Megállapodás született az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagjáról

Ursula von der Leyen az ukrajnai újjáépítési konferencián Londonban 2023. június 21-én

A huszonhét tagállam politikai megegyezésre jutott az Oroszország elleni büntetőintézkedések újabb köréről, amelyek elsődleges célja az eddigi korlátozások kijátszásának megakadályozása.

Az Európai Unió az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i megindítása óta tíz szankciós csomagot fogadott el. Számos vállalatot, bankot és ágazatot, valamint több mint ezer személyt vontak korlátozás alá.

A legújabb intézkedések legfőbb célja a különböző kiskapuk bezárása, annak megakadályozása, hogy a szankciókat harmadik országok vagy bizonyos cégek révén meg lehessen kerülni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a lépés újabb csapást jelent Vlagyimir Putyin háborús gépezetére az exportkorlátozások szigorúbb betartatása nyomán.

„Ez az eszköz meg fogja gátolni Oroszországot abban, hogy rátegye a kezét a tilalmi listára helyezett termékekre” – fogalmazott.

Ehhez kapcsolódóan: A szankciók kijátszóinak szankcionálására készül az EU

Ez az első alkalom, hogy az EU a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet veszi célba, leszámítva azt, hogy Iránnal szemben szankciókat rendelt el, mert Teherán drónokkal látja el Moszkvát.

A legújabb csomag egyebek mellett megtiltja azon termékek és technológiák Oroszországon keresztüli kivitelét is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz védelmi és biztonsági szektor fejlesztéséhez.

A még hivatalos jóváhagyásra váró friss szankciók értelmében például ha azt észlelik, hogy egy bizonyos számítógépes csip exportja hirtelen az ötszörösére ugrik egy EU-n kívüli államban, majd onnan hasonló mértékben emelkedik a kivitel Oroszország felé, a blokk felléphet a továbbértékesítés gyakorlata ellen.

Kifejezetten lehetővé teszik ennek megfelelően az érzékeny, kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának letiltását vagy korlátozását olyan harmadik államokba, ahonnan végül Oroszországba kerülhetnek.

A szabályok mindazonáltal nem is lehetnek túlságosan szigorúak, mivel az EU nem akar elidegeníteni bizonyos országokat.

„Egyensúlyra kell törekednünk. Amikor fellépünk a rossz magatartás ellen, meg kell bizonyosodni arról, hogy ne is lökjük őket közvetlenül Putyin karjaiba” – mondta egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő.

Ehhez kapcsolódóan: Így kerülik meg az orosz oligarchák a szankciókat

A csomag célzott szankciókat is tartalmaz hetvenegy újabb természetes és harminchárom jogi személy ellen az ukrán gyerekek illegális oroszországi deportálásával összefüggésben.

Emellett meghosszabbítják öt orosz állami médiaszolgáltató európai uniós műsorszórási engedélyének felfüggesztését.

Korábban szinte minden szankciós körről elég gyorsan megszületett a megállapodás az EU-ban, de a konszenzusépítés egyre nehezebbé válik, ugyanis bizonyos lépések óhatatlanul szembemennek egyes tagállamok fontos politikai vagy gazdasági érdekeivel is.

Ehhez kapcsolódóan: Le kell kerülnie az OTP-nek az ukrán listáról ahhoz, hogy a magyar kormány ne blokkolja az újabb szankciós csomagot

Szijjártó Péter külügyminiszter május közepén leszögezte, hogy a magyar kormány addig nem szavazza meg az újabb szankciós csomagot, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

Ennek ellenére végül a jelek szerint mégis megszületett a jóváhagyás, igaz, egyelőre csupán nagyköveti szinten.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.