Az egész EU és nem az Európai Parlament kudarcának tekinti a leköszönt parlament állandó magyar jelentéstevője, hogy nem sikerült korlátozni Magyarország tanácsi elnökségi jogait. Gwendoline Delbos-Corfield attól tart, hogy a következő EP jóval kevesebb aktivitást mutat majd jogállamisági ügyekben.
Az Európai Parlament progresszív többségének kitartó próbálkozásai ellenére úgy tűnik, hogy Magyarország normális EU-tanácsi elnökséget láthat el július 1. és december 31. között – ismerte el a Szabad Európa kérdésére válaszolva a képviselő-testület korábbi állandó magyar jelentéstevője, aki valószínűleg nem tér vissza az EP-be a hétvégi választás után.
Delbos-Corfield: A magyar elnökség az egész EU kudarca
„Ez inkább az egész EU és nem az Európai Parlament fiaskója – tette hozzá Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő arra reagálva, hogy süket fülekre találtak az ő és párttársai újabb és újabb felhívásai a magyar tanácsi elnökség jogköreinek szűkítésére a többi intézménynél, de főleg a tanácsnál. – Ennek az az üzenete, hogy minden következmény nélkül leépítheted a jogállamot, és még EU-tanácsi elnökséget is adhatsz” – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy korábban még bíztak abban, hogy a belga vagy a magyar után következő lengyel soros elnökség az összeférhetetlenség miatt átvesz majd Magyarországtól olyan témákat, mint a jogállamiság.
Delbos-Corfield nem titkolta, hogy öt év után – amely alatt számos jelentést készített a magyarországi demokrácia helyzetéről az éppen az EP által 2018-ban kezdeményezett, 7. cikk szerinti eljárás folyományaként – pesszimistán ítéli meg a fellépés és a jogállami elvek érvényesítésének jövőjét az Orbán-kormánnyal szemben az új parlamentben. „A környezet változóban van az EU-n belül. Nem vagyok biztos benne, hogy a következő parlament tényleg cselekedni fog” – jegyezte meg.
A francia képviselő abban sem biztos, hogy az új képviselő-testület ki fog jelölni egy állandó magyar jelentéstevőt, ahogy őt öt évvel ezelőtt. Azt is megjegyezte, hogy több, a jogállamiság ügyében rendkívül aktív képviselő távozhat a parlamentből, a helyükre lépők pedig kevésbé lesznek elkötelezettek az ügy mellett. „A ciklus végére nagyon sötétek lettek a kilátások. A politikusok nem karolják fel a jogállami témát, mert egyszerűbb nem foglalkozni vele” – mutatott rá szerdán brüsszeli tudósítók előtt.
Ehhez kapcsolódóan: Bíró-Nagy András: „Magyarország bot a küllők között Európa félperifériáján”
A belgák visszariadtak a 7. cikk szerinti eljárás folytatásától
Delbos-Corfield arra is kitért, hogy a tanács belga soros EU-elnöksége, legalábbis köztisztviselői szinten, ambiciózus tervekkel készült a Magyarországgal szemben folyó, 7. cikk szerinti eljárást illetően az elnökségre, és a folyamat továbbléptetése érdekében ajánlások megfogalmazására és esetleg szavazásra is készen állt. Hadja Lahbib belga külügyminiszter és az ugyancsak belga liberális uniós igazságügyi biztos, Didier Reynders azonban útjába állt a kezdeményezésnek, amely végül lekerült a napirendről.
A belga fél év eredménye egy meghallgatás lesz Magyarországgal júniusban. Lapunk más forrásból is úgy értesült, hogy nem kell hitelt adni annak, amit a belga külügyminiszter néhány napja nyilatkozott a Politicónak, miszerint országa sürgeti uniós partnereit, hogy lépjenek tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Utólag az osztrák külügyminiszter is csatlakozott ehhez, de úgy tudjuk, hogy a belga elnökség semmilyen kezdeményezésre nem készül az ügyben.
„Orbánék kihasználhatják az európai politikai vákuumhelyzetet”
Delbos-Corfield ezzel együtt úgy véli, hogy életben kell tartani a 7. cikk szerinti eljárást, mert enélkül meggyőződése szerint a kondicionalitási eljárás keretében sem tudták volna befagyasztani az uniós források egy részét, és nyomás alá helyezni az Orbán-kormányt. „Csak abban tudok bízni, hogy a 7. cikk szerinti eljárás nem hal el a következő öt évben” – szögezte le.
A korábbi parlamenti magyar jelentéstevő úgy látja, hogy a magyar kormány a jogállamiság további lebontására használja fel az európai választások miatt uniós szinten előállt politikai vákuumot, amelyet az intézmények cselekvésképtelensége jellemez.
Gwendoline Delbos-Corfield szerint az EU-nak is tovább kellene fejlesztenie a jelenlegi éves jogállami jelentések rendszerét, amely alapvetően civil szervezetek önkéntes jelentésein alapul. „Egy független ad hoc szakértői csoportot kellene kinevezni, amelyet rögtön a helyszínre lehetne küldeni, ha egy tagállamban ellentmondásos lépések történnek” – tanácsolja az EP-ből várhatóan távozó képviselő.
Ehhez kapcsolódóan: „A gyógyulás csak nagy fájdalmak és veszteségek árán lesz lehetséges” – Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a nemdemokráciákról