Meglepetések az új bizottság összetételében, Várhelyi az egészségért felel majd

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatja az új testület tagjait az Európai Parlamentben, Strasbourgban, 2024. szeptember 17-én

Az egészségügyi unióért és az állatjólétért felelős biztosi posztra szánja Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök Várhelyi Olivért, a magyar jelöltet. Von der Leyen kedden reggel mutatta be új testületének tagjait és a hozzájuk rendelt portfóliókat. Ezzel elindul a folyamat, aminek csúcspontja a biztosjelöltek parlamenti meghallgatása lesz.

Várhelyi Olivér a bővítés és a szomszédságpolitika után az egészségügyi unió létrehozását és az állatjólétet felügyelheti a második Von der Leyen-bizottságban, ha átmegy a parlamenti meghallgatáson. Az Európai Bizottság újrázásra készülő elnöke kedd délelőtt mutatta be a sajtónak új testületének összetételét a tárcákkal együtt azt követően, hogy ismertette a listát az Európai Parlament politikai vezetésével.

Von der Leyen az előzetes várakozásokkal és kiszivárogtatásokkal ellentétben az oktatási és sportügyek helyett az egészségügyi uniót és az állatjólétet bízza a magyar biztosjelöltre, aki jelenlegi testületének is a tagja. Az egészségügyi unió létrehozása a koronavírus-járvány hatására került napirendre, és számos kezdeményezést magában foglal az egészségügy területén, így a rákbetegségek elleni harcot is.

Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen első kudarca: a biztosjelöltek alig egyharmada nő

Ügyvezető alelnökök és biztosok

Von der Leyen második bizottságában hat kiemelt ügyvezető alelnök lesz, de megszűnik az alelnöki poszt, ami ebben a formában rengeteg konfúzióhoz vezetett az előző öt évben. A megválasztott elnök azzal magyarázta a szerkezeti változtatást, hogy az új szerkezetben mindenkinek együtt kell majd dolgoznia, és szándékai szerint megszűnik az a széttöredezettség, amely az előző bizottságokat jellemezte. Többek között Mario Draghi néhány nappal ezelőtt bemutatott jelentésének következtetéseivel indokolta, hogy miért van szükség átfogó megközelítésre.

Ezzel együtt első ránézésre úgy tűnik, hogy lesznek átfedések az egyes ügyvezető alelnökök és a formailag velük egyenlő, szakmailag mégis alájuk rendelt biztosok között, annyi különbséggel, hogy az ügyvezető alelnökök saját portfóliót is kapnak, feltehetően saját adminisztrációval.

A hat ügyvezető alelnök kiválasztása sem mentes a meglepetésektől. Először is bár a biztosi kollégium tagjainak csak 40 százaléka nő (azaz a nemek közötti egyensúlyt nem sikerült megvalósítani), a kiemelt ügyvezető alelnökök között a hat közül négy nő is lesz. Közöttük az Európában jószerivel ismeretlen román Roxana Minzatu, aki a szociális unióért és a gazdasági átálláshoz szükséges képességek fejlesztéséért felel majd. Minden várakozásra rácáfolva a finn Henna Virkkunen is tagja lesz a kiemelt körnek, ő az EU technológiai szuverenitásának elérését, a demokráciát és azon belül a jogállamiságot és a biztonságot felügyeli majd.

Az első számú ügyvezető alelnök, vagyis a bizottság második embere a spanyol Teresa Ribera lesz, aki egyszerre lesz felelős a következő bizottság első számú prioritásának számító versenyképességért, a tiszta ipari és a digitális átállásért, és emellé még a versenypolitikai tárcát is begyűjti. Az észt Kaja Kallas az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztsége mellett a bizottság egyik ügyvezető alelnöki posztját is megkapja.

Váratlan kinevezések

Ugyancsak meglepetés, hogy Von der Leyen két olyan férfi jelöltet is ügyvezető alelnöki rangra emelt, aki nem voltak tagja az előző testületének (ilyenformán Valdis Dombrovskis és Maros Sefcovic mostantól „mezei” biztosok lesznek). Az egyikük Giorgia Meloni embere, az olasz Raffaelle Fitto, akire a kohéziós politikát és a reformokat bízza leendő főnöke. Von der Leyen ezzel egyértelmű jelét adta annak, hogy a kohéziós politika a következő ciklusban és talán a költségvetésben is kiemelt szerepet kap majd.

A másik férfi ügyvezető alelnök az eddigi francia külügyminiszter, Stéphane Séjourné, aki szinte az utolsó pillanatban került be a jelöltek közé, miután Von der Leyen kérése előtt meghajolva Emmanuel Macron francia elnök ejtette az előzőleg újrajelölt Thierry Bretont, aki az elmúlt öt évben enyhén szólva nem jött ki a főnökével. Séjourné nemcsak a tőle egyébként idegen iparpolitikát és jólétet kapta meg, de a kis- és közepes vállalkozásokért és az egész belső piacért is felelős lesz.

Ehhez kapcsolódóan: A demokrácia, a jogállamiság és Ukrajna támogatása – így keresett szövetségeseket az újraválasztott Ursula von der Leyen

Von der Leyen taktikus magyarázata szerint az ügyvezető alelnöki posztok elosztása során az Európai Parlament alelnöki helyeinek pártok közötti elosztását vette figyelembe, amelynek két tagja is van az euroszkeptikus ECR-ból. Az elnök úgy próbált elébe menni a parlamenti kritikáknak főleg a centrumból és a baloldalról, hogy az ECR-os Fittónak kiemelt rangot és helyet adott.

Érdekesség még, hogy a jelöltlista bemutatását a belpolitikai hercehurca miatt késleltető Szlovénia nem kapott büntetésnek beillő portfóliót, a még a szlovén parlament és kormány végleges jóváhagyására váró Marta Kost a bővítési és a keleti szomszédságpolitikára állítja rá leendő főnöke, így lényegében a magyar Várhelyi helyét örökli meg.

Ami a többi tárca elosztását illeti:

  • Maros Sefcovic (szlovák): kereskedelem, gazdasági biztonság, intézmények közötti kapcsolatok és átláthatóság.
  • Valdis Dombrovskis (lett): gazdaság és termelékenység javítása, végrehajtás és bürokratikus terhek csökkentése, egyszerűsítés.
  • Dubravka Suica (horvát): a Földközi-tenger mentén fekvő országokért és EU-val fenntartott kapcsolataikért felelős biztos.
  • Andrius Kubilius (litván): védelmi és űrpolitika.
  • Wopke Hoekstra (holland): éghajlatpolitika, nettó zéró ipar és tiszta növekedés.
  • Józef Sikela (cseh): nemzetközi partnerségekért felelős biztos (Global Gateway).
  • Kosztasz Kadisz (ciprusi): halászat és tengerpolitika.
  • Maria Albuquerque (portugál): pénzügyi szolgáltatások és beruházások.
  • Hadja Lahbib (belga): válságkezelés és humanitárius segély és egyenlőség.
  • Markus Brunner (osztrák): belügy és migrációs politika.
  • Michael McGrath (ír): igazságügy, jogállamiság, fogyasztóvédelem.
  • Jessika Roswall (svéd): környezetvédelem, fenntartható körforgásos gazdaság.
  • Piotr Serafin (lengyel): költségvetés, korrupció elleni küzdelem és személyügyi politika.
  • Dan Jörgensen (dán): energia és lakhatás.
  • Jekatyerina Zaharjeva (bolgár): startupok, kutatás és innováció.
  • Aposztolosz Cicikosztasz (görög): fenntartható közlekedés és turizmus.
  • Christophe Hansen (luxemburgi): agrárpolitika és élelmiszer-politika.
  • Glenn Micaleff (máltai): nemzedékek közötti méltányosság, ifjúság és kultúra.

A névsor bemutatásával (és a napokon belül várható szlovén véglegesítéssel) kezdetét veszi az a folyamat, amelynek végén jobb esetben még idén hivatalba léphet a második Von der Leyen-bizottság. Ehhez előbb a jelölteknek át kell menniük a parlamenti szakbizottsági meghallgatások szűrőjén. Az eddigi gyakorlat azt sugallja, hogy a most bemutatott csapat egyik-másik tagjától különböző okok, de főleg alkalmatlanság miatt meg kell majd válni, és mivel ebben az esetben új jelöltek után kell nézni, elhúzódhat a folyamat.

A szakbizottsági vizsga sikeres letételéhez a szakbizottsági tagok kétharmados támogatottsága kell (illetve a szakbizottsági koordinátorok kétharmadát tükröző szavazattöbbsége). A meghallgatásokra előreláthatóan októberben kerül sor, az eredeti tervek október 14. és október 18. közötti időszakról szóltak.