Az Európai Parlament jövő heti plenáris ülése elé kerülő állásfoglalás első, négypárti tervezete mély aggodalmának ad hangot a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének további romlása miatt Magyarországon. A tervezet a 2024-ben esedékes magyar soros EU-elnökség megfelelő ellátása iránt is kétségeket támaszt.
Az Európai Parlament jövő csütörtöki mini plenáris ülése elé kerülő határozattervezet első verziója a jogállam és az alapvető jogok helyzetének további romlását rögzíti Magyarországon, és óva inti a bizottságot attól, hogy bármilyen kifizetéshez is hozzájáruljon a magyar kormány részére addig, ameddig valamennyi függőben lévő kérdésben nem születik megnyugtató megoldás.
Az állásfoglalás-tervezet első, négy parlamenti pártcsoport (Európai Néppárt, szociáldemokraták, Renew és európai zöldek) által jegyzett és a Szabad Európa birtokába jutott tervezete láthatóan igyekszik megkötni az uniós intézmények, és különösen az Európai Bizottság kezét, hogy bármilyen engedményt tegyenek az Orbán-kormánynak a kifizetések terén az elvárások maximális teljesítése nélkül.
A négypárti, mondhatni többségi tervezet, amelyhez előreláthatóan a Baloldal is csatlakozni fog, elítéli a magyar kormány „szándékos és módszeres erőfeszítéseit az EU-alapszerződés 2-ik cikkében lefektetett alapértékek aláásására”.
A szövegtervezet a képviselők aggodalmát fejezi ki a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének az EP tavaly szeptember 15-i határozata óta bekövetkezett további romlása miatt, különös tekintettel a jogalkotás átláthatatlan módjára és érdemi társadalmi konzultációk hiányára, a veszélyhelyzet „visszaélésszerű alkalmazására”, a panasztörvény felhasználására az LGBTIQ-jogok aláásására és a tanárok jogállásának korlátozására.
Elítélik az EU-ellenes kampányokat
A négypárti állásfoglalás-tervezet elítéli a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs kampányait, mert az „még jobban károsítja az EU és Magyarország közötti bizalmat”, és sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy a bizottság válasz nélkül hagyja ezeket „a politikai inzultusokat”.
A dokumentum részletesen foglalkozik azokkal a magyar jogállami hiányosságokkal, amelyek megítélése szerint akadályozzák a belső piac működését. Felszólítja a magyar kormányt, hogy egyenlő lehetőséget biztosítson az uniós finanszírozáshoz való hozzáférésre az egyéneknek, a cégeknek, a helyi és regionális önkormányzatoknak, és hangsúlyozza, hogy bizonyos cégek és legitim üzleti érdekek komoly kockázatoknak vannak kitéve. Az EP többségét „megdöbbentik az olyan megfélemlítési módszerek, mint a titkosrendőrség látogatása egyes cégek székhelyein”, amelyek a szöveg szerint egyes, a miniszterelnökhöz közeli körökhöz elkönyvelt személyek érdekeit szolgálják. Elítélik továbbá az EU-forrásoknak kormányközeli politikai szövetségesek meggazdagodására történő felhasználását az uniós verseny- és közbeszerzési szabályokkal ellentétesen.
A tervezet szövege mélységesen sajnálja, hogy a tanács nem volt képes érdemi előrelépést tenni a Magyarország ellen folyó 7-ik cikk szerinti eljárásban, és felszólítja a tagállamokat, hogy az eljárás keretében ajánlásokkal forduljanak a magyar kormányhoz.
Az állásfoglalás tervezete kétségbe vonja azt, hogy Magyarország képes lesz hitelesen ellátni 2024-ben az EU soros elnöki teendőit, tekintettel az uniós joggal és az alapértékekkel való összeegyeztethetetlenségére, és arra kéri a tanácsot, hogy „minél előbb találjon kielégítő megoldást”.
A képviselők óva intenek a csomag megbontásától
A képviselők elvárják a bizottságtól és a tanácstól, hogy csak abban az esetben oldják fel a Magyarországgal szemben bevezetett intézkedéseket, ha kézzelfogható bizonyíték van valamennyi feltétel maradéktalan teljesítésére, és a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések a gyakorlatban is igazolják hatékonyságukat. Az EP a tervezet értelmében amellett is kitart, hogy a bizottság és a magyar kormány között kitárgyalt tizenhét intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit övező rendszerszintű kockázatok kezelésére.
A képviselők szerint a magyar hatóságok által a közelmúltban bevezetett auditálási és ellenőrzési intézkedéseknek ki kell állniuk a gyakorlat próbáját, mielőtt az uniós kifizetésekre sor kerülhet. A négypárti határozattervezet leszögezi, hogy a kohéziós politikai, a helyreállítási és a jogállami feltételességi rendeleteket egyetlen csomagban kell kezelni és nem lehet szó kifizetésekről még akkor sem, ha egy-két területen előrehaladás történne, miközben más kérdésekben fennmaradnak a problémák.