A kormány benyújtotta a módosítási tervét, hogyan tennék azonosíthatóvá EU-s elvárás nyomán a magántőkealapok végső tulajdonosait. Egy nem nyilvános NAV-adatbázisként képzelték el, amelyet az állampolgárok, az újságírók és a gazdasági szereplők nem nézhetnek meg.
Magyarországon a drágább offshore cégek helyett új szabályozási lehetőségként jött be pár éve a magántőkealapok intézménye, és hamar népszerűvé vált a befektetők, tulajdonosok elrejtésére.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen – Mi az a magántőkealap?
Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi, sokszor tisztázatlan eredetű magánvagyont, sokszor közpénzt is elrejtettek magyar milliárdosok magántőkealapokban. Pontosan nem lehet tudni – hiszen épp a rejtőzködésre kell az intézmény –, de közvetett jelekből, azonos címekből, mellékes okiratokból és hasonlókból néhány alapnak lehet sejteni a valódi tulajdonosát.
Ehhez kapcsolódóan: Nagyjából 1500 milliárd forintot tarthatnak hazai magántőkealapokban.
A végső tulajdonosok annyira rejtve vannak, hogy hivatalosan sokszor a magyar hatóságok sem tudhatják meg a nevüket, ami akadályozza az eljárásokat. Az Európai Unió idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel
ez a magyar szabályozás sérti a pénzmosás elleni uniós szabályokat.
A hazai szabályozás szerint például a ötszázmillió eurónál (körülbelül kétszázmilliárd forintnál) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak tudomásul veszi, regisztrálja, de nem ellenőrzi. Így persze bármekkora összeg tulajdonosa rejtve maradhat, ha hivatalosan több magántőkealapban osztja szét a pénzét.
Létezik egy NAV-adatbázis a szervezetek tulajdonosairól, ebből azonban előbb törölték a magántőkealapok tulajdonosait, majd korlátozták a nyilvános hozzáférést a teljes, egyéb szervezetek (például gazdasági társaságok) adatait is tartalmazó rendszerhez – mondta el Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TI) szakpolitikai vezetője a Népszavának.
A korlátozás azután történt, hogy a Direkt36 felfedezte, hogy az adatbázis egyes magántőkelapok valódi tulajdonosainak adatait is tartalmazza. Fónagy János, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azzal indokolta a döntést, hogy a magyar jogszabályok szerint nem kötelező a magántőkealapok tényleges tulajdonosait is nyilvántartani.
Idén januárban megszüntették a hozzáférést a NAV által kezelt nyilvántartáshoz gyakorlatilag a teljes nyilvánosság részére. A hatóságokon kívül csak az láthatja harmadik félként az adatokat, akinek peres ügyben szükséges, vagy maga is tulajdonosként érintett. Ezért a TI megkereste az Európai Bizottságot, amely kimondta, hogy nem helyes ez a jogi megoldás, végül pedig kötelezettségszegési eljárás indult.
Erre válaszul most, úgy tűnik, a magyar kormány lépni akar, és úgy módosítaná a pénzmosás elleni törvényt, hogy mégis kötelezővé tenné a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását, viszont
ezt úgy képzelték el, hogy a végső tulajdonosok továbbra is rejtve maradhassanak a közvélemény előtt,
pontosabban úgy, hogy a NAV által kezelt tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait ne kelljen hozzáférhetővé tenni a média vagy a civil szervezetek számára, noha ezt is kimondja egy uniós irányelv.
Mindenesetre Zeisler Judit szerint ez a változtatás is komoly előrelépés az országnak, hiszen így, ha van rá szándék, például a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Integritás Hatóság ezután megnézheti a tényleges tulajdonosokat az eljárásainál.
Ehhez kapcsolódóan: „Javaslataink nem nyerték el a kormányzati oldal támogatását” – az új korrupcióellenes állami szervezetek első éve