Elmaradt illetménypótlékjai megfizetése érdekében indított pert több pedagógus a Debreceni Tankerületi Központ ellen. A tankerület elsősorban a perköltséget vitatja. Az alperes ügyvédje a bíróság kérdésére nem tudta megnevezni, hogy melyik cég üzemelteti a KRÉTA nevű tanulmányi rendszert, amelyen keresztül elrendelték a helyettesítéseket.
Február 13-án tartották a Debreceni Törvényszéken az újabb tárgyalásokat a Zeke László debreceni ügyvéd által képviselt pedagógusok ügyében, akik elmaradt illetménypótlékjaik megfizetése érdekében indítottak pereket a Debreceni Tankerületi Központ ellen.
A per tárgyát képező illetmények a felperesek álláspontja szerint azért illetik meg a pedagógusokat, mert a tankerület 96 órán belül tájékoztatta őket arról, hogy helyettesíteniük kell valakit. Ilyen esetekben az órabér ötven százaléka többletfizetésként járna a dolgozóknak. Zeke László a Debrecinernek elmondta, a négy egymást követő tárgyaláson a négy érintett pedagógus összesen 189 ezer forintot követel a tankerülettől, a perköltség azonban ennek akár a tízszerese is lehet.
Zeke László éppen egy nappal korábban jelentette be a Lebbezzünk felfele Facebook-csoportban, hogy megkapták az első illetménypótlék ügyében nyert debreceni pedagógusper jogerős végzését, amely szerint a tankerületnek ki kell fizetnie az érintett pedagógust. A végzés „részjogerőről” szól, mivel a tankerület a perköltséget még vitatja.
Rózsavölgyi Bálint (k), a Debreceni Törvényszék csoportvezető bírája egy tárgyaláson 2024. február 13-án, ahol pedagógusok az elmaradt illetménypótlékjaikért küzdenek
Nincsenek meg a tankerületnél a kiküldött e-mailek
Zeke a február 13-i tárgyalás elején leszögezte: minden helyettesítés kapcsán elfogadják, hogy az elrendelése 96 órán túl történt, amennyiben az alperes be tudja mutatni az ezt bizonyító e-mailt. A tanácselnök felhívta az alperes ügyvédjének figyelmét arra, hogy négy helyettesítési alkalommal kapcsolatban a tankerület még egyáltalán nem nyilatkozott.
Az ügyvéd erre póthatáridő elrendelését kérte, hogy az érintett iskola nyilatkozatot adhasson. Mint mondta, ő nem rendelkezik a szükséges információkkal. Később azt is közölte, hogy egy néhány perces szünet elrendelése sem elegendő az adatok beszerzéséhez. Megjegyezte, hogy az üzenetküldésre használt KRÉTA rendszer sajátosságai miatt az e-mailek, amelyeket a pedagógusok kapnak a helyettesítésekről, csak náluk vannak meg, a tankerületnél nem.
Kifejtette, hogy hiába keresték korábban a rendszert üzemeltető céget is az e-mailekért, ezért az üzemeltető készített egy kimutatást arról, hogy mikor rendelték el és mikor hajtották végre a helyettesítéseket. (Az ügyvéd a tanácselnök kérdésére nem tudta megnevezni, hogy melyik cég üzemelteti a KRÉTA rendszert.)
Az ügyvéd szerint a felperesek nem voltak együttműködők
Mohácsi Ferenc, az alperes tankerület ügyvédje elmondta: a pedagógusokat megkérték, tekintsék meg a kimutatást, és nyilatkozzanak arról, hogy az ott látható helyettesítések 96 órán belüli értesítéssel történtek-e. Az ügyvéd állítása szerint azonban a felperesek nem voltak együttműködők.
Mohácsi Ferenc, az alperes tankerület ügyvédje az egyik tárgyaláson
Az alperes képviselője arra kérte a bíróságot, kötelezze a felpereseket az e-mailek becsatolására, ellenkező esetben kérné annak az igazgatóhelyettesnek a tanúként való meghallgatását, aki a helyettesítéseket elrendelte.
Zeke László, a felperes képviselője sajnálatosnak nevezte, hogy a tankerület elmulasztotta saját munkáltatói kötelezettségeinek teljesítését. Mint mondta, nem róható a felperesek terhére, hogy a tankerület nem rendelkezik a helyettesítéseket elrendelő e-mailekkel. Nehezen tudta értelmezni, hogy a KRÉTA rendszer üzemeltetője hogyan szolgáltathatott adatokat olyan e-mailek tartalmáról, amelyekkel nem rendelkezik.
A felperesek ügyvédje visszautasította, hogy a pedagógusok megtagadták volna a tankerülettel való együttműködést. Mint mondta, a dolgozók nevében ő mint jogi képviselő nyilatkozott arról, hogy nem fogadják el bizonyítékként a tankerület által beszerzett táblázatot.
Zeke felvetette: vagy rendeljen el egy szünetet a bíróság, ami alatt az alperes ügyvédje beszerzi a most nem rendelkezésére álló információkat, vagy bírságolja meg a tankerületet a per elhúzása miatt.
Az alperes ügyvédje szégyenről, a felperesé hisztiről beszélt
Mohácsi Ferenc, az alperes ügyvédje ismét elmondta: nem tud nyilatkozni, valamint visszautasította és szégyenteljesnek nevezte Zeke László magatartását. Szerinte a per alapvetően az ő díjazásáról szól. Az e-mailek kiküldésében érintett igazgatóhelyettes meghallgatása mellett kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze személyes megjelenésre a felperes pedagógust, valamint indítványozta, hogy a törvényszék keresse meg a KRÉTA rendszer üzemeltetőjét.
A felperes pedagógusokat képviselő ügyvéd, Zeke László az egyik tárgyaláson
Zeke az indítvány elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy a felperesek már több mint egy éve kérték a munkáltatót, hogy bocsássák a rendelkezésükre a helyettesítéseket elrendelő e-maileket. Úgy fogalmazott: a tankerület perelhúzó magatartása ellenére „folyik a hisztizés” a perköltség miatt. Mint mondta, a perköltség csak nőni fog az eljárás folytatásával. Mohácsi Ferenc erre úgy reagált: eltúlzottnak tartja Zeke díjazását, ezt részletesen előadná a következő tárgyaláson.
A tárgyalást április 22-én folytatják. Tanúként fogják beidézni az e-maileket kiküldő igazgatóhelyettest, személyes jelenlétre kötelezik a felperes pedagógust, valamint a törvényszék felveszi a kapcsolatot a KRÉTA üzemeltetőjével.
Egy évig vártak a pedagógusok
A tárgyalást követően Zeke László, a felperes ügyvédje a Debrecinernek kifejtette: öncélú időhúzásnak tartja a tankerület jogi képviselőjének magatartását. Felidézte: a pedagógusok több mint egy évig várták, hogy a tankerület kiküldje számukra a szóban forgó e-maileket, de azt a választ kapták, hogy nem adják ki. Az ügyvéd úgy látja, a tankerület mégis csak most próbálja felgöngyölíteni, hogyan tudnák reprodukálni az e-maileket. „Ez nyilvánvaló perelhúzó magatartás” – fogalmazott. Hozzátette: láthatóan a perköltség a legérzékenyebb dolog az alperes számára, éppen ezért a tankerület „önsorsrontást” végez az időhúzással.
Mohácsi Ferenc a Debrecinernek úgy kommentálta a történteket, hogy a per a szerintük horribilis mértékű felperesi perköltségről szól. Azt is megjegyezte, „indulatok helyett inkább észérvekkel kellene ezt megoldani”.
Zeke László délelőtt arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy a később megtartott három hasonló pedagógusper is ilyen forgatókönyv szerint zajlott. A perfelvételt minden esetben lezárták, de még vannak viták néhány helyettesítés és a perköltség kapcsán, valamint a tankerület máshol is igazgatóhelyetteseket szeretne meghallgatni.
Az ország más pontjain is folynak perek
Megkérdeztük a tárgyalások kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, aki a Debrecinernek elmondta, hogy egy különleges, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei esetről tud, ahol a bíróság meg akarja várni a döntésével, hogy valahol máshol jogerős ítélet szülessen, de egyébként az ország más pontjain a debreceniekhez hasonlóan folynak a pedagógusperek.
Totyik Tamás úgy látja: a Klebelsberg Központ a saját csapdájába esett, ugyanis olcsóbban megúszta volna, ha kifizeti a pedagógusok túlmunkáját, ugyanis az ügyvédi költség több, mint amennyivel nekik tartoznak. Mint mondta, azért sem érti az oktatásirányítás viselkedését, mert sehol nem tudják bizonyítani, hogy kilencvenhat órán kívül küldték-e ki a helyettesítésekről szóló értesítéseket. Kifejtette: ennek a nyilvántartása a munkáltató feladata lenne. Mivel ezt a tankerületek nem végezték el, ezért is elő lehetne venni őket.
Megmozdult a civil kurázsi
„A legfontosabb, hogy végre megmozdult a civil kurázsi néhány pedagógus körében – vonta le az eddigi perek tanulságait Totyik Tamás. A szakszervezeti vezető úgy látja: a bírósági eljárásokba beleálló pedagógusok próbálnak tudatos munkavállalóként viselkedni, és ehhez szükség volt a félelmük legyőzésére is. Totyik felhívta a figyelmet arra, hogy minél többen perelnek, annál kisebb esélye van annak, hogy a hatalom retorziót tud alkalmazni velük szemben. Emlékeztetett arra, hogy Szentgotthárdon korábban olyan sok pedagógus tiltakozott a körülmények ellen, hogy a közösség ereje meg tudta védeni őket. – Az orbáni hatalom mindig azt használta ki, hogy szétverte, atomizálta a közösségeket” – magyarázta. Szerinte most szembesültek először azzal, hogy ez a stratégia nem működik, és nem is tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel.
A szakszervezeti vezető azt is elmondta: a PSZ jogsegélyszolgálatán keresztül már Nógrád és Heves megyében is indítottak pereket pedagógusok, Debrecenben pedig Zeke László szerepvállalása motiválta őket arra, hogy egyre többen próbálják visszaperelni jogos jussukat.
„Levegőt!” – Tüntetés a státusztörvény ellen Debrecenben 2023. június 1-jén
Vas megyében 147 pedagógus perelte a tankerületet
A Magyarországon zajló pedagóguspereknek egy jelentős része Vas megyében zajlik, ahol Hende István tanár már 2023 májusában jogerősen pert nyert a Szombathelyi Tankerületi Központtal szemben a túlórapénzekért folytatott eljárásban.
A Nyugat.hu tavaly novemberben már arról írt, hogy 147 Vas megyei pedagógus indított 49 munkaügyi pert az ottani tankerülettel szemben a 96 órán belül elrendelt helyettesítések elmaradt illetménypótlékjai miatt.