A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak.
A szombathelyi belvárosban, az egyetem közelében lévő Magyar Nemzeti Innovációs Központ 2011-ig Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként (MMIK) működött, pezsgő klubélettel, kis és nagy rendezvényekkel. A megyei tanács, majd – a rendszerváltás után – a megyei önkormányzat volt a tulajdonos, de a szombathelyi városi önkormányzat is támogatta a működését.
2011-ben az állam átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, ennek fejében szinte a teljes vagyonukat államosították, így történt ezzel az épülettel is.
Az MMIK aulája
Az állam bevásárolt, majd újraosztották a vagyont
Az államé lett többek között a Szombathelyi Képtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK), a Vas Megyei Múzeumok hálózata, a Vas Megyei Levéltár, a Berzsenyi könyvtár, több szociális intézmény, idősotthon és középiskola, két nagy értékű Balaton-parti ingatlan (a balatonberényi, illetve a balatonlellei gyermeküdülő) és a Velemi Alkotótábor. A megyeháza műemlék épületében a kormányhivatal kapott helyet, a megyei önkormányzat már csak az épület egy kis részét használja.
Az állam létrehozta a megyei intézményfenntartó központokat, de gyorsan kiderült, hogy a modell nem igazán működőképes, így 2012 végén újraosztották a megyei önkormányzatok vagyonát. Vas megyében ez úgy alakult, hogy a levéltárat integrálták a Magyar Nemzeti Levéltárba, a szombathelyi városi önkormányzat vette át a képtárat, a könyvtárat és a múzeumot. Ekkor állami tulajdonban maradt az MMIK és a két balatoni gyermeküdülő. Ezek azok a nagy értékű ingatlanok, amelyeket később magánkézbe játszottak át.
Kormánypropagandát terjesztettek
A leromlott állapotú MMIK-t a város kulturális intézménye, az Agora Kulturális és Turisztikai Központ kapta meg működtetésre, főleg művészeti csoportok, civil szervezetek béreltek helyiséget benne.
A szombathelyi önkormányzat többször megpróbálta megszerezni az épület tulajdonjogát az államtól, legutóbb 2016-ban, de nem járt sikerrel, az állami vagyonkezelő rendre visszautasította a kérésüket. 2020 májusában bejelentették, hogy marad az államé az épület, és hatszázmilliós állami támogatásból felújítják. 2021 január közepén aztán kiderült, hogy egy külön cég alakult az üzemeltetésére: a Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft., így megmarad az MMIK rövidítés is. Az üzemeltető cég tulajdonosa a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság Közhasznú Egyesület cége (Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft.) és a Fekete Péter államtitkár ötlete nyomán létrejött Baross Imre Alapítvány.
Látványterv is készült a felújított MMIK-ról
A nagyszabású tervekben élénk kulturális életet ígértek, közösségi térrel, programokkal. A felújítás azonban elmaradt, programokat viszont szerveztek, több koncertet is tartottak az épület nagyszínpadán. Tavaly tavasszal viszont azzal hívta fel magára a figyelmet az üzemeltető cég, hogy kormánypropagandát terjesztett fizetett hirdetésben a helyi buszokon.
A választási kampány során egyébként az MMIK programjaiban rendszeresen szerepeltek kormánypárti politikusok, és az épületben tartottak több, csak a szimpatizánsoknak meghirdetett politikai rendezvényt is. Tavaly év végén aztán kiderült , hogy már nem az államé az MMIK.
Az ingatlan új tulajdonosa a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, amelynek székhelye a Velencei-tó mellett található Kápolnásnyéken van.
Az alapítvány azonban nem tudja birtokba venni az MMIK-t, mert az intézményt addig működtető Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft. nem tud elszámolni a felújításra kapott hatszázmillió forint állami támogatással. Nem hivatalos információink szerint a pénz nagy részét a már említett reklámokra és a 2022-es választási kampány eseményeire költhették.
Balatoni gyermeküdülőből szállodák
A Vas megyei önkormányzat volt balatonberényi gyermeküdülőjét még a megyei tanács alakította ki a hetvenes években, sok Vas megyei szülő önkéntes munkájának segítségével. Évtizedekig nyaraltak itt a vasi gyerekek kedvezményes áron.
A balatonberényi volt gyermeküdülő
2011-es államosítás után a gyermeküdülőt is megpróbálta megszerezni a szombathelyi önkormányzat, háromszor is próbálkoztak, sikertelenül. Az első három évben az üdülő Erzsébet-táborként működött a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) üzemeltetésében, 2016-ban viszont már nem szerepelt az Erzsébet-táborok között.
Lapunk többször is érdeklődött a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél az üdülő sorsa felől. 2020-ban azt a választ kaptuk , hogy az ingatlan értékesítését tervezik. Végül 2021 tavaszán írták ki az árverést.
Érdeklődők sofőrös Audival
A meghirdetés után két nappal lehetett megnézni az ingatlant, erre a pályázóknak összesen fél órát adtak. Egy helyszíni beszámoló szerint a NER emberei köröztek a volt gyermeküdülő felett, akik sofőrös Audival érkeztek, a kötelező regisztrációt is kihagyták, és gyorsan távoztak.
Az is érdekes, hogy az e-árverés egy hétig tartott, hat napon át senki sem jelentkezett, majd az utolsó napon este egyetlen ajánlat futott be. Végül a licitet 15 perc múlva lezárták. Azt, hogy ki vette meg az ingatlant, a földhivatali bejegyzésből tudtuk meg.
2021-ben elkezdték a volt üdülő bontását
A volt gyermeküdülő a debreceni Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap tulajdonába került, amelynek kezelője az off-shore hátterű Divinus Befektetési Zrt. A 16 ezer négyzetméteres ingatlanért 527 millió 760 ezer forintot fizettek, ami azt jelenti, hogy a kikiáltási áron szerezték meg.
Az új tulajdonos azóta az épületek egy részét lebontotta, a főépület felújítás alatt áll, nem hivatalos információink szerint szálloda lesz a volt balatonberényi gyermeküdülőből. A Vas megyei önkormányzat másik, sokkal kisebb és kevésbé értékes balatonlellei üdülőjét már 2016-ban eladták 270 millió forintért.
Elvették, aztán eladták
Utólag úgy tűnik, hogy a 2011-es államosításkor nem igazán voltak tervek a megyei önkormányzatok vagyonának hasznosítására. Megpróbálták állami cégekre, intézményekre bízni a hatalmas vagyont, de ez a modell nem volt igazán életképes. Így azokat az ingatlanokat, amelyeknek nem volt igazán forgalmi értékük, odaadták a területileg illetékes városi önkormányzatoknak. Amelyik ingatlanból viszont pénzt lehetett csinálni, néhány évnyi parkoltatás után magánkézbe adták.
A megyei önkormányzat feladatainak köre az uniós TOP-program kisebb, lokális pályázatainak bonyolítására szűkült, miközben vagyonát teljesen elveszítette.