Alekszandr Lukasenka friss rendelete szerint a külföldön élő belaruszoknak haza kell majd menniük, ha meg akarják újítani vagy ki akarják váltani az útlevelüket. Az ellenzékiek szerint ez csak az ország de facto urának legújabb kísérlete arra, hogy letartóztassa az országból 2020 óta elmenekült, több tízezer bírálóját.
Belarusz vezető ellenfelei szerint Alekszandr Lukasenka csapdát állít azoknak, akik külföldre menekültek elnyomó uralma elől.
Lukasenka szeptember 4-én közzétett új rendelete alapján a belarusz nagykövetségek többé nem adnak ki vagy újítanak meg útlevelet a külföldön élő belarusz állampolgárok számára. Ha szükségük van az okmányra, haza kell térniük.
A bírálók attól tartanak, hogy a belarusz biztonsági erők várni fognak rájuk. Becslések szerint két-háromszázezer belarusz hagyta el az országot 2020 augusztusa óta, amikor Lukasenkát elnökké nyilvánították a hatodik ötéves ciklusára a széles körben manipuláltnak ítélt választások után.
A szavazás tüntetéshullámot váltott ki, amelyet Lukasenka biztonsági erői levertek. Több száz embert letartóztattak, sokakat megkínoztak, többen meghaltak a biztonsági erők fogságában. Az ellenzéki vezetőket begyűjtötték, sokukat bebörtönözték, mások elmenekültek. A Nyugat nem volt hajlandó Lukasenkát Belarusz törvényes elnökeként elismerni.
A Vjaszna nevű belarusz emberi jogi csoport szerint jelenleg több mint 1500 ember senyved politikai fogolyként rács mögött az országban.
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Litvániába menekült, miután kihívta – és sokak szerint legyőzte – Lukasenkát a 2020-as választásokon, szeptember 4-én az Associated Press hírügynökségnek nyilatkozva figyelmeztette a belaruszokat, hogy „még ha le is jár az útlevelük, ne térjenek vissza hazájukba, amennyiben esetükben fennáll az üldöztetés kockázata”.
Az új szabályozást akkor vezették be, amikor az ellenzékiek és aktivisták szerint a Lukasenka-rezsim fokozott erőfeszítéseket tesz az ellenzékiek begyűjtésére. Állításuk szerint idén egyre több olyan belaruszt tartóztattak le, aki külföldön élt, és hazatért. Az aktivisták azt jósolják, hogy a legutóbbi lépés azt eredményezheti, hogy több belarusz állampolgár fog menedékjogot vagy új útlevelet kérni azokban az országokban, ahol tartózkodik, vagy akár az új nemzeti útlevelet is választhatják, amelyet nemrég mutatott be a száműzetésben élő belarusz ellenzék, de nemzetközileg még mindig nem ismerik el.
Lukasenka legutóbbi lépését gyorsan és széles körben elítélték.
„A külföldön élő belaruszok útlevél-szolgáltatásának korlátozására vonatkozó tervekről szóló bejelentés egy újabb elnyomó intézkedés ellenőrzésük és korlátozásuk érdekében” – közölte az Egyesült Államok minszki nagykövetsége X-en, korábbi nevén Twitteren.
„A belarusz kormányzat e legújabb drákói lépése nyilvánvaló megtorlás száműzetésben élő bírálói ellen – nyilatkozta Anastasiia Kruope, a Human Rights Watch (HRW) európai és közép-ázsiai kutatási asszisztense. – Azok, akiket arra kényszerítenek, hogy visszatérjenek az országba, hogy megszerezzék az alapvető dokumentumokat, a letartóztatás és a politikai büntetőeljárás veszélyének vannak kitéve.”
Bizonytalan helyzetbe taszítják a belaruszokat
Lukasenka rendelete szerint a belarusz útlevelet mostantól csak akkor lehet megújítani, ha birtokosa Belaruszon belül lakóhellyel rendelkező személyként van nyilvántartva. Eddig a külföldön élő belaruszok az ország külföldi diplomáciai képviseletein kaphattak új útlevelet.
„A konzuli szolgáltatások megszüntetése most bizonytalan helyzetbe hozza a száműzött belaruszokat. Hacsak nem térnek vissza Belaruszba, hogy megújítsák lejárt útlevelüket, az elsődleges személyazonosító okmányuk nélkül találhatják magukat, és nem tudnak majd hozzáférni számos alapvető szolgáltatáshoz jelenlegi lakóhelyükön – írta Hanna Ljubokova, az Atlantic Council külső munkatársa. – A Belaruszba való visszatérés azonban letartóztatáshoz és büntetőeljárás alá vonáshoz vezethet részvételük miatt a rezsimellenes tüntetésekben.”
Például egy külföldön élő belarusznak, aki egy harmadik személyen keresztül akarja eladni ingatlanát odahaza, meghatalmazást kell adnia, de ezt csak Belaruszon belül lehet megtenni – mondta el Krisztszina Rihter, Cihanouszkaja jogi tanácsadója a Szabad Európa belarusz szolgálatának.
„Ugyanez vonatkozik az ingatlanokkal és járművekkel kapcsolatos szerződések közjegyzői hitelesítésére és állami nyilvántartásba vételére” – nyilatkozta.
Nem állnak rendelkezésre megbízható adatok arról, hogy a 2020-as, elcsalt elnökválasztás óta hány belarusz menekült el az országból.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kutatása szerint akár ötszázezer belarusz is áttelepülhetett külföldre ez idő alatt.
Belarusz máris keményen lép fel a hazatérő belaruszokkal szemben
A Lukasenka-kormány által augusztusban szélsőségesnek minősített Vjaszna szerint idén eddig már száz, külföldön élő belaruszt vettek őrizetbe, miután visszatért hazájába.
„A számok hozzávetőlegesek, mert általában tömeges őrizetbe vételekről értesülünk, mint például júniusban, amikor mintegy negyven embert fogtak el, vagy a büntetőügyekhez kapcsolódó őrizetbe vételekről” – nyilatkozta Szvjatlana Golovneva, a Vjaszna ügyvédje a Current Time-nak, a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű csatornának.
Veronika Kazakot augusztus 25-én vették őrizetbe a belarusz biztonsági erők, miután visszatért Olaszországból, ahol több évig élt – jelentette a Current Time. Jelentések szerint megérkezésekor a minszki rendőrség beidézte, hogy kihallgassák a közösségi médiában közzétett kommentárjai miatt. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. A Vjaszna szerint Kazak ellen ismeretlen váddal büntetőeljárás indult.
A hazatérő belaruszok már több mint három hónapja fokozott ellenőrzésnek vannak kitéve a határon – mondják az aktivisták. A biztonsági tisztviselők gyakran ellenőrzik mobiltelefonjaikat, vagy arról faggatják őket, hogy részt vettek-e a 2020-as választások utáni tüntetéseken, vagy akár arról, hogy mi a véleményük az ukrajnai orosz agresszióról.
Oroszország kiindulópontként használta Belaruszt 2022 februárjában végrehajtott teljes körű inváziójához Ukrajna ellen. A Belaruszban állomásozó harmincezer orosz katona közül sokan özönlöttek át a határon Ukrajnába, de visszaverték őket.
A hazafelé vezető utak lezárulnak
Sok belarusz számára nem egyszerű a hazajutás.
Jelentősen korlátozzák az európai célállomások és Belarusz közötti járatokat, amióta az Európai Unió átrepülési és repülőtéri tilalmat rendelt el, miután a belarusz hatóságok 2021 májusában bombafenyegetést színleltek, hogy átirányítsák a Roman Prataszevics disszidens bloggert és barátnőjét szállító nemzetközi járatot.
Azok számára, akik közúton szeretnének hazatérni, a lehetőségek szintén beszűkülnek, mivel a tengerparttal nem rendelkező Belarusszal határos országok lezárták a határátkelőket a Minszkkel fennálló migráns- és biztonsági válság, valamint más feszültségek miatt.
Lengyelország idén egy lengyel származású újságíró bebörtönzését és lengyel diplomaták kiutasítását követően egy kivételével az összes határátkelőt lezárta Belarusszal, Litvánia pedig hatból kettőt.
Augusztus 28-án Lengyelország és mindhárom balti állam megfogadta, hogy teljesen lezárja a Belarusszal közös határait, ha bekövetkezik bármilyen „kritikus incidens”, amelyben az orosz Wagner-csoport zsoldosai érintettek – jelentette ki Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter a Reuters által idézett nyilatkozatban.
Az EU- és NATO-tag Lettország, Litvánia és Lengyelország, amelyeknek mind közös határszakasza van Belarusszal, egyre inkább aggódik a határbiztonság miatt, amióta több száz harcedzett Wagner-zsoldos érkezett Lukasenka meghívására Belaruszba az Oroszországban meghiúsult lázadást követően.
Ezek a szomszédok azt is tapasztalták, hogy az elmúlt hónapokban megnőtt a határon átkelni próbáló, főként közel-keleti és afrikai migránsok száma, és azzal vádolják Belaruszt, hogy segíti őket, amit Minszk visszautasít. A válság az EU és Belarusz keleti határán egyébként enyhült, amióta Minszk 2021-ben megnövelte a nem európai célállomásokról érkező járatokat annak részeként, amit nyugati tisztviselők úgy neveztek, hogy Lukasenka „fegyverként használta fel” a harmadik országbeli migránsokat.
Februárban Lukasenka kormánya létrehozott egy bizottságot, amely állítólag a hazatérésükkel kapcsolatban bizonytalankodó belaruszokat segíti, gyakorlati információkkal látja el őket, többek között arról, hogy vár-e rájuk letartóztatási parancs otthon.
A bírálók attól tartanak, hogy a bizottság csak egy újabb eszköz Lukasenka ellenfeleinek felkutatására – erre maga is utalt február 6-án, az új testület bejelentésekor tett megjegyzéseiben.
„Nem csak az úgynevezett száműzetésben lévő ellenzéket kell szemügyre vennünk. Lehetnek mások is. Nagyon jól tudják, hogy úgyis megtaláljuk őket. Jelentkezni fognak a bizottságnál. A bizottság mindent el fog rendezni” – mondta Lukasenka.
Aljakszandr Lukasenka
A külföldön élő szervezett ellenzék egy része azt reméli, hogy a letartóztatás kockázatától óvakodó belaruszok inkább az általuk kiadott iratokat választják. A száműzött belarusz ellenzékiek augusztus 6-án egy alternatív, „új nemzeti útlevelet” mutattak be. Valer Kavaleuszki, a Belarusz Egyesült Ideiglenes Kabinet tagja egy varsói konferencián elmondta, hogy az útlevél elismerése érdekében tárgyalások folynak az Európai Unióval.
Az, hogy a nemzetközi közösség vagy a belaruszok ezt választják-e, még nem világos. Számos elemző azonban azt jósolja, hogy növekedni fog a belaruszok száma, akik vagy menedékjogot kérnek, vagy állampolgárságot kérvényeznek azokban a külföldi országokban, ahol jelenleg tartózkodnak.