A megállapodás feltételei akkor lépnének hatályba, amikor
„a jogállamiság alapelveinek megsértése egy tagállamban kellően befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes gazdálkodását vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét."
A megállapodást még az uniós tagállamoknak, valamint az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának, majd pedig az EP plénumának is el kell fogadnia. Létrejöttével kimozdulhat a holtpontról a következő hétéves költségvetés és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv, ezek összértéke mintegy 1,8 ezermilliárd euró (2,1 ezermilliárd dollár).
Magyarország és Lengyelország ellen is indult uniós eljárás olyan európai normák megsértése miatt, amelyek veszélyeztetik például a bírói függetlenséget vagy az újságírók jogait.
A két ország, amely jelentős uniós forrásokhoz jutott, mióta 2004-ben csatlakoztak a blokkhoz, hevesen ellenzett minden olyan kísérletet, amely a forrásokhoz való hozzáférést a jogállamiság feltételéhez kötné.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Németország vezetésével az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás Petri Sarvamaa finn uniós törvényhozó szerint mérföldkő az EU értékeinek védelmében.
"Először hoztunk létre egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy hagyjon fel olyan kormányok finanszírozásával, amelyek nem tisztelik az értékeinket”- mondta a finn uniós törvényhozó.
A német EU-s megbízott, Michael Clauss is fontos mérföldkőnek nevezte a megállapodást, hozzátette, ideje, hogy megegyezzenek a csomag többi részéről is.
"Történelmi 1,8 ezermilliárd eurós pénzügyi csomag van az asztalon. Sürget az idő, mert a világjárvány második hulláma sújtja a tagállamokat" - mondta Michael Clauss.
A magyar kormány álláspontja
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a megállapodásra reagálva Twitteren azt írta, az Európai Parlament ismét nem a megoldás, hanem a probléma része. “Ha az EP nem tud segíteni a COVID-19 legyőzésében és az EU gazdaságának újraindításában, akkor legalább ne vegyen részt a tagállamok, köztük Magyarország szokásos politikai-ideológiai zsarolásában.”
"Az ideológiai háború folytatásával és az uniós költségvetés elfogadásának késleltetésével az EP lényegében korlátozza az EU képességét arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a rászorulóknak. Ez veszélybe sodorhatja az uniós polgárok életét" – írja bejegyzésében Kovács Zoltán államtitkár.