Lelőhették Oroszország legfontosabb felderítőrepülőinek egyikét

Egy orosz Berijev A–50-es légi előre jelző és irányító repülőgép Moszkva belvárosa felett 2019 májusában. Kijev január 15-én azt állította, hogy az ukrán hadsereg lelőtt egy A–50-est az Azovi-tenger felett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, nincs információja arról, hogy Ukrajna kilőtte volna a repülőgépet, amelyből legfeljebb kilenc lehet hadrendben. Az orosz védelmi minisztérium hallgat

Navigációs tisztek egy A–50-es fedélzetén egy kiképzési repülés során. A felderítő repülőgépek rendkívül értékes célpontot jelentenek költségük – ez repülőgépenként akár félmilliárd dollár is lehet – és a valós idejű helyzetfelismerés miatt, amely fontos információforrást jelent az orosz hadseregnek. A repülőgép egyfajta légi irányítótoronyként szolgál 360 fokos radarral, amely képes több száz kilométeres távolságból követni és azonosítani a repülőgépeket vagy hajókat

Egy A–50-es vadászrepülőgépek kötelékében Moszkva felett 2010-ben. A felderítő repülőgép erős sugárzását az ellenség is észlelheti, de mobilitása és horizonton túli radartávolsága miatt az A–50-es sokkal nehezebben célozható, mint a földi radarrendszerek

Egy orosz A–50-es egy belarusz repülőtéren 2005-ben. A repülőgép radarrendszere egy közel tíz méter széles rotodómban van elhelyezve, amely nagyjából egy jégkásagép sebességével forog. A gép ablakai aranyréteggel vannak ellátva, hogy megvédjék a repülőgép személyzetét a radartányérból kiáramló nagy dózisú sugárzástól

Egy Il–76-os repülőgép irányítószervei, amelyre az A–50-es radar-infrastruktúrája épül. Egy ukrán repülési szakértő szerint az A–50-est valószínűleg egy amerikai gyártmányú Patriot rakétával lőtték le. Más elemzők úgy vélik, hogy a gép megsemmisülését az orosz légvédelem által leadott tűz okozhatta

Orosz Sz–400-as rakéták az orosz és belarusz katonák közös gyakorlatán Belaruszban néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte ukrajnai invázióját. Az Ukrajna elleni háború során az orosz A–50-es repülőgépeket a jelentések szerint arra használták, hogy segítsenek a felszíni rakétákat légi célpontokra irányítani. 2023 októberében a Kreml azt állította, hogy huszonnégy ukrán harci repülőgépet lőttek le öt nap alatt az Sz–400-as rakéták legénységei egy A–50-es repülőgépről küldött, valós idejű célzási információk segítségével. Ez a vitatott állítás nem pontosította, hogy az állítólagos számadatokban drónok is szerepelnek-e

Egy orosz A–50-es 1995 márciusában felszáll a Komi Köztársaság egyik repülőteréről. Konsztantyin Krivolap repülési szakértő, az ukrán Antonov repülőgépgyár volt tesztmérnöke szerint Oroszország egyik legfejlettebb és legfontosabb felderítő repülőgépének elvesztése jelentős hatással lenne Oroszország légvédelmére. Becslése szerint Moszkva legfeljebb kilenc A–50-est tart üzemben, és azt mondta, hogy egy ilyen repülőgép elvesztése kritikus lenne, mert a maradék nyolcnak az orosz határ mentén lévő teljes légteret kellene ellenőriznie, kezdve az Északi-sarkvidéktől a Balti-tengerig, a Közép-Ázsia körüli területet és különösen Ukrajnát. Hozzátette, hogy elméletileg legalább két-három ilyen repülőgépre van szükség Ukrajna körül, hogy ellenőrizni lehessen a légteret

Egy Il–22-es légtérellenőrző repülőgép felszállása egy moszkvai repülőtérről 2016 májusában. Kijev azt állította, hogy egy Il–22-est is lelőtt ugyanazon az éjszakán, amikor az A–50-es lezuhant. Később olyan fényképek kerültek elő, amelyeken látható, hogy az Il–22-es súlyosan megrongálódva ugyan, de túlélte a kényszerleszállást