Az éjszaka közepén robbanás ébresztette a 71 éves Luis Hart akkor már négy hónapja tartó fogságában, aztán fegyverropogás következett, majd egy izraeli katona a nevét kiáltotta, ő pedig nem tudta, mindez valóság-e, vagy sem.
Az idős férfi arról számolt be, hogy teljesen szürreális élményként élte meg február 12-i kiszabadítását. „Az úton meg is kérdeztem a katonák egyikét: Mondja, biztos abban, hogy nem egy filmben vagyunk? Mivel én nem voltam benne biztos. Annyi minden történt (…) Még máig sem tudom, hogy mi a valóság, és mi nem” – mesélte.
Har mintegy négy hónapot töltött a Hamász terrorszervezet fogságában, miután palesztin fegyveresek négy rokonával, köztük partnere tizenéves unokahúgával együtt a Gázai övezetbe hurcolták.
Közülük a három nő a novemberi tűzszüneti megállapodás keretében kiszabadult, a két férfit azonban továbbra is fogva tartották a déli Rafah városban, amíg az izraeli különleges erők haza nem juttatták őket.
Your browser doesn’t support HTML5
Hogyan változtatta meg egy családanya és egy budapesti sürgősségi orvos életét a Hamász Izrael elleni támadása
Har felidézte, hogy leginkább olyasmikről beszélgettek rabságuk alatt, hogy mit akarnak főzni, hova szeretnének elutazni. De voltak időszakok, amikor magukba zuhantak, meg sem szólaltak; ő leginkább akkor, amikor az unokáira gondolt, arra, ahogyan átölelik.
„Éreztem a testemen. Akkor eleredtek a könnyek” – emlékezett vissza.
Óvodáskorú túszok is szabadultak a Hamász fogságából ötven nap után
Még nem térhetett haza, az otthonába, a települést ugyanis kiürítették a terrortámadás után. De nem is ezt tartja most a legfontosabbnak, hanem a maradék 134 túsz kiszabadítását.
„Elég a családok szenvedéséből. Ez sürgős. Minden egyes nap borzalmas” – fogalmazott.
Your browser doesn’t support HTML5
„Ne dőljenek hátra, amikor emberek halnak meg!” – a gázai túszok hozzátartozói rohamozták meg az izraeli parlament bizottsági ülését
Elmondta, hogy gyakran felriad az éjszaka közepén a fogva tartóira gondolva, vagy egy hangos zaj is felidézhet benne valamilyen fájdalmas emléket.
„Lehetetlen elfelejteni mindezt, hogy mostanra már Izraelben vagyok, és vége van. Nem, ez belül van” – vélekedett.