Az Európai Unió kevesebb mint két hónapon belül várhatóan mintegy kilencven százalékkal fogja csökkenti az Oroszországból származó kőolajimportját. A döntést még májusban jelentették be az ukrajnai inváziót követő szankciócsomag részeként. Szerbia ugyan nem csatlakozott a szankciókhoz, de az intézkedés valószínűleg hatással lesz a balkáni ország olajellátására is.
A 2021-es adatok szerint Szerbia olajigényének mintegy húsz százalékát hazai forrásból termeli ki, a többit (mintegy nyolcvan százalékot) pedig importálja – elsődlegesen Irakból. Oroszország a második legnagyobb beszállító, a Szerbiába importált olaj közel negyedét biztosítja.
Jelenleg az orosz olaj Horvátországon keresztül érkezik Szerbiába, és az omišalji terminálról a JANAF csővezetéken keresztül jut el a pancsovai olajfinomítóba. Ezek a szállítások azonban valószínűleg leállnak, mivel december 5-től betiltják az Európai Unióba (beleértve Horvátországot is) irányuló összes orosz tengeri olajimportot.
Bár az orosz olajat szállító tartályhajók nem szállíthatnak többé az EU-ba, az olaj valószínűleg továbbra is eljut több európai országba az egyik legnagyobb olajvezeték-hálózaton, a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Németország és Lengyelország várhatóan az év végétől nem vásárol többé vezetékes orosz olajat. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban ideiglenes mentességet kapott a szállításokra, hogy több idejük legyen csökkenteni függőségüket Oroszországtól.
Mint korábban említettük, Szerbia is függ az orosz energiaforrásoktól. Ezért az ország a közelmúltban fokozta energetikai együttműködését Magyarországgal. Júniusban például olyan megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Szerbia további gáztárolási kapacitásokhoz jutott. A hónap elején Magyarország bejelentette azt is, hogy szükség esetén kész gázszállításokkal segíteni Szerbiát.
A közelmúltban a két ország úgy döntött, hogy magasabb szintre emeli együttműködését. Október 10-én Magyarország és Szerbia egy új vezetékszakasz megépítéséről állapodott meg, amely a Barátsághoz csatlakozva biztosítaná az orosz kőolaj szállítását Szerbiába.
Alternatív megoldásként Szerbia fontolgatja egy olyan vezeték építését, amely Észak-Macedónián és Albánián keresztül haladna.
A szerbiai Pancsovától az észak-macedóniai Szkopjéig tartó vezetékszakasz körülbelül négyszáz kilométer hosszú lenne, és még további háromszáz kilométerre lenne szükség ahhoz, hogy elérjen az albániai Durrësbe. (Az orosz szállítások elapadásától tartó Szerbia ezen a kikötőn keresztül importálhatna közel-keleti olajat.)
A Durrësben kifutó vezeték jóval hosszabb lenne, mint a Magyarországon áthaladó (amely előreláthatólag 128 kilométer hosszú lesz), de lehetővé tenné a kőolajforrások további diverzifikálását.
Ez azonban jelenleg egyelőre csak lehetőség – mondta Zorana Mihajlović szerb miniszterelnök-helyettes, bányászati és energiaügyi miniszter.