Döntéshozatali szakaszba lépett az eljárás, azaz mostantól bármikor döntést hozhat az EU bírósága a magyar menekültügyi rendszert elítélő korábbi ítélet végre nem hajtása miatt kiszabandó pénzbírságról. A gyermekvédelmi törvény miatt indult perben nemrég lezárult az írásbeli szakasz, az év második felében lehet ítélet.
A Szabad Európa információi szerint az Európai Bíróság mostantól elvileg bármikor döntést hozhat a Magyarországra kiszabni kért pénzbírságokról, miután a magyar kormány továbbra sem hajlandó maradéktalanul végrehajtani a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló korábbi bírósági ítéletet. Az ugyancsak nagy érdeklődéssel kísért gyermekvédelmi törvény ügyében indult bírósági eljárás keretében még ebben a félévben megtartják a tárgyalást.
Az Európai Bíróság malmai lassan őrölnek: két évvel azután, hogy az Európai Bizottság súlyos mulasztás – egy korábbi bírósági ítélet teljes körű végrehajtásának megtagadása – miatt pénzbírság kirovását kérte Magyarországra, a luxembourgi székhelyű taláros testület még nem foglalt állást a kérdésben. Ez ugyanakkor már csak hetek, esetleg hónapok kérdése, miután értesülésünk szerint a magyar menekültügyi rendszert górcső alá vevő eljárás döntéshozatali szakaszba lépett. Ez konkrétan azt jelenti, hogy mivel a bíróság szerint – úgy tűnik – egyértelmű tényállásról van szó, a bírák a főtanácsnoki vélemény kikérése nélkül bármikor meghozhatják döntésüket.
Az Európai Bizottság 2022. február 21-én nyújtotta be második keresetét, annak megállapítására kérve az Európai Bíróságot, hogy Magyarország nem tette meg a testület 2020. december 17-i ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. Brüsszel ezért napi 5468,45 euró, összesen legalább 1 millió 44 ezer euró (jelenlegi árfolyamon közel négyszázmillió forint) pénzbírság kirovását kérte az Európai Bíróságtól, ami az ítélet végre nem hajtásának időszakára van kiszámolva.
Másrészt a bizottság napi 16.393 euró kényszerítő bírság befizetésére is kötelezné a magyar kormányt az új ítélet időpontjától számítva mindaddig, amíg nem felel meg az uniós jognak, és nem hajtja végre az eredeti ítéletet. Magyarországot ezenfelül az eljárás költségeinek viselésére is kötelezhetik.
Az EU Bírósága a Bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. december 17-én hozott ítéletében megállapította, hogy a magyar menekültügyi jogszabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. „Bár Magyarország tett bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak – mindenekelőtt bezárta a magyar–szerb határon létesített úgynevezett tranzitzónákat –, a bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az említett ítéletben foglaltak teljesítéshez” – áll a bizottsági beadványban.
A gyermekvédelmi törvényről a második félévben lehet ítélet
Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ügyében folyó bírósági eljárás idén január 18-án az írásbeli szakasz lezárultával új fázisba lépett. Úgy tudjuk, hogy a tárgyalást szinte bizonyosan még ebben a félévben megtartják, és 2024. második félévében – tehát éppen az EU soros magyar elnöksége idején – megszülethet az ítélet. A perben tizenkét uniós tagállam és az Európai Parlament is felsorakozott a bizottság oldalán és a magyar kormánnyal szemben.
Az Európa-szerte homofóbnak bélyegzett törvényt 2021 júniusában szavazta meg a magyar parlament, mire az Európai Bizottság már július közepén kötelezettségszegési eljárást indított. A testület szerint a magyar jogszabály számos ponton sérti az uniós jogot, így az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, az e-kereskedelemről és a szolgáltatásokról szóló irányelveket. A bizottság továbbá úgy véli, hogy „a rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogot”. A bizottság szerint a magyar törvény az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében lefektetett uniós értékeket is sérti.