzá.
A Népszava információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz két ingatlankezelő is köthető: a Central European Ingatlanalap és a Diófa Thales.
Február végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint 2060 milliárd forintot tartottak a befektetők ingatlanalapokban.
Az új bevándorlási programnak köszönhetően ez az összeg hamarosan jelentősen növekedhet. A kormány tavaly októberben új rendeletet alkotott az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltásáról. Ennek lényege, hogy a lakossági befektetők, vagyis a magánszemélyek gyorsabban hozzájuthatnak a pénzükhöz. Korábban ugyanis a legtöbb befektetés esetében 180 napig tartott a folyamat, vagyis fél évet kellett várni arra, hogy egy magánszemély visszaválthassa készpénzre a befektetési jegyét.
Ez kapóra jött az ingatlanalapoknak, hiszen az a cég, amely teljesíteni tudja ezt, rövid visszaváltási idejű befektetési jegyet ajánlhat a vízumprogramon keresztül a külföldieknek; sokkal jobb helyzetben várhatja a külföldi befektetőkért júliusban rajtoló versenyt más ingatlanalapokhoz képest.
Nem tetszik az EU-nak
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint a befektetői állampolgársági/letelepedési programok csak korlátozott mértékben járulnak hozzá a tagállamok reálgazdaságához a munkahelyteremtés, az innováció és a növekedés terén, mivel a befektetések jelentős része közvetlenül az ingatlanpiacra vagy alapokba áramlik.
Az EP ezért kéri a Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy olyan javaslatot, amely uniós szinten szabályozná a befektetői letelepedési programok keretében történő befektetéseket annak érdekében, hogy növelje a reálgazdaság számára nyújtott hozzáadott értéküket.
Bár Magyarországon tartózkodási, illetve letelepedési engedély megszerzéséről van szó, a megszerzett tartózkodási engedély megkönnyítheti az állampolgárság megszerzését.
Az állampolgárság megszerzésének szabályozása elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, de a tagállami jog bizonyos aspektusai tekintetében „uniós hatáskör kérdése is felmerülhet” – írja az EP 2022-es állásfoglalásában.
A cikkünkben már említett biztonsági és gazdaságossági aggályok mellett az EP diszkriminatívnak is tartja ezeket a letelepedési programokat a nemzetközi védelmet, tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot szerezni kívánó más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó eljárásokhoz képest. „A befektetők számára meghatározott előnyös feltételek és gyorsított eljárások diszkriminatívak, nem méltányosak, és veszélybe sodorják az uniós menekültügyi és migrációs vívmányok következetességét.”
A vonatkozó jogszabályok eltérő ellenőrzési és eljárási normái a tagállamok között versenyt indíthatnak a kérelmezőkért – írja az EP állásfoglalása, ami „a programok elterjedtségének növelése érdekében az ellenőrzési előírások és az átvilágítás tekintetében negatív versenyhez vezethet”.
A Bloomberg hírügynökség szerint 2011 és 2019 között több mint 132 ezer ember kapott állampolgárságot e programok révén, miközben a politikai visszhang egyre erősödött: a programokat az ingatlanárak emelkedésével és a laza szabályozással hozták összefüggésbe.
Európában sorra zártak be a hasonló programok. Az Európai Bizottság jogi eljárást indított Málta ellen, mert egymillió euróért árult állampolgárságot az EU-n kívüli külföldieknek. Az Európai Parlament a befektetői állampolgársági programok fokozatos megszüntetését javasolja az egész EU-ban 2025-ig, és az unióban működő összes befektetői letelepedési programra kiterjedő átfogó rendelet megalkotását szorgalmazza.
Spanyolország és Görögország kivár, egyelőre csak a befektetési összeget emelte meg, de a programot nem zárta be. A júliusban rajtoló magyar vendégbefektetői vízumprogram lehet a legolcsóbb európai program, ezért is ekkora iránta az érdeklődés Kínában.