Életbe lépett a világ hét legfejlettebb iparú demokráciáját tömörítő G7-csoport által elrendelt árplafon az orosz kőolajra, aminek fő célja Moszkva bevételeinek csökkentése és a globális energiaárak stabilizálása.
Az európai uniós tagállamok pénteken állapodtak meg az Oroszországból tengeri úton importált kőolaj hordónkénti hatvandolláros (mintegy 23 ezer forint) árplafonjáról, miután ebbe az összeget még mindig túl magasnak tartó Lengyelország is beleegyezett. Ezt követően az intézkedést a G7-ek és Ausztrália is elfogadta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégedetlenségét fejezte ki a meghatározott árszinttel kapcsolatban, és úgy vélekedett, hogy a nemzetközi közösség ezzel gyengeséget mutatott.
„E korlát bevezetése aligha nevezhető fajsúlyos döntésnek, ez meglehetősen kényelmes a terrorista állam költségvetése számára” – fogalmazott.
Alekszandr Novak orosz elnökhelyettes ezzel párhuzamosan súlyos beavatkozásnak nevezte a lépést a szabadkereskedelembe.
„Mechanizmusokat dolgozunk ki az ársapka használatának megtiltása érdekében, függetlenül a szintjétől, mivel az ilyen beavatkozások tovább destabilizálhatják a piacot” – jelentette be.
„Kizárólag azoknak az országoknak fogunk olajat és kőolajtermékeket eladni, amelyek a piaci szabályok szerint működnek velünk együtt, még akkor is, ha valamelyest vissza kell fognunk a termelésünket” – tette hozzá.
Your browser doesn’t support HTML5
Egyszerűen: jól jár-e azzal valaki, hogy Magyarország kimarad az olajembargóból?
A hétfőn hatályba lépett G7-egyezmény megtiltja a részes államok szállító-, biztosító- és viszontbiztosító vállalatainak a szolgáltatásnyújtást olyan szállítmányok esetében, ahol az ár a megszabott, kéthavonta felülvizsgálatra kerülő korlátnál magasabb.
Iparági források szerint ugyanakkor úgy tűnik, hogy Oroszországnak egyelőre elegendő tankerhajóhoz van hozzáférése ahhoz, hogy a hatvan dollár feletti áron szállítandó kőolajmennyiség jelentős részét célba juttassa.
Ehhez kapcsolódóan: Februártól nem hozhat be orosz alapú üzemanyagot a Mol a pozsonyi finomítójából
Eközben Emmanuel Macron francia államfő bírálatok kereszttüzébe került Ukrajna és a balti országok részéről egy hétvégi nyilatkozata miatt, amellyel arra utalt, hogy a Nyugatnak tekintetbe kellene vennie bizonyos orosz biztonsági igényeket is, amennyiben a Kreml kész tárgyalni a háború lezárásáról.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó leszögezte: Oroszországnak kell biztonsági garanciákat adnia a világnak, nem fordítva.
Tervezett áramszünetek
Ukrajnában az orosz haderő már két hónapja kemény csapásokat mér az energetikai infrastruktúrára, a fagyos téli időben milliók vannak áram és fűtés nélkül az országban.
Moszkva azt hangoztatja, hogy a támadások nem a civilek ellen irányulnak, pusztán az ukrán hadsereg harcképességét kívánják gyengíteni. Kijev szerint ezzel szemben e létesítmények pusztítása háborús bűncselekménynek minősül, a cél pedig egyértelműen a lakosság kivéreztetése.
Volodimir Zelenszkij vasárnapi videóüzenetében arra kérte az embereket, hogy tartsanak ki. „Minden eddiginél ellenállóbbnak és egységesebbnek kell lennünk ahhoz, hogy túléljük a telet” – húzta alá.
Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen: Újabb oroszellenes szankciókat készít elő az EU
Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester arról számolt be Telegramon, hogy a helyzet továbbra is nehéz, a hálózat javítása miatt újabb áramkimaradásokra kell készülni.
Hasonló bejelentést tett a legnagyobb ukrán áramszolgáltatónak számító DTEK is, tudatva, hogy három másik régióban, Odesszában, Donyeckben és Dnyipropetrovszkban is zavarok lesznek az ellátásban.
A múlt hónapban felszabadított Herszon városban nemrég még szinte sehol nem volt elektromos áram, a kormányzó tájékoztatása szerint azonban mostanra már a felhasználók 85 százalékánál helyreállt a szolgáltatás.
Folytatódó összecsapások
Az ukrán elnök üdvözölte, hogy a fegyveres erők szilárdan tartják állásaikat a donyecki orosz offenzíva jelenlegi középpontjában álló Bahmut környékén. A megyében tizenhat települést értek tüzérségi és rakétacsapások.
A kijevi vezérkar közölte, hogy az orosz inváziós csapatok defenzívába szorultak a zaporizzsjai fronton.
Az orosz védelmi tárca ezzel szemben sikeres műveletekről adott hírt Bahmutban ukrán támadások visszaveréséről.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor: Magyarország „kénytelen-kelletlen, de belátja, hogy támogatni kell Ukrajnát”
A megszállt Donyeck vezetése szerint az ukrán haderő legalább tíz Grad rakétát lőtt ki a városra.
Az egyik legnagyobb dél-ukrajnai városnak számító Krivij Rihben orosz rakétatalálat végzett egy civillel éjfél után, míg három másik ember megsebesült. „Egy iparvállalatot céloztak” – írta közleményében Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója.
Amerikai titkosszolgálati értékelés szerint csökkentett tempóval zajlanak a harcok Ukrajnában, a szemben álló felek soraik rendezésére, a telet követően várhatóan ismét hevesebbé váló offenzíváik előkészítésére összpontosítanak.