A magyar kormány által korábban közölt 2028 helyett már 2026-ban elérhetik a magyar pedagógusbérek a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát – értesült több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. November 19. után akár azonnal megszülethet a megállapodás a helyreállítási alapról.
„Sokkal jobb lesz a magyar helyreállítási terv, mint az uniós tagállamok többségéé” – ezt mondta a Szabad Európának egy, a magyar kormány és az Európai Bizottság között az uniós helyreállítási alapról folyó tárgyalásokra rálátó brüsszeli forrás.
Informátorunk szerint az elmúlt időszakban nagyon felgyorsultak a tárgyalások a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezette magyar kormánydelegáció (a tárgyalásokban nagyon aktív szerepet játszik Ágostházy Szabolcs, Orbán Viktor uniós fejlesztésekért felelős államtitkára is) és a bizottság között, a magyar fél egyre nagyobb rugalmasságot mutat a brüsszeli kérések iránt, így több nagyon jelentős változást sikerült elérni a magyar terveket illetően.
Ehhez kapcsolódóan: „Ne akadályozzák a sztrájkjogukkal élni kívánó kollégákat” – Egyházak és pedagógusok a tiltakozásokrólBrüsszel elintézte
Ezek egyike például, hogy a kormány előrehozza a pedagógusbér-emelések ütemét eredeti terveihez képest. Július végén még az azonnali.hu írta meg, hogy a bizottság komoly problémának tartja, hogy nagyon alulfizetettek a magyar pedagógusok. Ezt egyébként a legutóbbi, Magyarországról készített uniós jelentés is tartalmazza, a bizottság szerint „a tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki az oktatási intézmény szintjétől függően”. Emiatt nagy a pedagógushiány, ami az egyik fő – de nem az egyedüli – oka annak, hogy a magyar iskolarendszer rosszul teljesít.
A kormány ezért vállalta, hogy 2028-ig a diplomásátlagbér nyolcvan százalékára emeli a tanárok fizetését. Az Azonnali cikkét pár nappal követő kormányinfón ezt Gulyás Gergely egy kérdésre válaszolva meg is erősítette, miközben a cikk többi állítását sem cáfolta. Vagyis jöhet egy jelentősebb intézményi átszervezés is, amelynek célja, hogy azokat a kis általános iskolákat, ahol nincs szaktanár minden tantárgy tanítására, vonják össze térségi központokba, és a kormány iskolabuszprogram indításával biztosítsa minden tanuló számára az eljutást ezekbe.
A bizottság azonban túl távolinak ítélte meg a 2028-as végső határidőt, és azt szerette volna, ha már 2026-ban eléri a magyar pedagógusok fizetése a hazai diplomásátlagbér nyolcvan százalékát (már csak azért is, mert maga a helyreállítási terv is 2026-ig szól). Több, egymástól független forrásunk szerint az elmúlt napokban a kormány elfogadta a határidőt. (Annyit itt érdemes megjegyezni, hogy ez még mindig a bizottság által kért minimumszint információink szerint, Brüsszelben azt tartanák jónak, ha a magyar pedagógusbérek legalább a diplomásátlagbér szintjén lennének.)
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország döntés előtt: pénzmegvonás vagy jogállamiságFigyelnek a pénzre
A társadalmi változásokat célzó intézkedéseken túl bizottság kéréseinek leghangsúlyosabb részét az uniós források védelmére irányuló antikorrupciós intézkedések jelentik. Ebben a tárgykörben forrásunk szerint a bizottság kifejezetten pozitívan értékeli a már meghozott magyar döntéseket.
Mint ismert, a kormány 17 pontban vállalt antikorrupciós lépéseket, és ezek túlnyomó részét már jogszabályba foglalták, megszülettek a szükséges kormányrendeletek, október elején pedig a parlament a még nyáron beterjesztett törvénymódosításokat is elfogadta. A bizottság részéről a legfontosabb intézkedésnek az Integritás Hatóság és a kormány mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozását, a jelentősen szigorított összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a büntetőeljárási törvény módosítását tartják.
Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupció. Az Integritás Hatóság függetlensége törvényileg garantált, a testület egyedi közbeszerzéseket is vizsgálhat – akár visszamenőleges hatállyal –, korrupciógyanú esetén fel is függesztheti a tendert. Korrupciós témákat általában is vizsgálhat, konkrét ügyeket szintén (saját hatáskörben és állampolgári bejelentésre egyaránt), feljelentést tehet a bűnüldöző szerveknél.
A Korrupciós Munkacsoport konkrét antikorrupciós ajánlásokat fogalmazhat meg, a kormánynak pedig meg kell majd magyaráznia, ha ezeket nem ülteti át a jogszabályokba. A testületben a szavazatok több mint felével független civil szervezetek rendelkeznek majd.
A büntetőeljárási törvény módosításával részletesen is foglalkoztunk korábban. E szerint bárki bírói felülvizsgálatot kérhet, ha egy korrupciós ügyben a rendőrség lezárja a nyomozást vagy az ügyészség nem emel vádat. Igaz, a bejelentőnek ehhez tudnia kellene az adott ügy iratszámát, amelyet nagyon nehéz megismerni, ráadásul ha végül a bejelentése nyomán nem születik elmarasztaló ítélet, az eljárási költségek is őt terhelik, ami sokaknak visszarettentő lehet.
Ehhez kapcsolódóan: A Kúria szerint is nyilvánosságra kell hozni, hogy miért adta a kormány koncesszióba az autópályákatÓvatos optimizmus
Az intézkedéseket ezért több korrupcióellenes civil szervezet is bírálta és elégtelennek tartotta. Erre brüsszeli forrásunk úgy reagált, hogy megértik a magyar civilek gyanakvását, hiszen bőven lehetett rossz tapasztalatuk az elmúlt években a kormánnyal szemben, de egyrészt vannak valóban jelentős változások, másrészt arra Brüsszelben is figyelni fognak, hogy a kormány részéről ne próbálják meg például hozzájuk kötődő tagokkal feltölteni a két új hatóságot.
„Nézzük meg, hogy működnek ezek a reformok majd a gyakorlatban” – mondta forrásunk, aki szerint a források felhasználásának ellenőrzését segíti az is, hogy számos összeférhetetlenségi szabályon szintén szigorítottak. Az egyetemeket kezelő közalapítványok kuratóriumában például – bár jelen lehetnek – számos ügyben nem dönthetnek az ott tisztséget vállaló miniszterek. (Varga Mihályról, Varga Juditról vagy magáról Navracsics Tiborról van szó.)
Újdonság lesz, hogy a pénzek felhasználásáról szóló úgynevezett auditot is csak olyanok készíthetik majd el, akik előzetesen egy szigorú, egyedi összeférhetetlenségi nyilatkozatot töltenek ki. Ezt az auditot vizsgálja utólag a bizottság is, és ha a jelentéstevők jogosulatlan felhasználást jelentenek, eljárás indulhat. „Másfél éve még szó sem volt róla, hogy a magyar kormány ilyenekbe esetleg belemegy” – mondta brüsszeli forrásunk.
Bár jogilag nincs kapcsolat a kettő között, de gyakorlatilag a helyreállítási alapról szóló tárgyalások szoros kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal szemben folyó jogállamisági kondicionalitási eljárással. Ezt azért indította a bizottság, mert úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi jogi környezetben nem biztosított az uniós források tiszta, átlátható felhasználása, ezért november 19-ig adott határidőt a magyar kormánynak arra, hogy kidolgozza és alkalmazza a megfelelő intézkedéseket. Ezek jelentős részét a fentebb már említett reformok jelentik.
Amennyiben – és ezt Brüsszelben most már nagyon sokan szinte biztosra veszik – a bizottság megfelelőnek ítéli a magyar lépéseket, nem indítványozza majd a nekünk járó uniós költségvetési források egy részének felfüggesztését. Ha így lesz, akkor viszont nagyon hamar megszülethet a pozitív döntés a helyreállítási alap pénzeiről is.
Az ügyben kerestük a területfejlesztési minisztert is, azt a választ kaptuk, hogy Navracsics Tibor hamarosan nyilatkozik lapunknak.
Ehhez kapcsolódóan: A Karinthy gimnázium tanára: Megdöbbentő volt, mekkora tömeg gyűlt össze