Magyar sérültek Koszovóban, szerelembe esni az ekivel, tesiórát tartani kazánfűtőként

A héten tudósítottunk az erőszakba forduló és magyar katonák sebesüléséhez vezető koszovói összecsapásokról, és annak is utánajártunk, mit kerestek ott katonáink. Van olyan diák, aki nem is hallott a több mint egy éve tartó pedagógus- és diáktüntetésekről, de van olyan is, aki azt mondja a Szabadon legutóbbi epizódjában: irreális, hogy kordont kell bontania ahhoz, hogy tanulhasson. A Szabadon Plusz kamerái előtt egy fiatal fiú vallott őszintén a drogfüggőségéről és arról, mikor és miért döntötte el, hogy leteszi a szert. Végül egy ma már sorstársainak is segítő autista felnőttel beszélgettünk, akivel kapcsolatban nem vált valóra az orvos jóslata, hogy a diliházban fog megrohadni. A hét legnépszerűbb multimédia-tartalmai egy helyen.

Hogy kerülnek, azaz miért mentek magyar katonák Koszovóba? A héten ennek jártunk utána Egyszerűen című sorozatunkban:

Egyszerűen – Hogy kerülnek a magyar katonák Koszovóba?

A NATO koszovói békefenntartó misszió többtucatnyi katonája megsérült, amikor május 29-én szerb nemzetiségű tüntetőket oszlatott Zvečan városában. Néhányan tüzet gyújtottak, és kövekkel, palackokkal támadtak a KFOR-katonákra. A szerbek bojkottálta áprilisi helyhatósági választásokon albán nemzetiségű jelöltek győztek. A tiltakozók péntek óta igyekeztek megakadályozni, hogy az új polgármesterek belépjenek a hivatalukba.

Erőszakba fulladt a koszovói szerbek tiltakozása, magyar békefenntartók is megsérültek

„Ha be tud menni a kazánfűtő bácsi testnevelésórát tartani, akkor van testnevelésóra” – mondja Lőrincz Katalin pedagógus. „Mi az, hogy addig kell eljutni, hogy azért, hogy tanulhassak, fölmegyek a Karmelitához, és kordont bontok?” – kérdezi egy most érettségiző budapesti diák, míg Toldon egy másik, szintén érettségiző tanuló nem is hallott a pedagógusok, diákok tüntetéseiről. 2023-ban végez az az évfolyam, akiknek a legnehezebb középiskolai évek jutottak a rendszerváltás óta, tanuljanak akár a fővárosban, akár vidéken: Covid, botrányba fulladt közoktatás és tanársztrájkok – erről szól a Szabad Európa oknyomozó sorozatának legutóbbi epizódja:

Pedagógusszülők gyereke, akik később elváltak. Az édesanyja nevelte tízéves koráig, egészen addig, amíg a bank el nem vitte a lakást a fejük fölül. Édesanyja skizofrén lett, Budai Barnabás ekkor került intézetbe. Jó nevű középiskolába járt, amikor 15 évesen egy házibuliban bedobott egy ekit. A Szabadon Pluszban a fiú úgy fogalmazott: rátalált élete szerelmére. Másfél évvel később már gyógyszerfüggő lett. Drogkarrierje végén egy nap három bűncselekményt is elkövetett. Tudta, hogy itt a vége: vagy leáll, vagy belehal. Inkább leállt. Budai Barnabás önként jelentkezett rehabra. Hét hónap után a Szabadon stábjának azt mondta, már tiszta. A vele készült beszélgetést tudják megnézni a legutóbbi Szabadon Pluszban:

Akkor vált a missziójává az érdekvédelmi munka, amikor saját bőrén tapasztalta, milyen nehéz diagnózishoz jutni autizmus spektrumzavarral felnőtt nőként ma Magyarországon. Podcastsorozatunk, a Szelfi vendégét, Oravecz Lizankát évekig borderline-nal kezelték, az egyik orvosa azt jósolta neki, hogy diliházban fog megrohadni.

Oravecz Lizanka: „Semmit rólunk nélkülünk, és ha nem értesz meg, legalább ne bánts!”

Betonozás a szabi alatt? Nyár közepéig tartó tanév? Még a tankerületben is olvassák ezentúl az osztályfőnöknek írt szülői leveleket? Mi az a státusztörvény, amelyet a pedagógusok a béremelésüket tartalmazó törvénytervezet mellé kaptak kéretlenül a Belügyminisztériumtól? És mennyit tud ön erről? Ezt tesztelheti legutóbbi kvízünkben.

Arról is beszámoltunk videónkban, hogy azonosítottak néhány férfit azok közül, akik május 22-én támadást indítottak Ukrajnából az oroszországi Belgorod területére. Mindannyian orosz állampolgárok, néhányan közülük szélsőjobboldali vagy neonáci csoportok aktív tagjai voltak, míg mások az orosz nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgoztak.

Ők hajtották végre az Oroszország elleni támadást – öt orosz, aki Putyin ellen és nem Ukrajnáért harcol

Nemcsak oroszországi partizánokról volt szó a héten, hanem félkatonai ifjúsági mozgalmakról is, amelyek egyre nagyobb számban jelennek meg Oroszországban. A hazafias-háborús retorikával mozgósító szervezetek közösséget építenek, iskolán kívüli programjaikon fegyveres kiképzést, elsősegélynyújtást, táborozási ismereteket oktatnak a gyerekeknek.

Így neveli ki a hazáért meghalni kész gyermekhősöket Oroszország