Az EU 26 tagállamának írt közös levélben sürgeti a Magyarországgal szemben folyó 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását az Európai Parlament magyar jogállamiság helyzetéről készült jelentésének szerzője és négy árnyék-jelentéstevő.
A magyar dossziéval foglalkozó EP-képviselők, köztük a jelentéstevő a tagállamoknak írt levélben sürgetik a 7. cikk szerinti eljárás felgyorsítását és hathatós intézkedések meghozatalát, mielőtt Magyarország 2024 második felében átvenné az EU féléves soros elnökségét.
Meghallgatást és ajánlásokat sürgetnek a képviselők
A levél aláírói, Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldpárti jelentéstevő és a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a szélsőbaloldali árnyékraportőrök egyrészt arra sürgetik a tagállamokat, hogy az általános ügyek tanácsának május 30-i ülésén meghallgatást tartsanak a magyarországi helyzet alakulásáról, és úgy vélik, hogy normális esetben minden elnökségnek legalább egy meghallgatást kellene szerveznie a 7. cikk szerinti eljárás keretében.
A képviselők másrészt azt szorgalmazzák, hogy a tanács mielőbb fogjon hozzá ajánlások megszövegezéséhez és elfogadásához Magyarország számára az Európai Parlament két határozatában is szereplő, tizenkét területet érintő problémás kérdések orvoslása érdekében. „Mivel 2024. július 1-jén Magyarország veszi át az uniós elnökséget, több mint sürgős, hogy a tanács hathatós lépéseket tegyen az uniós alapszerződés 7 (1) cikkének keretében” – hangsúlyozzák a levél írói.
Emlékezetes, hogy az Európai Parlament által több mint kétharmados többséggel 2018 szeptemberében megszavazott Sargentini-jelentés a 7. cikk szerinti eljárás megindításával annak megállapítására kérte fel a tanácsot, hogy Magyarországon az uniós alapértékeket súlyosan és folytatólagosan megsértik, illetve ennek a kockázata fennáll. A tanács – bár azóta számos meghallgatást és véleménycserét folytatott a magyar kormány képviselőivel – lassan öt év után sem lépett tovább az eljárásban, és mindmáig nem bocsátotta szavazásra az EP megállapításait. Az eljárás új szakaszba léptetésének az az előfeltétele, hogy a tagállamok négyötödös többséggel megállapítsák a mulasztást.
A képviselők a jogállam folytatólagos magyarországi visszaszorulása felett érzett aggodalmukkal magyarázzák a levél elküldését a 26 uniós tagállamnak, arra sürgetve őket, hogy lépjenek tovább a 7. cikk szerinti eljárásban.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU és Magyarország viszonyának alakulása 2010 óta – A magyar turul repülése
Aggodalmak az LMBTQ személyek jogai miatt
A levél írói jelentős lépésnek nevezik a magyar kormány által az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes fellépés területén kilátásba helyezett reformokat, és arra számítanak, hogy a bizottság és a tanács körültekintően értékelni fogja ezek végrehajtását. Ugyanakkor erős kételyeiknek adnak hangot a magyar kormány elkötelezettségét illetően a jogállam gyors visszaállítása és a polgárok alapvető jogainak tényleges védelme mellett.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek a magyar parlament által április 11-én megszavazott új törvényre, amely az uniós panasztörvény átültetéséről szól. Aláhúzzák, hogy az új jogi aktus lehetővé tenné a polgárok számára, hogy bejelentést tegyenek a magyar életmóddal és az Alaptörvénnyel szembemenő tevékenységekről, beleértve azokat is, amelyek sértik „a házasság és a család alkotmány által elismert szerepét. (…) Ezekről az uniós tagállamokban példa nélküli jogi rendelkezésekről az a véleményünk, hogy súlyosan fenyegetik az LMBTQ személyek jogait és a véleménynyilvánítás szabadságát” – szögezik le az öt parlamenti pártcsoport Magyarországgal foglalkozó képviselői.
Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök éppen a képviselők által kifogásolt passzusok miatt megtagadta a törvény aláírását, és visszaküldte a parlamentnek.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós atombomba, amit senki sem tud használni: ilyen a jogállamisági eljárás