A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű emberekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, ez az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyértelmű döntése – mondta a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa arra reagálva, hogy a fideszes Selmeczi Gabriella felháborodott a magyar bíróság ezt megerősítő döntésén, és LMBTQ-propagandáról beszélt. Frissítés: egy nappal később kormánypárti képviselők már be is nyújtották a transz nőket kizáró törvénymódosítást.
Ahogy beszámoltunk róla, Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzetnek nyilatkozva felháborodásának adott hangot a Veszprémi Törvényszék ítélete miatt, amely szerint transznemű nők is élhetnek a nők korkedvezményes nyugdíjával. A kormánypárti politikus LMBTQ-propagandáról, a jog arculcsapásáról és a Soros-hálózat által érzékenyített bíróról beszélt.
Az ügy előzménye, hogy a Háttér Társaság ügyfelének a nyugdíjfolyósító nem vezette át 2013-as hivatalos nemváltását, és bár női néven szerepelt a nyilvántartásban, továbbra is férfiként kezelték, ezért nem volt jogosult a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni korkedvezményes nyugdíjazására. Megtámadta bíróságon, és nyert.
Ehhez kapcsolódóan: Törvényt módosíttatna a fideszes Selmeczi Gabriella, mert a bíróság szerint transzneműnek is jár kedvezményes nyugdíj
Ez nem LMBTQ-propaganda, hanem az uniós jogszabályok végrehajtása. A bíróságok Magyarországon szerencsére még valamennyire függetlenül működnek, és végrehajtják a magyar, valamint az európai uniós jogot – mondta a Szabad Európának Dombos Tamás.
Mint mondta, ez a bírósági döntés semmilyen kreatív jogértelmezést nem igényelt, mert az Európai Unió Bírósága sok évvel ezelőtt eldöntötte a kérdést. Egy brit ügyben az unió bírósága megállapította, hogy a nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű emberekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, az ezzel ellentétes tagállami gyakorlat vagy jogi szabályozás uniós jogba ütközik – magyarázta. A Veszprémi Törvényszék bírója mindössze annyit tett, hogy ezt az döntést alkalmazta a magyar esetben, gyakorlatilag automatikus mechanizmus történt – tette hozzá.
A jogi helyzettel szerinte a kormányhivatal is tisztában volt, mégis úgy döntött, hogy belemegy a perbe, amelynek az lett az eredménye, hogy itthon is végrehajtották az uniós bíróság döntését.
Korábbi cikkünk a témában: LMBTQ: könyveket fóliáznak be a Libriben, hogy ne lehessen belelapozni
Azt nem tudja, hogy Selmeczi Gabriella milyen jogszabály-módosítást szeretne az ügyben, és hogy végül megvalósul-e belőle valami, de az teljesen nyilvánvaló szerinte, hogy európai uniós jogba fog ütközni.
Selmeczi Gabriella vagy ennyire nincs tisztában az uniós joggal, vagy ismeri, de ez egy tudatos stratégia része – mondta Dombos Tamás. Bízik benne, hogy a kormányból lesz valaki, aki azt mondja, hogy ez annyira egyértelműen sértené az európai uniós jogot, hogy nem lehet végigvinni, de az elmúlt években volt arra példa, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta az uniós jogot, vagy kifejezetten provokatív módon sértette, mint a menekültkérdésben vagy a gyermekvédelmi törvény ügyében.
Úgy vélte, könnyen lehet, hogy most is arra játszanak, hogy meghozzák az uniós jogot sértő törvényt, amelyről majd az uniós bíróság évek múlva dönt, akkor majd módosítják, ahogy más ügyekben is történt.
Ha Selmeczi Gabriella egy olyan országban szeretne élni, ahol a transzneműekre nem az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, az egy unión kívüli ország, az EU-ban ugyanis egyértelműek az erre vonatkozó törvények – hangsúlyozta. Az EU-ban az uniós jognak bizonyos területeken primátusa van a nemzeti joggal szemben, ilyen például a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szociális biztonság és a nyugdíj – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország emberi jogokat sértett 2020 előtt a transzneműek névváltoztatási kérelmének elutasításával
Magyarországon a kétezres évek eleje óta bevett gyakorlata volt annak, hogy a transzneműek hogyan tudják hivatalosan megváltoztatni a nemüket és a nevüket. Nem volt minden részlet szabályozva, de bizonyos elemei igen. El kellett menni pszichológushoz és pszichiáterhez, valamint nemtől függően urológushoz vagy nőgyógyászhoz, akik orvosi szakvéleményt állítottak ki. Ezeket kellett benyújtani az anyakönyvezésért felelős állami szervnek, amely az utóbbi időben a kormányhivatal volt. A beadott papírokat elbírálták, és az alapján átírták a kérelmező nemét és nevét a születési anyakönyvben; kapott egy új születési anyakönyvi kivonatot. Ez alapján lecserélhette az összes okmányát, valamint az összes állami nyilvántartásban elvileg átvezették az új nemét és nevét – foglalta össze a korábbi gyakorlatot.
Ebben az ügyben azonban kiderült, hogy a nyugdíjfolyósító nem tette meg teljeskörűen az átvezetést. A kérelmező nevét átírták, de azt, hogy már nem férfi, hanem nő, nem vezették át. Ebből alakult ki a jogvita, amelyből majdnem két évig tartó bírósági pereskedés lett. Az ügy a felperes javára zárult, a kormányhivatal átírta a nemét nőre, így jogosulttá vált negyven év munka után nyugdíjba vonulni – mondta Dombos Tamás.
A kérelmező még 2013-ban intézte el a nem- és névváltást. Ez a lehetőség 2020 májusában szűnt meg, amikor a kormány egy közigazgatási salátatörvényben jogszabályt módosított, amely a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozott. Több mint 150 ilyen ügy torlódott fel addigra. A folyamatban lévő ügyek esetében az Alkotmánybíróság kimondta, hogy meglévő jogot utólag visszavenni nem lehet, tehát akik 2020 májusa előtt benyújtották kérelmüket, azoknál át kell vezetni a változásokat – ismertette.
Korábbi cikkünk a témában: Folytatódik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a „gyermekvédelmi” törvény miatt
Az ezt követő esetekről nem egyértelmű, hogy mit gondol az Alkotmánybíróság. Azt ugyan kimondták, hogy a születési nem nyilvántartása alkotmányosan nem kifogásolható, de abban még nem foglaltak állást, hogy a név születési nemhez kötése, illetve a születési nem széles körű alkalmazása a személyazonosító iratokban megfelel-e az Alaptörvénynek.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata alapján azonban teljesen egyértelmű, hogy egy transznemű személynek joga van arra, hogy a nemi identitásának megfelelő nem és név szerepeljen az irataiban. Az ennek engedélyezésére vonatkozó eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie – mondta a Háttér Társaság jogi munkatársa.
Nincsenek pontos statisztikák, de Dombos Tamás szerint mindössze néhány tucat ilyen eset lehet majd évek múlva, amikor transznemű nő negyven év munkaviszony után kéri a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Kérdés, hogy a Fidesz hogyan próbálja majd megakadályozni, és az is érdekes lehet, hogy e logika mentén a nőnek született transz férfiaknak jár-e a nők korkedvezményes nyugdíja.
Frissítés
Egy nappal azután, hogy megjelent a Magyar Nemzetben a cikk Selmeczi Gabriella nyilatkozatával, Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz) már be is nyújtotta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását, amelyben rögzítenék, hogy kizárólag azokat illeti meg a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik negyven évig nőként dolgoztak.
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a módosítás egyértelművé teszi azt, ami „a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján” eddig sem volt kétséges, hogy a Nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik negyven évig nőként dolgoztak, illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam biztosít a nőknek gyermekvállalás esetén.
A javaslat indoklásában kiemelték: az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon. Ezért eleve nem lehetséges semmilyen, a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy, a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.
Kitértek arra is, hogy a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.