Még a város felszabadítása után is civilek fizetik a háború árát

Ebben a városban mindenkinek van története az aknákról. Vagy ráléptek és elvesztették egy végtagjukat, vagy ismernek valakit, aki így járt. A helyiek naponta találnak aknát a folyóparton, az úton, a mezőn, tetőkön, fákon. A 66 éves Olekszandr Rabenko a házától kétszáz méterre lépett aknára, amikor vízért ment a folyóhoz a megszokott ösvényen

Pedig a fia, Eduard korábban aknátlanította a keskeny ösvényt, és Rabenko is már többször végigsétált rajta baj nélkül, egészen december 4-ig, amikor egy akna leszakította a jobb lábát. „Még mindig nem tudom, hogyan került oda, talán a hóolvadás miatt, vagy a folyó hozta magával – mondja az AP-nek a férfi, aki még mindig gyötrő fájdalmat érez a lába helyén: – Az orvos azt mondta, hónapokba telik, amíg az agyam felfogja, mi történt” – teszi hozzá

„Hetente aknára lép valaki – magyarázza dr. Jurij Kuznecov. – Nem tudom, mikor merek újra lemenni a folyóhoz vagy az erdőbe, mert orvosként láttam a következményeket”

Az egyik beteg kétszer lépett aknára: először júniusban, amikor elvesztette a sarka egy részét, másodszor pedig októberben, amikor az egész lábfejét. Az orvosnak a legtöbb beteg azt mondja, óvatos volt, mégis bekövetkezett a baj. „Biztosak voltak benne, hogy ez velük soha történhet meg” – magyarázza

A Human Rights Watch szervezet jelentése szerint Moszkva legalább nyolcféle, a genfi egyezmények által tiltott gyalogsági aknát vetett be Kelet-Ukrajnában

A 71 éves Halina Ziharova azt meséli az AP-nek, milyen szívszorító hónapokig várni egy olyan telefonhívásra, amelyben közlik vele, amit életében egy édesanya sem akar hallani – azt, hogy fia és annak egész családja meghalt. A nő fiának, Olekszandrnak a házát tavaly márciusban találta el egy rakéta. Abban a támadásban 52 ember halt meg, akik a pincébe húzódtak a légicsapás elől. A robbanás erőssége miatt hónapokba telt a holttestek azonosítása DNS-minta alapján. Halina nyolc eltűnt rokonából hetet végül sikerült azonosítani, de legkisebb unokája holttestének azonosítása még várat magára

Az Izjumban exhumált 451 holttestből 125-öt még mindig nem azonosítottak, mert olyan állapotban találták meg őket, hogy nagyon nehéz DNS-mintát venni tőlük – magyarázza Szerhij Bolvinov, a Harkivi Nemzeti Rendőrség nyomozati osztályának vezetője. A képen az izjumi kórház műtője látható, vagyis az, ami megmaradt belőle: a műtőlámpa és a falak. Izjumban a háború előtt ötvenezren éltek, mára a lakóépületek hetven-nyolcvan százaléka megsemmisült