Az EU-ban és a NATO-ban is megkerülték a magyar ellenállást. November óta a magyar infláció a legmagasabb az Európai Unióban. Március 27-én szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédről csak később. Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen Ukrajnával kapcsolatos háborús bűnök miatt. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
A magyar tiltakozás ellenére összeülhet a NATO–Ukrajna bizottság
A NATO-főtitkár közölte, hogy a magyar tiltakozás ellenére is összeül a NATO–Ukrajna bizottság április elején. A miniszteri szintű testület 2015 óta nem ülésezett, miután a kormány a nemzeti kisebbségeket rendkívül hátrányosan érintő oktatási törvény kijevi elfogadása óta blokkolja Ukrajna integrációját.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Jens Stoltenberg mégis túllép a magyar tiltakozáson „különböző okok miatt, aminek a részletezése nem az én tisztem”. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról nagy a nyomás a magyar kormányon, hogy „adja fel a kárpátaljai nemzeti közösség védelmét”, illetve közölte: a főtitkár arra viszont ígéretet tett, hogy az ülésen felveti majd az ukrán félnek a kisebbségvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat.
Brüsszeli tudósítónk annak járt utána friss cikkében, hogy mi lehet a magyar vétó kiiktatása mögött. Az eddigi bénultságot megtörő főtitkári döntés inkább szimbolikus, mint érdemi jelentőséggel bír. A még Budapesten is nagy tiszteletnek örvendő Jens Stoltenberg lépésének konkrét okát nem árulták el, de köze lehet a hadi helyzet alakulásához.
A külügy szerint nem igaz, hogy magyar vétó miatt nem lett közös uniós nyilatkozat Putyinról
A külgazdasági és külügyminisztérium hazugságnak minősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint magyar vétó miatt nem lett közös európai uniós nyilatkozat a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni nemzetközi elfogatóparancsról. A Bloomberg jelentése szerint az EU-tagállamok helyett a magyar tiltakozás miatt az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője végül a saját nevében adott ki nyilatkozatot arról, hogy tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. A tagállamok igazságügyi miniszterei (Varga Judit kivételével) pedig olyan nyilatkozatot írtak alá, amelyben támogatásukról biztosították a lépést.
Balázs Péter: Ellentétes Magyarország érdekeivel, amit Orbán Viktor a háború és a NATO-bővítés ügyében tesz
Orbán Viktor ellenállásának következményei már itt vannak, Magyarország súlyosan elszigetelődött, a NATO-bővítésről szóló szavazás késleltetése pedig olaj a tűzre, mert a saját szövetségi rendszerével konfrontálódik, és ez háborús helyzetben nem megengedhető – mondta a Szabad Európának Balázs Péter volt külügyminiszter és európai uniós biztos. A V21-csoport, amelynek ő az egyik társelnöke, nyílt levelet írt nemrég a parlamenti képviselőknek, amelyben nyomatékosan kérik, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba.
November óta a magyar infláció a legmagasabb az Európai Unióban
Az Európai Unió statisztikai hivatalának friss adatai szerint toronymagasan vezet a magyar infláció a tagállamok között, miután hazánkban 25,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak februárban az egy évvel ezelőttinél. Magyarország tavaly november óta tartja a listavezető pozíciót. A kormány szerint az ukrajnai háború miatt magas az infláció, a szakértők szerint azonban a hazai gazdaságpolitika is sokat tett azért, hogy Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak.
Március 27-én szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, a svédről csak később
Törökországon kívül egyedül Magyarország nem ratifikálta még a két ország NATO-felvételét. A Fidesz frakciója először bejelentette, hogy március 31-én lesz a parlamenti zárószavazás, később közölték, hogy a finn csatlakozásról már 27-én szavaznak. Svédország ügyében később döntenek.
A svéd miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy magyarázatot fog kérni Magyarországtól arra, miért késlelteti Svédország NATO-tagságának parlamenti ratifikálását, miközben Finnországét nem.
A kormány tavaly nyár óta húzza az időt, azóta különböző kifogásokkal nem veszik napirendre az ügyet az Országgyűlésben. A szavazás elhalasztásáról legutóbb március 14-én számoltunk be, amikor a kormány kezdeményezte, hogy a korábban már véglegesített menetrenddel szemben ezen a héten ne üljön össze a parlament, így a NATO-bővítésről is csak ezt követően lehet majd a zárószavazás.
Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen
A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, mert a gyanú szerint részt vett ukrajnai gyermekrablásokban.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón úgy vélekedett, hogy a magyar jogrend szerint nem lehet letartóztatni az orosz elnököt, ha az ország területére lép, mert Magyarországon nincs kihirdetve az ICC statútuma. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyébként nem szerencsés lépés az elfogatóparancs, mert az eszkaláció irányába visz.
Egymillió tüzérségi lövedéket szállít az EU Ukrajnának
Az EU27-ek külügyminiszterei Magyarország konstruktív tartózkodása mellett hétfőn megállapodtak arról, hogy a következő tizenkét hónapban egymillió darab tüzérségi lövedéket szállítanak Ukrajnának. A lőszerszállítást kétmilliárd euró erejéig az Európai Békekeretből finanszírozza majd az EU.
Korai még európai hadseregről beszélni, de egy gyorsreagálású ezred hamar felállhat
Az Európai Unió határai közelében kitört háború felgyorsította a közös védelmi politika támogatóinak összefogását – mondta egy friss podcastban brüsszeli tudósítónk, aki szerint EU-s hadseregről még nincs is értelme beszélni, a kontinens védelmi iparának és hadi infrastruktúrájának fejlesztése azonban már napirenden van.
Egy amerikai bankcsőd európai tapasztalatai, avagy soha többé 2008-at
Miközben az amerikai Silicon Valley Bank csődje miatt bedőlt svájci Credit Suisse megmentésének ára hárommilliárd svájci frank (körülbelül ezermilliárd forint) és várhatóan több tízezer munkahely megszűnése lesz, az európai uniós bankszektor elégedetten könyveli el, hogy kisebb megingásoktól eltekintve működnek az elmúlt években beépített szabályzók. A betétesek nagyobb biztonságban vannak Európában, mint korábban, köszönhetően a néha túlzónak is tűnő előírásoknak. „Ami Svájcban és Kaliforniában történt, az nem történhet meg az EU-ban” – ez az első számú üzenet, amelyet brüsszeli politikusok és tisztségviselők megfogalmaztak. Igaz, a közösségi szintű betétbiztosítási rendszer még mindig hiányzik.
Tíz év, 26 ezer halott a Földközi-tenger migránstemetőjében
2014 őszén, tehát kilenc és fél éve süllyedt el Lampedusánál az a bevándorlókat szállító hajó, amelynek katasztrófájában legalább 181-en vesztették életüket, pár hete Calabriánál pedig 72 áldozata volt egy hasonló tragédiának. Az elmúlt tíz év során legalább 26 ezer ember halt meg a Földközi-tengeren – valamennyien lélekvesztőn utazó migránsok voltak. Az embercsempészek üzlete továbbra is pörög, az EU pedig képtelen átfogó szabályozást alkotni.
Hszi Csin-ping hosszú távon Vlagyimir Putyinra fogad
Véget ért a kínai elnök háromnapos moszkvai látogatása, amely az ukrajnai háború jövőbeli irányára is kihathat, azonban a csúcstalálkozó inkább a szimbolikus üzenetről szólt, mint a tartalomról, de messze mutató jelentősége lehet a két ország kapcsolatait illetően.
Rendkívül erőteljes üzenetet küld a világnak, hogy Peking tovább kívánja mélyíteni egyébként is szoros kapcsolatait Moszkvával az ukrajnai háború, a súlyos pusztítás és áldozatok, a nukleáris kardcsörtetés, a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancsa ellenére. Ennek oka, hogy a kínai kormány úgy véli, hogy ez áll érdekében, ugyanis szüksége van Oroszországra a jövőben a tartós és egyre élesebb versengésben (vagy akár annál is többen) az Egyesült Államokkal szemben.
Dezinformációs háború: Kína és Oroszország nagyon együttműködik a propagandában
Az egy éve tartó ukrajnai háború során Kína és Oroszország egyre közelebb került egymáshoz az információs térben. A két ország gyakran a másik narratíváját ismétli az állami médiában a Nyugat aláásására irányuló szélesebb körű stratégia részeként – állapítja meg a Német Marshall Alap új jelentése.
Egy másik cikkünkben azt a kérdést boncolgattuk, hogy képes lehet-e Kína békét teremteni Oroszország és Ukrajna között, miután a pekingi béketerv bemutatása után Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn háromnapos látogatásra Moszkvába utazott, hogy tárgyaljon orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, valamint virtuálisan egyeztethet Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
Kitart az orosz gazdaság, de egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe
A Nyugat szankciókkal sújtott orosz bankokat, magánszemélyeket, korlátozta bizonyos technológiák importját, hogy így limitálja az ukrajnai háború finanszírozási lehetőségeit, de a hétköznapi emberek ennek hatásait egyelőre nem igazán érzik a saját bőrükön. Egyes szakemberek szerint azonban idén az orosz gazdaság fordulóponthoz fog érkezni, így felére csökkenhetnek a kőolaj és a földgáz exportjából származó bevételek, a kereskedelmi többlet pedig a tavalyi mintegy 257 milliárd dollárról nyolcvanmilliárdra olvadhat.
„Nevetséges összeget kapunk” – Petíciót indítottak a rokonaikat otthon ápolók
Azok, akik akár napi 24 órában súlyosan beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukról gondoskodnak, 40–74 ezer forint havi ápolási díjat kapnak rokonuk állapotától függően. Ez szerintük nagyon kevés, miközben minden drágul, például csak a pelenka egy hónapra harmincezer forint, amióta csökkent a támogatása. Akik meghalt testvérük gyermekét ápolják, egy fillért sem kapnak, csak egyenes ágon jár az ápolási díj. Petíciót indítottak, hogy legalább a minimálbérrel ismerjék el fizikai és lelki kihívásokkal teli munkájukat.
A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.