Egy új tanulmány szerint az erdők képesek regenerálni önmagukat – ami jó hír a klímaváltozást ellensúlyozó erdősítési projekteknek. A szerzők megjegyzik: az utóbbi húsz évben egy Franciaország méretű területen „nőttek vissza” az erdők a világon.
Kutatók szerint az elmúlt két évtizedben 59 millió hektárnyi erdő „élesztette fel magát” sok helyen emberi beavatkozás nélkül a világ több vidékén.
Akkora területről van szó, mint a modernkori Franciaország és a tudósok megjegyzik: az ottani erdők potenciálisan 5,9 gigatonna szén-dioxidot tudnak megkötni. Mindez több, mint az Egyesült Államok éves emissziója.
A kutatók kiemelték, hogy Brazília atlanti sávjában, Kanada északi részén, Közép-Afrikában és Mongóliában regenerálódtak az erdőségek. Mint megjegyezték: „a természet irányított”, egyes területeken és semmilyen emberi beavatkozásra nem volt szükség. Máshol az erdők megerősödése érdekében el kellett távolítani az úgymond „invazív” növényfajokat, a haszonállatokat és el kellett keríteni az erdős területeket.
A szakértők két éven át, műholdas felvételek útján és terepszemlék során gyűjtöttek adatokat egy tucatnyi országban.
Sokan az erdősítést látják a klímaváltozás elleni fellépés egyik pillérének – még akkor is, ha más tudósok szerint ennek korlátozott haszna van és árnyaltabb a kép.
Sassan Saatchi, a NASA vezető kutatója, az erdők széndioxid megkötési képességét vizsgáló szakértő például üdvözli az ötletet, de felhívja a figyelmet: sok tényezőt kell figyelembe venni és az erdőtelepítés soha nem helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítását.
„Komoly lehetőség, hogy a kérdéses területek egy jelentős részén helyre lehet állítani az eredeti erdőket. De ez egymagában még nem megoldás a jelenlegi klímaváltozással szemben. Ehhez csökkentenünk kell az emberi üvegházi gáz-emissziót. Az erdősítés azonban részben hasznos lehet” – mondta még 2019-ben a NASA saját oldalán megjelent interjúban.
Ehhez kapcsolódóan: 580 milliárd forintnyi bírság egy orosz cégnek egy környezetszennyezési ügybenMire jó a masszív erdősítés?
Saatchi a Science című tudományos szaklapban megjelent és nagy visszhangot kiváltott tanulmányra utalt. A 2019-ben publikált kutatás szerzői szerint a világon 0,9 milliárd hektárnyi olyan terület van, ahol erdőt lehetne telepíteni és a fák 205 gigatonna szén-dioxidot kötnének meg.
Hasonló területet említett az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC 2018-ban, amikor felvetette, hogy világszerte 950 millió hektáron lehetne új erdőket telepíteni és ezzel fékezni, hogy 2050-re a Föld átlaghőmérséklete átlagban 1,5 Celsius-fokkal emelkedjen az Ipari Forradalom előtti szinthez képest.
Erdőírtás kíséri az oroszországi Tatárföldön át épülő M-12-es szövetségi autópálya építését. A kép a Laisevo körzetben fekvő Orjol falu közelében készült 2021. február 28-án
A mostani elemzés szerzőit nem lehet függetlennek nevezni, mivel a tanulmány nem egy tudományos szaklapban, hanem az Egybillió Fa nevű kampányszervezet oldalán jelent meg.
Az Egybillió Fa a BirdLife International madárvédelmi, a Wildlife Conservation Society (Vadvédelmi Konzervációs Társaság) és a Világ Vadvédelmi Alap (WWF) közös projektje. A három szervezet szerint „sürgősen fel kell gyorsítani és fokozni kell” az erdők regenerációját, és céljuk az, hogy 2050-re 1000 milliárd új fa jelenjen meg a Földön.
A tanulmány szerzői szerint nemcsak a tudatos „erdőépítés”, hanem a városokba történő elvándorlás és a felelősségteljesebb vállalati magatartás is elősegítette a fák térnyerését.
Segíteni kell a természetet, hogy végezze a dolgát
A WWF szerint az erdők természetes újratermelődése gyakran hatékonyabb módszer, mint az emberek által történő faültetés.
„A tudomány egyértelműen fogalmaz: ha el akarjuk kerülni a veszélyes klímaváltozást és visszafordítani a természet pusztulását, akkor le kell állítanunk az erdők zsugorodását és helyre kell állítanunk a természetes erdőket” – mondta William Baldwin-Cantello, a Vadvédelmi Alap munkatársa.
„Már egy ideje tudjuk, hogy az erdők természetes újratermelődése gyakran olcsóbb, jobban köti meg a szén-dioxidot, és jobb a biodiverzitás szempontjából, mint az aktív erdőtelepítés. A mostani kutatásból kiderül, hogy hol és miért zajlanak ezek a folyamatok, és hogy máshol hogyan tudjuk megteremteni ezek feltételeit” – tette hozzá.
Fákat ültetnek az emberek Szkopje közelében, 2010. november 19-én. Az akkor még Macedóniának nevezett mai Észak-Macedónia lakosai hét millió fa telepítését célozták meg, hogy elősegítsék erdőik megerősödését. 2008 óta több mint 20 millió fát telepítettek az évente kétszer megtartott ültetések során
A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet, hogy az erdők ritkulása még mindig gyorsabban zajlik, mint a helyreállás. A WWF ezért sürgeti, hogy a kormányok lépjenek fel az olyan üzleti gyakorlattal szemben, ami elősegíti az erdők visszaszorulását.
„Nem kényelmesedhetünk el a regeneráció láttán – évente még mindig több milliárd hektár erdő tűnik el, sokkal több, mint ami helyreáll. Ezért a helyreállítási programoknak helyet kell kapniuk a kormány klímaterveiben és szembe kell szállnunk az erdőritkulás kiváltó okaival. Törvényeket kell hoznunk, hogy az általunk fogyasztott élelmiszer [megtermelése] ne segítse elő ezt a folyamatot” – üzente kifejezetten a brit kormánynak a WWF-képviselő.
A kampányszervezetek aktívabb fellépést várnak a kormányoktól
Az Egybillió Fa kutatói külön kiemelték Brazília atlanti erdőségeit, mint az egyik legjobb példát arra, hogyan állítják magukat helyre az erdők. Egy 4,2 millió hektáros területről van szó – ami nagyjából Hollandia méretének felel meg – írta a témában született cikkében az Independent című brit lap.
Mongólia északi vidékén – a szintén az elmúlt 20 éves vizsgált időszakban – 1,2 millió hektárnyi erdő „éledt fel”. A tanulmány szerint ez részben a WWF munkájának, részben a mongol kormánynak a védett területekre való nagyobb odafigyelésének volt köszönhető.
Az aktivista szervezetek szerint ugyanakkor sok helyen a kormányok szinte alig terveznek azzal, hogy kiterjednek országaikban az erdők, „annak ellenére, hogy ez komoly előnyöket jelent a biodiverzitás és a klímavédelem terén”.
A tanulmány szerzője szerint a biztató jelek ellenére nem szabad készpénznek venni az erdők feléledését. Például a sikersztorinak számító brazil atlanti erőkre is komoly veszélyek leselkednek. Ezen a területen olyan történelmi méretű volt az erdőpusztulás, hogy eredeti kiterjedése 12 százalékára zsugorodott. Az atlanti erdőnek legalább a korábbi 30%-ra kell „visszanőnie”, hogy gyökeret verjenek a pozitív változások – figyelmeztetnek a kampányszervezetek tudósai.
Ehhez kapcsolódóan: Csökkentse felére a CO2-emissziót! – erre sürgetik az USA-t az európaiakSzakértő: A helyzet összetettebb, és a tudósok még adósok a válasszal
A NASA-szakértő Saatchi közben a Science-ben megjelent, aktív erdősítésről szóló és ambiciózusabb tanulmányra utalva megjegyezte: „az ördög a részletekben van”, és hogy sok kérdést kell megválaszolni arról, hogy megvalósítható-e, tudományosan megalapozott és költséghatékony-e a masszív erdőtelepítés.
„Nemcsak azt kell megértenünk, hogy lehetséges-e, de azt is, hogy meg is kell-e lépnünk” – mondta.
Mint megjegyezte, a gazdagabb északi országokban sikeresebb volt az erdők megóvása, míg a trópusokon hatalmas mértékben folyik az erdőritkítás, hogy el tudják látni élelmiszerrel a növekvő lakosságot.
Kérdés az is:
- Pontosan mennyi szén-dioxidot tudnánk kivonni a légkörből az erdősítéssel?
- Milyen ütemben csökkenne a CO2-szint az atmoszférában?
- A sztyeppék és szavannák mennyire tudnák fenntartani az új erdőket?
- És mi lenne az élelmiszer-termeléssel?
A szakember hozzátette, hogy „egymilliárd hektár erdősítése egy-két évezredbe telne, ha azzal számolunk, hogy évente egymillió hektárnyi területet tudunk fásítani”. A faültetés pedig csak az első lépés, az erdők 100 év után válnak „éretté”, a trópusi régiókban pedig még lassabban, bár gyorsabban kötik meg a szén-dioxidot.
Mint megjegyezte, az új erdők – inkább az északi féltekén – egy ideig akár melegítenék is a környezetüket, mert a sötétebb levéltakaró több hőt kötne meg. A trópusokon viszont hűtenék a környezetet az erdők. Kérdés tehát, hogy mi lehet az erdősítés nettó mérlege?
Ehhez kapcsolódóan: A kormány kevesebb újrahasznosítást akarKína sikersztorija
Jelenleg a világ erdői és talaja a légkörbe kerülő CO2 30%-át kötik meg – részben az erdők által. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint a Föld évente 7,8 millió hektár erdőt veszít, és mostanra eltűnt a trópusi erdők körülbelül fele.
Ha tényleg hasznosnak bizonyul a tömeges erdősítés, akkor már vannak sikertörténetek – mondta Saatchi, Kínát említve.
Az ország „az elmúlt 15 évben több millió fát ültetve, déli területein 10-20%-kal növelte az erdőket. Ez 2012-ig az éves kínai CO2-emisszió 20 százalékát kötötte meg, de most már az arány 33%, ami sikersztori”. Hasonló programokat folytat az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország és számos európai ország is.
Közben az Egybillió Fa közölte, hogy helyi szervezetekkel és a környezetvédelmi projekteket támogató donorok bevonásával új erdő-regenerálási vállalkozásokat kíván létrehozni olyan körzetekben, amelyek maximális hasznot hoznak az ottani veszélyeztetett ökorendszereknek és helyi közösségeknek.
A NASA-tudós Saatchi pedig megjegyezte: „Talán rájövünk, hogy nem kell egymilliárd hektáron fákat telepíteni. Talán helyreállítjuk a létező, de megsérült ökoszisztémákat. A globális fatelepítési projekt fokozatosan fejti ki hatását. Az, hogy mi történik a Földdel 100 év múlva, a mostani döntéseinktől függ.”
Your browser doesn’t support HTML5
Harc a hulladékégető és a hamu miatt Szófiában