A szakmai standardok, előírások súlyos felhígításáról, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanásról ír állásfoglalásában a Magyar Orvosi Kamara, amely Kásler Miklós szakminiszter rendeletére reagál. A szakmai szervezet úgy látja, hogy a lassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. A telített osztályokról pedig nincs hova továbbadni az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket.
A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol – figyelmeztet honlapján a szakmai szervezet, amely arról ír, hogy a diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi kezelésre szorul, és a napi több száz betegfelvétel, az ápolt betegek számának tízszázalékos napi növekedése is óriási terhet ró a mentőszolgálatra és a felvevő kórházakra.
A járvánnyal összefüggésbe hozott legfrissebb halálozási adatok alapján, mint írják, a napi 178 halott, heti ezer – egy falunyi ember – száma növekedni fog.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre súlyosabb a járványhelyzet Európa-szerteBelefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok
Az 565 lélegeztetett beteg kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna, de nincs szabad hely, belefulladnak a betegekbe a sürgősségi osztályok, miközben újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a Covid-ellátáshoz, átvezényelve a szemészeket, az urológusokat, a sebészeket és ezen osztályok nővéreit.
A kamara szerint az intenzív osztályok telítődnek, miközben a jól induló, ám lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés.
Az intenzív osztályok egy ponton túl racionálisan nem bővíthetők tovább, a személyzet egyre fogy az előző járvány óta.
„Megbetegedtek és meghaltak, kiégtek és kiléptek.”
Ehhez kapcsolódóan: Orosz rulettbe kezd a kormány az idősotthonokkal a választások előttA szakmai standardok, előírások súlyos felhígítása
A szakmai szervezet állásfoglalásában bírálja a most kijött miniszteri rendeletet, amely húsz intenzív ágyra egy szakorvost, egy orvost és öt nővért ír elő minimumfeltételként. Négy betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén egy nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.
Mint írják, az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, „emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről”.
A kamara szerint mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. Hozzáteszik, az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, és most is egyre inkább ez a veszély fenyeget.
„A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.”
Az intenzív osztályok telítődése a betegek ápolási helyükön való feltorlódását jelenti. Nincs hova továbbadni az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket, az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg.
Ehhez kapcsolódóan: Koronavírus – Magyarország a legmagasabb kockázatú országok közöttÚgy érzik, nem becsülik meg a munkájukat
A szakmai szervezet emlékeztet arra is, hogy mindmáig nem rendezték Magyarországon az ügyeleti díjakat, a szakdolgozói béremelés pedig a kamara szerint messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól. A nyilvánosság nem megfelelő tájékoztatására is utalnak. Úgy fogalmaznak:
„az egész küzdelemből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre. Ennek megfelelően az emberek nem is nagyon vesznek tudomást a járványról, a napokban még maszk nélkül jártak meccsre, koncertre, pártgyűlésre, töretlenül és minden korlátozás nélkül látogathatók az éttermek és a szórakozóhelyek.”
Mindennek a súlyát nem ők, hanem az egészségügyben dolgozók érzik az egyre nagyobb fizikai-lelki terhelés miatt.
A kamara szerint ha a magyar társadalom nem akar karácsonyra rengeteg halottat, ha ki akarja mutatni megbecsülését az érte küzdő hősök iránt, akkor
- rendezni kell az ügyeleti díjazást,
- emelni kell a szakdolgozói béreket,
- el kell kezdeni az egészségügy problémáinak érdemi kezelését és
- le kell lassítani a betegek számának növekedését.
A szakmai szervezet szerint utóbbi érdekében
- kötelezővé kell tenni a maszkot minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak stb.);
- be kell szüntetni a tömegrendezvényeket;
- legyen szükség védettségi igazolványra (megfelelő számú oltás felvételére hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR-tesztre a belépéshez a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik).
Felhívják még a figyelmet a home office támogatására, a kézmosás és a távolságtartás fontosságára.
Ehhez kapcsolódóan: „Ne dőljön senki hátra, mindenkinek szüksége lesz harmadik oltásra”