A kormány sok területre kiterjedő befolyása, a politikai polarizáció és a sajtószabadság romló helyzete is növeli az ország kitettségét. Az EU és a NATO támogatottsága ugyanakkor különösen erős, ami viszont védelmet jelent - olvasható a biztonsági kockázatokat elemző Globsec-jelentésben.
A Globsec sebezhetőségi index nyolc országban méri a külföldi befolyással szembeni sebezhetőséget: Bulgária, Csehország, Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia, Románia, Szerbia és Szlovákia. Az index egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri a sebezhetőséget: minél nagyobb ez az szám, annál sebezhetőbb az adott ország. A jelentés összesen öt területen méri az országok sebezhetőségét: a közvélemény hozzáállása, a politikai környezet, a közigazgatás, az információs környezet, a civil és a tudományos élet. A jelentés elsősorban az Oroszországnak és Kínának való kitettséget vizsgálta.
A kutatók szerint a vizsgált közép-európai és balkáni terület stratégiailag fontos ebből a szempontból: az EU és a NATO földrajzi határán fekszik, az országok között vannak olyanok, amelyek tagjai e szervezeteknek, és olyanok is, amelyek tagságra, illetve partnerségre törekszenek.
A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy a NATO-, illetve az uniós tagság hozzájárul a nagyobb ellenállóképességhez, de csak korlátozottan. A közös politikai válaszok és intézmények, valamint a kollektív védelem csökkenti a sebezhetőséget, de az intézményeknek már nincs hatásuk a tagországok közigazgatására, jogalkotására vagy a választások tisztaságára – az ezekben lévő különbségek magyarázzák a sebezhetőségben meglévő különbségeket a tagországok között.
Az emberek gondolkodása gyakran nagyobb hatással van a sebezhetőségre, mint az intézmények és a közigazgatás minősége vagy az anyagi erőforrások – áll az elemzésben. A társadalom gondolkodását befolyásoló információs tér pedig különösen kényes konstrukció a vizsgált országokban, ahol általában is gyengébbek az intézmények.
Növelik az országok sebezhetőségét a kommunista rendszerekből megörökölt struktúrák is, mint például a korrupció magasabb szintje.
Magyarország
Az elemzés szerint Magyarország több területen is nagyobb mértékben ki van téve a külföldi befolyásnak, mint a többi vizsgált ország. Az, hogy a kormányzati ellenőrzés mind nagyobb területre terjed ki, nagyban hozzájárul a „szélsőséges politikai polarizációhoz”, a civil társadalom, a tudományos élet, a civil társadalom és az információs környezet meggyengüléséhez. Ez utóbbi főleg a sajtószabadság helyzetét jelenti: azzal, hogy egyre több, sokakat elérő sajtótermék került kormányközelbe, a magyarok többsége rendszeresen ki volt téve Kreml- és/vagy Peking-barát érdekeket népszerűsítő manipulatív információknak és narratíváknak.
A közvélemény hozzáállása
Ami a közvélemény hozzáállását illeti, az EU és a NATO támogatottsága különösen erős az országban. A magyarok 78 százaléka támogatja az uniós tagságot, 80 százalék pedig a NATO-tagságot is. A magyarok ennélfogva kevésbé hisznek az EU tekintélyét megkérdőjelező narratíváknak és azoknak a kormány által sugallt üzeneteknek, hogy az EU rákényszerítené az akaratát a tagországokra.
A történelmi tapasztalatok miatt a magyarok alapvetően szkeptikusak Oroszországgal szemben. Ez az ellenállás azonban a kormány Kreml-barát kommunikációja miatt lassan változik. A kormány és médiája által közvetített kép szerint Kína és Oroszország politikai és gazdasági erőközpont, ám a felmerülő kockázatokat (adatokhoz való hozzáférés, túlzott függőség a hitelek vagy az energetika miatt) a propaganda már elhallgatja.
Politikai környezet
A jelentés kiemeli, hogy hiába népszerű az EU Magyarországon, a kormány több kampányt is indított „Brüsszellel” szemben. Emellett a kormány szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával, és „továbbra is a trójai faló szerepét játssza a nyugati szövetségeken belül”.
Közigazgatás
A központosított és átpolitizált közigazgatás akadályozza a fejlődést és a hatékony külföldi beavatkozás elleni védekezést, írja a jelentés. Ez a koncentráció 2010 után kezdődött, célja a miniszterelnöki hatalom megerősítése volt. „Ennek eredményeképpen az egészséges demokrácia alapvető összetevői mára megkérdőjeleződtek. Aggályok merülnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével, a fékek és ellensúlyok rendszerével, az átláthatósággal, valamint a jogalkotási folyamat minőségével kapcsolatban.”
Az egyik szakértő szerint a NATO-szövetségesek vonakodnak megosztani Magyarországgal érzékeny információkat, mivel aggódnak az ellenséges hatalmaknak való esetleges kiszivárogtatás miatt. Szerinte a magyar hírszerzés jelenleg nem képes ellátni alapvető feladatait.
A jelentés kiemeli a korrupciót is. Idézik a Transparency International felmérését, amely szerint Magyarország a legkorruptabb országok közé tartozik, és kevés korrupciós ügy kerül bíróság elé.
Információs környezet
Sokat romlott a sajtószabadság az elmúlt években. A World Press Freedom Index rangsorában Magyarország az elmúlt tizenegy év alatt a 23. helyről a 92. helyre esett vissza, elsősorban a kormányzati intézkedések miatt. Több független szerkesztőség szűnt meg vagy lett kormánypárti, a kormányközeli KESMA pedig mintegy ötszáz kiadványt birtokol.
Emlékeztetnek a Pegasus-botrányra, amiből kiderült, hogy a kormány újságírók és médiatulajdonosok ellen is bevetette a kémfegyvert.
Civil és tudományos élet
A vizsgált országok közül Magyarország a legjobban polarizált politikailag, ami a teljes társadalomra kihat.
Vannak kormánytól független civilek, akik folyamatos támadásnak vannak kitéve a hatalom részéről. Vannak kormány által irányított civil szervezetek, amelyek minden támogatást megkapnak, cserébe a kormány politikáját igazolják a legkülönbözőbb területeken.
Csökkent az akadémiai szabadság is az országban, a Magyar Tudományos Akadémiától elvették a kutatóintézeteit, a CEU-nak el kellett hagynia az országot, míg a kínai Fudan Egyetemnek külön campust építene a kormány.