Még most is százmilliós hasznot hoz a megszüntetett letelepedésikötvény-program

Eddig közel másfél milliárd forintot vett ki Rogán Antal évfolyamtársa az Arton Capital Kft.-ből osztalékként. Ez az egyetlen magyar cég a letelepedésikötvény-programban, és az egyik legkisebb hal is, hiszen a legtöbbet egy kajmán-szigeteki offshore cég kaszált az Orbán-kormány bevándorlási programján.

Négy évvel ezelőtt szüntette meg a kormány a letelepedésikötvény-programot, de még mindig busás hasznot hoz azoknak a kivételezett cégeknek, akik annak idején engedélyt kaptak a speciális állampapírok forgalmazására. Összesen nyolc ilyen közvetítő vállalkozás vehetett részt a programban, amelyek közül egyetlen volt, amelyet nem valamilyen offshore helyszínen jegyezték be, hanem Magyarországon. Az Arton Capital Kft. eredményét így nyomon lehet követni. A vállalkozás május 31-én adta le a tavalyi évre vonatkozó beszámolóját. Ebből kiderül, hogy az Arton Capital Kft. 2020-ban 361 millió forintos adózott eredményt ért el, a cég pedig úgy döntött, hogy 150 millió forintot osztalékként ki is fizet a vállalkozás egyetlen tulajdonosának, Balogh Radosztina Veselinovának.

Balogh, aki az egyetemen Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterének volt az évfolyamtársa, nem panaszkodhat, hiszen 2014 óta minden évben százmilliós osztalékot tudott felvenni. Balogh Radosztinának a letelepedésikötvény-program csak a magyar cégén keresztül 1 milliárd 455 millió forintot hozott eddig.

Csakhogy az Arton Capital nemcsak közvetlenül a magyar vállalkozáson keresztül szerződött a letelepedni szándékozó külföldiekkel, hanem az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű cégen keresztül is. Ahogy a Magyar Nemzet korábban megírta, az EBPMC-t az Egyesült Arab Emírségek úgynevezett szabadkereskedelmi zónájában jegyezték be Masdarban, ami lényegében offshore elven működik.

Az Arton azért vonhatott be más céget is az üzletbe, mert a magyar szabályozás annyira liberális volt, hogy szinte semmit sem tiltott. Ha valaki egyszer megkapta a kötvényjegyzési engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától, lényegében azzal üzletelt, akivel akart. Az engedély megszerzéséhez egy hét pontból álló formai feltételrendszernek kellett megfelelni, amely nagyrészt arról szólt, hogy mi legyen az alapító okiratban. A közvetítőcégeket ugyanis direkt erre a célra, a letelepedésikötvény-programra kellett létrehozni.

A letelepedésikötvény-program 2013 júniusa és 2017 márciusa között, négy évig futott. Az volt a lényege, hogy ha egy külföldi háromszázezer euróért speciális magyar államkötvényt vásárol, akkor letelepedési engedélyt kap Magyarországon. Pontosabban a kötvényeket csak az engedélyt kapott nyolc cég jegyezhette le. Ezek a cégek a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán voltak bejegyezve. Üdítő kivételt az Arton Capital jelentett, amely magyar kft.-ként vett részt az üzletben. A programban csak az Európai Unión kívüli országok állampolgárai vehettek részt, akiknek elég volt a pénzt öt évre kölcsönadni a magyar államnak, a letelepedési engedélyt viszont életük végéig megtarthatják.

Sőt az Orbán-kormány olyan liberális volt, hogy egyetlen kötvény áráért az egész családot – beleértve a házastársat, a közös gyermeket és még a nagyszülőket is – letelepedési engedéllyel ajándékozta meg. (Alapesetben a bevándorlók a házastársukat és a család kiskorú gyermekét hozhatják magukkal). A letelepedési engedély az állampolgárság előtti utolsó lépcsőfokot testesíti meg, az illető – bár nem szavazhat és nincs magyar útlevele – szabadon mozoghat a schengeni övezetben, vállalkozást alapíthat, munkát vállalhat.

Végül 6621 kötvényt jegyeztek le, viszont családtagokkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési vagy tartózkodási engedélyt. A legtöbben Kínából érkeztek, de sok orosz és ukrán vett részt a programban, továbbá a Közel-Keletről is jöttek.

Az Arton Capital Kft. kis hal volt ebben a mezőnyben, a legnagyobbat a kínai ügyfelekre specializálódott, a Kajmán-szigeteken bejegyzett, az egész program több mint 160 milliárd forintot hozó bevételének 75 százalékát realizáló Hungary State Special Debt Fund szakította. A közvetítőcégeknek két bevételi forrásuk volt. Egyrészt az ügyfelek fizettek 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat, másrészt a kötvények kamata is náluk landolt. Ez utóbbi körülbelül 29 ezer eurót tett ki. Egy ügyfélen tehát 25-30 millió forintot nyertek.

Ehhez kapcsolódóan: Akiknek bejött a kormány migránsozása: tehetős kínaiak budai villákban

A Hungary State Special Debt Fund története azért érdekes, mert – ahogy a Magyar Nemzet kiderítette – a vállalkozást 2013. január 15-én alapították meg a Kajmán-szigeteken, egy hónappal azelőtt, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendelete megjelent volna a program részleteiről.

A cég kiszervezte a kötvénymenedzselés lehetőségét a hasonló nevű Hungary State Special Debt Management nevű vállalkozásnak. Ezt a céget még korábban, 2012. december 4-én, azaz három héttel azelőtt alapították Hongkongban, hogy életbe lépett volna a letelepedési programot szabályozó törvény, és egy héttel azelőtt, hogy a magyar Országgyűlés szavazott volna a jogszabályról.

A nevében a Management utótagot viselő cégnek három tulajdonosa volt. Az egyiket, a Brit Virgin-szigeteken székhellyel rendelkező Prime Ally Ltd. nevű offshore céget egy nappal azelőtt alapították (2012. október 26-án), hogy Rogán Antal fideszes képviselő egyáltalán beterjesztette volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabály-módosítási indítványát az Országgyűlésnek.

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest és a Transparency International Magyarország 2018-as közös tanulmánya arra jutott, hogy nem volt olyan gazdasági mutató, amely szerint megérte volna Magyarországnak a letelepedésikötvény-program.

Általában Fidesz-szimpatizánsok, de nyugdíjas korukban inkább visszamennek Kínába