Liberalizálta az OVSZ az irányított véradást, amit februárban még vissza akart szorítani

Évek óta egyre kevesebben adnak vért, miközben a közösségi média segítségével jól lehet mozgósítani a véradókat. Emiatt az ismerősöknek felajánlott, úgynevezett irányított véradások száma évről évre nő. Ahhoz képest, hogy az állami vérellátó februárban még az irányított véradás visszaszorításán gondolkodott, ma jelentősen könnyített a feltételein.

Bő fél év alatt 180 fokos fordulatot vett az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) stratégiája, miután október 4-től liberalizálta a véradás rendszerét. Az OVSZ mai közleménye szerint az irányított véradás szabályait úgy alakítja át, hogy már nem kell megegyeznie a donor véradó és az általa kiválasztott beteg vércsoportjának.

Egyeznie kellett a vércsoportnak

Az eddigi rendelkezések szerint csak úgy lehetett ismerősnek vért adni, ha egyezett a vércsoport. Mostantól viszont bárki elmehet vért adni az ismerősének, mert a leadott vér az országos készletbe kerül, a kedvezményezett beteg pedig a számára gyűjtött mennyiségnek megfelelően, „becseréléssel”, a központi készletből kap neki kompatibilis vérkészítményt.

Az OVSZ szerint az irányított véradás e formája nemcsak rokonok és ismerősök, hanem – az adatvédelmi szempontok figyelembevételével – közösségi gyűjtés alapján is egy megnevezett beteg gyógyulásának támogatása.

Februárban még kifejezetten ellene volt. A Világgazdaságnak az OVSZ még azt válaszolta, hogy „az irányított véradás nem válhat tömegjelenséggé, mert ez a megoldás elsősorban a betegnek azt a kívánságát hivatott teljesíteni, hogy az általa személyesen jól ismert donortól kapjon vért”.

Az OVSZ-nek ezért az a célja, hogy „a jövőben valóban csak a legközelebbi hozzátartozók esetében történjen irányítottan a véradás, és ne azok által, akik közösségi toborzáson értesülnek a felhívásról”.

Az OVSZ a lapnak azt is kiemelte, hogy az irányított véradás nem lehet feltétele egy beteg ellátásának, a szolgálat minden esetben kielégíti az egészségügyi intézmények vér­ké­szítményigényét. „A vérellátás alapját azok az önkéntes véradók képezik, akik a számukra ismeretlen betegeknek biztosítják a gyógyulás lehetőségét” – közölte a lappal az OVSZ.

Sőt az OVSZ ekkor még az irányított véradás minimálisra csökkentését szerette volna elérni. Az OVSZ az irányított véradás elleni érvként hozta fel azt is, hogy a készítményeken besugárzást kell végrehajtani, amely legfeljebb a véradást követően 14 napig végezhető el, ráadásul ezt követően a vér csak 14 napig tárolható. Ennek következtében, az irányított vérek 1 héttel hamarabb járnak le, mint az „átlagos” véradásból származók.

Teljes hátraarc a vérellátásban

Hogy mitől változott ekkorát a szervezet véleménye, nem tudni. Lapunk megkereste az OVSZ-t is, hogy magyarázatot adjanak arra, miért módosították februári álláspontjukat az irányított véradással kapcsolatban. Ha válaszolnak – bár a februári e-mailünkre sem reagáltak több mint hét hónapja –, frissítjük a cikket.

Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években egyre népszerűbb lett az irányított véradás, miután a közösségi médiában, például a Facebookon megszaporodtak az olyan bejegyzések, amikor valakinek vérre volt szüksége egy műtéthez vagy kezeléshez.

A kórházakban gyakran alakul ki vérhiány, és a Szabad Európa ezzel kapcsolatos cikke is azt járta körbe, hogy sok orvos tanácsolja a pácienseinek, hogy szerezzen vért az ismerőseitől, ha azt akarja, hogy a beavatkozást el tudják végezni.

Az OVSZ adataiból jól látható, hogy folyamatosan emelkedik az irányított véradások száma: a 2017-es 19 ezerről 2020-ra 26 ezerre nőtt.

A közösségi médiában megjelenő felhívásokra sokan reagáltak pozitívan, azonban voltak, akik mégsem mentek el vért adni, mert nem egyezett a vércsoportjuk az ismerősével. Ilyenkor viszont nem lehetett a vért felajánlani a betegnek.

Egyre kevesebben adnak vért

Az OVSZ pálfordulásában közrejátszhat az is, hogy évek óta folyamatosan csökken a véradók száma.

A Szabad Európa által kikért adatok szerint negyedével kevesebben mentek vért adni az elmúlt évben, amelyben közrejátszott a koronavírus-járvány is. Emiatt több kórházban műtéteket kellett elhalasztani a vérhiány miatt.

A tavalyi vérhiányos állapot mellett az is közrejátszhatott a rendszer liberalizációjában, hogy a koronavírus-járvány előző hullámaiban elhalasztott beavatkozásokat most pótolják, így az átlagnál több vérre van szükségük a kórházaknak.

Ahogy a grafikonon látszik, nemcsak a véradók száma, hanem a leadott vér mennyisége is csökken évek óta. Egyre idősödik az a generáció, amely a rendszerváltás előtti időben szocializálódott, és rendszeresen járt vért adni. Akkoriban a gyárakban és a munkahelyek többségén rendszeresen tartottak véradási napokat, a televízióban is gyakoriak voltak az ezt népszerűsítő kormányzati kampányok.

Három évvel ezelőtt a Baon.hu-nak Nagy Sándor, az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese azt mondta, hogy „legnehezebb a fiatalokat megmozdítani, pedig egyre inkább szükség lenne rájuk, a véradók többsége ugyanis egyre idősebb”.

Bár a fiatalabbak közül arányaiban kevesebben mennek el manapság véradásra, a közösségi médiának köszönhetően az irányított véradások egyre népszerűbbek az ő korosztályukban is.

Ahogy lapunk februárban beszámolt róla, az OVSZ válaszaiból arra lehet következtetni, hogy a szervezet a karitatív-adományozó, etikai attitűdből indul ki, miközben az irányított véradás mára egyfajta marketing-, illetve motivációs eszközzé vált, hiszen azok az emberek mozdulnak meg, akik egyébként nem biztos, hogy adnának vért.

A közösségi médiának köszönhetően személyes történetté válik egy-egy ember betegsége, helyzete. Ennek a történetnek arca van, és nagy eséllyel nem idegennel történik mindez, hanem ismerőssel, rokonnal, baráttal, volt osztálytárssal vagy egykori kollégával. Az OVSZ emelkedő számai is azt mutatják, hogy az irányított véradásban van potenciál.

Kommunikációs trükk

Az OVSZ közleményében egyébként új kategóriaként említik az irányított véradás könnyítésére vonatkozó szabályokat. Ez lehet egyfajta kommunikációs stratégia, hiszen kettébontja az irányított véradás rendszerét. Az eddig is létező szabályt elnevezte direkt irányított véradásnak, amely csak vércsoportegyezés esetén valósulhat meg.

Korábban nem volt két kategória

Behozott egy új kategóriát, a támogató irányított véradásét, amikor nem kell egyezzen a vércsoport, mert a központi raktárból kiutalnak az ismerősnek megfelelő vércsoportú készítményt, és a donor vérét más kapja meg.

Erősíti a kommunikációs stratégia verzióját az is, hogy korábban nem létezett direkt irányított véradás kategória, minden hivatalos dokumentumban simán csak irányított véradásnak nevezték a rendszert.