Meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet

Az Országház épülete Budapesten (képünk illusztráció)

Ezt 2016 márciusában hirdették ki először, és azóta rendszeresen meghosszabbítják, legutóbb ez év márciusában. Hétfő este az újabb hosszabbításról jelent meg kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” meghosszabbításáról szeptember 6-án lép hatályba, és 2025. március 7-ig biztosan hatályban is marad.

Érvényben van a háborús veszélyhelyzet is, amelynek hatályát március 14-én hosszabbította meg 180 nappal a kormány, így a jelen állás szerint november 19-ig tarthat.

Az Orbán-kormány a veszélyhelyzet első kihirdetése, 2020. március 11. óta, élve – jogvédők szerint visszaélve – korlátlan felhatalmazásával számos olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a koronavírus-járványhoz vagy az orosz–ukrán háborúhoz.

Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarja

A Magyar Helsinki Bizottság a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulóján közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020. március 11-e óta – egy pár hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan fennáll a rendeleti kormányzás, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket. A jogvédő civilek összesítése szerint:

  • 2020-ban 257 veszélyhelyzeti kormányrendeletet fogadtak el (ez az összes új kormányrendelet 35,1 százaléka volt);
  • 2021-ben 286-ot (ez az összes új kormányrendelet 34,4 százaléka volt);
  • 2022-ben 267-et (ez az összes új kormányrendelet 41,9 százaléka volt);
  • 2023-ban pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született (ez az összes új kormányrendelet 29,5 százaléka volt).

A jogvédő civil szervezet szerint a szabályozással egyebek mellett az a probléma, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak az Orbán-kormánynak, amit ki is használt, több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el. Ezek közül számos rendeletnek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, a koronavírus-járványhoz vagy az Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a kormány politikai céljait szolgálta – írta a Helsinki Bizottság.

Your browser doesn’t support HTML5

Egyszerűen – Mit jelent a veszélyhelyzeti kormányzás?