A koronavírus-járvány miatt idén is a Parlament előtti zászlófelvonás az egyetlen helyszíni rendezvény az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján, a politikai szereplők az interneten tették közzé ünnepi üzeneteiket, a hat ellenzéki párt közös videóban.
Áder: képesek vagyunk jobban összefogni a közös ellenséggel szemben?
Ünnepi beszédében Áder János köztársasági elnök a járványra utalva feltette a kérdést, hogy képesek vagyunk-e az eddiginél is jobban összefogni egy, az életünket és szabadságunkat fenyegető erővel szemben, amely fájdalmat és halált hoz közénk. A veszélyben egymásra vagyunk utalva, a magunk biztonsága a többiekétől függ, egyedül nem lehet veszélyhelyzetet kezelni - hangoztatta.
Tudunk-e cselekedni hazánkért, családunkért, közösségeinkért, szomszédunkért, mindannyiunk szabadságáért, vállaljuk-e a védekezésből a felelősség ránk eső részét? Eloltjuk-e a járvány tüzét azzal az egyszerű döntéssel, hogy beoltatjuk magunkat, vagy maradunk áldozatok, és tehetetlenül várjuk, hogy valami csoda történjen velünk? – firtatta Áder János.
Orbán: egy nemzedék helytállása adja az erőt a következőnek
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az egyik nemzedék helytállása és hősiessége adja az erőt a következő nemzedéknek, hiszen nemcsak 1848-49-ben álltak helyt az akkori magyarok, „hanem az ő helytállásukból merítettünk erőt 1956-ban, aztán később 1989-90-ben" is.
„Ma is ez a helyzet: nemcsak életeket kell mentenünk és visszaszorítani a járványt, de egy sikeres járványkezeléssel, egy bátor helytállással példát kell adnunk a majd utánunk következő gyermekeinknek és unokáinknak, hogy ha ők kerülnek bajba, legyen mire visszaemlékezni, hogyan volt az 2021-ben, amikor a mi szüleink és nagyszüleink álltak helyt egy nehéz helyzetben. Nagyon remélem, hogy lesz mit örökül hagyni a gyermekeinknek" – hangsúlyozta.
Aláhúzta emellett, hogy az 1848-as honvédek mai örökösei a fertőzés veszélye ellenére is munkába járó és hivatásukban helyt álló emberek tíz- és százezrei.
„Harcosok, akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét” – mondta a miniszterelnök.
Varga: együtt kell megvívni a csatát
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a kormány azért dolgozik, hogy végre eljöhessen az a nap, amikor visszakapjuk régi életünket.
„Ez most másfajta ünnep, a higgadtság és az odafigyelés ideje. A vírust csak együtt győzhetjük le. Ha most betartjuk a szabályokat, nem csak szeretteinket és magunkat, de a hazánkat is meg tudjuk menteni. Ez egyedül nem megy, együtt kell ezt a csatát megvívnunk!” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: A március 15-ei lánchídi csata: ahogy a SZER láttaKözös ellenzéki üzenet
Az ellenzéki pártok „Legyen béke, szabadság és egyetértés! című videójában elsőként megszólaló Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke elmondta, az elmúlt 173 év azt mutatja, hogy a demokráciáért minden generációnak minden társadalomban újra meg újra meg kell harcolnia.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke úgy fogalmazott: "Amikor a nemzet nem szabad, akkor nem az számít, hogy miben különbözünk egymástól, hanem az, hogy mi köt össze minket."
"A mi közös feladatunk most (...) félretenni az apró vitákat és nézetkülönbségeket, hogy együtt összehangoltan és szervezetten vegyük fel a kesztyűt, amelyet a hatalom dobott elénk" - hangsúlyozta Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja azt mondta, Magyarország jövőjében nincs helye cenzúrának, szétvert szerkesztőségeknek, elhallgatott rádióknak vagy bezárt napilapoknak, mert ahol nem szabad a sajtó, ott nem szabad a nemzet sem.
"Mi sem leszünk szabadok, ha nincs független igazságszolgáltatás, ügyészség és rendőrség" - mondta a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: "ne szolgákra és urakra legyen osztva ez az ország, hanem mindenki kapjon egy esélyt". "Mi egy szolidáris és esélyteremtő országban hiszünk, ahol az állam mindenkiről gondoskodik" - tette hozzá.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretnének, "ahol a közös vagyonunk nem veszti el naponta közpénz jellegét, az ország tönkretételét pedig senki nem nevezi nemzeti, keresztény kormányzásnak".
"Ahol a hatalom nem akarja megmondani, hogy kik vagyunk, hogy mit nevezünk családnak, hogy a nők nem csak a konyhában vagy a szülőszobában nők, hogy partnerek vagyunk és egyáltalán lehet szabadon szeretni és vigyázni egymásra" - folytatta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke közölte, "olyan Magyarországot akarunk, ahol igenis számít, hogy ne tegyük tönkre a bolygót és megőrizzük hazánkat olyannak, amilyennek szeretjük".
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke végül kiemelte, "olyan Magyarországot akarunk, amely otthon a nemzet egészének, nem csak ennek vagy annak".
Karácsony: Szelíd forradalomra van szükség
Karácsony Gergely főpolgármester külön videóban üzent a magyaroknak, leszögezve, hogy a járvány a változás kényszerét is megteremtette, ennek kiindulópontja pedig az együttműködés és az együttérzés lehet. „Olyan mélyen kell változtatni, hogy nevezhetjük ezt forradalminak is. Erre van szükség most, forradalomra, de nem kukaborogatós, erőszakosra, hanem szelíd forradalomra” – fogalmazott.
„Mára két Magyarország lett, ezt látjuk, érezzük, hogy kettészakadt az ország, mert módszeresen kettészakították. Arra kell figyelnünk, ami összeköt bennünket, és nem arra, ami elválaszt. A hidakra, és nem az árkokra. Ez a közóhaj most (…) Újra kell egyesítenünk Magyarországot” – mondta.
„Most nem kitalált, kreált ellenségekkel kell küzdeni. Tíz év után újra valóságosak az ellenfelek. Ezekhez egyesítő tettek kellenek. Csak együtt tudjuk legyűrni a koronavírust, de a koronás főként viselkedő kiváltságos kevesek uralkodását is” – jelentette ki.