Vahan Agayan azt mondja: amikor szombaton a georgiai parlamenti választáson belép a szavazóhelyiségbe, a feleségével együtt a kormányzó Georgiai Álom párt tisztségviselőinek utasításai szerint adja majd le a voksát.
Agayannak juhtenyésztő farmja van az örmény és a török határ közelében, 135 kilométerre nyugatra a fővárostól, Tbiliszitől, ahol több tízezren tüntettek a választások előtt a csatlakozásért az Európai Unióhoz.
A hegyek között fekvő Javakheti térségben azonban Agayan leginkább stabilitásra vágyik.
Néhány évvel ezelőtt farkasok törtek be az istállójába, megölték a juhok felét, kis híján tönkre tették több tucat család megélhetését. Agayan számára az Európai Unió messze van; a helyi vezetők számítanak, akiknek megvan a hatalmuk ahhoz, hogy a hozzá hasonló gazdálkodókat sikerhez segítsék vagy tönkretegyék.
A "legtöbben a Georgiai Álom helyi képviselőjére fognak szavazni. A régi kutya mindig jobb, mint az új" - mondja, arra utalva, hogy egy hatalomváltás kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Ebben a 3,7 milliós dél-kaukázusi országban sokan gondolják úgy, hogy a mostani választás lesz életük legfontosabb eseménye, amely esélyt jelent a csatlakozásra az Európai Unióhoz. Az ellenzéki pártok koalíciója áll szemben a Georgiai Álommal, amely 2012 óta kormányoz, egyre inkább tekintélyelvű módon.
A közvélemény-kutatások szerint Georgia lakóinak mintegy 80 százaléka támogatja az uniós csatlakozást és az alkotmány arra kötelezi a vezetőket, hogy törekedjenek az EU- és a NATO-tagságra is.
Júliusban Brüsszel határozatlan időre parkolópályára tette Georgia uniós csatlakozási kérelmét, miután a Georgiai Álom elfogadtatta a „külföldi befolyásról szóló törvényt”, amely a hasonló oroszországi jogszabály mintájára készült. Megköveteli a médiától, a civil szervezetektől és más nonprofit csoportoktól, hogy „idegen hatalom érdekeinek követőiként” regisztrálják magukat, ha működési költségeik több mint 20%-át külföldről kapják.
Ehhez kapcsolódóan: Újraválasztási kampányában a georgiai kormánypárt kijátssza az ukrán háborús kártyát
A Georgiai Álom azzal érvel, hogy szükség van az országot destabilizálni próbáló káros külföldi szereplők megfékezésére. Sok újságíró és aktivista szerint a valódi cél a megbélyegzés és a viták korlátozása volt a választások előtt.
Georgiának régóta feszült a kapcsolata Oroszországgal. A múlt század nagy részében Moszkvából irányították, egészen addig, míg a Szovjetunió összeomlása után 1991-ben el nem nyerte a függetlenségét.
2008-ban Georgia rövid és vesztes háborút vívott Oroszországgal, amely még mindig a megszállása alatt tartja területe egy részét.
Amikor a Georgiai Álom 2012-ben hatalomra került, azt ígérte, hogy helyreállítja a polgári jogokat és „újraindítja” a kapcsolatokat Moszkvával. A párt – amelyet Bidzina Ivanisvili, az Oroszországban meggazdagodott homályos hátterű milliárdos hozott létre – azt is megígérte, hogy törekszik az EU-tagság elnyerésére.
Ez sok olyan embert megnyugtatott Georgiában, akik „a saját szemükkel” látták az orosz fenyegetést és a nyugattól vártak védelmet – mondja Natia Seskuria, a Tbiliszi Regionális Biztonsági Tanulmányok Intézetének ügyvezető igazgatója.
De aztán a Georgiai Álom elindult Moszkva irányába: a tömegtüntetések ellenére elfogadta a külföldi befolyásról szóló törvényt, tartózkodott az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott nemzetközi szankcióktól és súlyosan megnyirbálta az LMBTQ+ jogokat.
A párt tekintélyelvű fordulata azonban nem magyarázható pusztán moszkvai befolyással - mondja Seskuria. Szerinte inkább a „hatalom megőrzése” volt a külföldi befolyásról szóló törvény célja.
A Georgiai Álom vezetői figyelték, ahogy a Kreml új törvényeket vet be a bírálói sikeres elhallgattatására, és úgy döntöttek, hogy ők is ezt teszik - teszi hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiában is életbe lép a külföldiügynök-törvény, hiába támadták meg az alkotmánybíróságon
Egyes üzletemberek, akik a Georgiai Álmot támogatják, szintén érdekeltek abban, hogy ő maradjon kormányon, mert csak nyertek a hivatali ideje alatt. Szerdán Tbilisziben egy kormánypárti tüntetésen olyan emberek családtagjait látták a tömegben, akik jövedelmező megbízásokat nyertek el a vasutak és az infrastruktúra fejlesztésében.
A Georgiai Álom „hibrid háborút” folytat az ország polgárai ellen – mondja Zurab Chiaberashvili, az Egyesült Nemzeti Mozgalom ellenzéki párt külpolitikai titkára.
A választások előtt a kormányzó párt kampányhirdetéseiben azt állította, hogy egy „globális háborús párt” próbálja befolyásolni az EU-t és az Egyesült Államokat, amely az ukrajnai konfliktus kiszélesítésére törekszik, valamint a Georgiai Álom eltávolítására a hatalomból.
Megjelentek olyan óriásplakátok is, amelyek az ukrajnai pusztítás fekete-fehér képeit a georgiai élet színes fotóival állították szembe, a feliratuk pedig ez volt: „Mondj nemet a háborúra – válaszd a békét”.
„Mindenki fél a háborútól” – mondja Nairik Ukanjan, egy falusi bolt tulajdonosa az örmények lakta Dzsavakheti régióban. Arrafelé hozzá hasonlóan sokan beszélnek örményül és oroszul, de grúzul alig. Ukanjan az orosz televíziókból értesül Georgia híreiről, azok szerint pedig a két ország viszonya baráti.
„Miért lenne szükségünk kapcsolatra Európával?” – kérdezi. Agayan, a juhász egyetért vele: „Még ha 20 gyerekem lenne is, nem küldeném őket Európába.” A Nyugat – mondja – „fél Oroszországtól, és azt akarja, hogy mindenki hagyja el”.
A Georgiai Álom a jelek szerint vasmarokkal szorítja magához a hatalmat. Tisztviselői több falubelinek fizettek fejenként körülbelül 110 dollárt azért, hogy másokat is rávegyenek a kormánypárt támogatására, mondja Agayan.
De nem mindenki kész támogatni a pártot.
„Egyedülálló anya vagyok és nagyon szegények vagyunk” – mondja a 41 éves Gayane Batirova. Az egész családja a Georgiai Álomra szavazott korábban – magyarázza. Azt mondták neki, hogy tegyen most is így, de nem tesz, mert a párt nem tette jobbá az életüket.
Az AP felkereste a Georgiai Álom helyi központját Dzsavakhetiban, de senki nem válaszolt a kérdéseire. Ninotsminda városában orosz nyelvű hivatalos feliratokat helyeztek ki és egy tisztviselő azt mondta, hogy mindenki „házon kívül dolgozik”, senki nem tud interjút adni.
Tbilisziben Maka Bochorisvili, a Georgiai Álom parlamenti képviselője azt mondja, hogy a párt fő célja a „békén és méltóságon” alapuló európai integráció, amivel a párt konzervatív értékeire utal. „A tét a béke és a stabilitás ebben az országban” – teszi hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Két ország, amely Oroszország következő célpontja lehet – sorsdöntő választás Moldovában és Georgiában
Ám miközben a Georgiai Álom azt mondja a választóknak, hogy csatlakozni akar Európához, az orosz típusú törvények elfogadása a nyugati támogatás elvesztésébe került. Az uniós csatlakozási tárgyalások befagyasztása mellett az Egyesült Királyság is felfüggesztette a biztonsági párbeszédet Georgiával és lemondott más védelmi tárgyalásokat is a demokráciát fenyegető veszélyekre hivatkozva.
Ezek a lépések „jó hírt jelentenek Oroszország számára” – mondja Seskuria, mert a Kreml „eredendően érdekelt” abban, hogy Georgia el legyen vágva a Nyugattól, beleértve a pénzügyi támogatás elvesztését és a szankciókat is. Sok georgiai tart attól, hogy a Georgiai Álom újraválasztása teljesen véget vethet az uniós csatlakozási törekvéseknek.
„Válaszúthoz értünk – vagy orosz bábállammá válunk, vagy függetlenek és szabadok leszünk” – mondja a 26 éves Tina Bezhanidze. A nemzeti zászlóba burkolódzva ő is ott volt a több tízezer EU-párti tüntető között vasárnap Tbilisziben.
A fiatal közgazdász a szüleivel és három húgával érkezett a demonstrációra, ezzel is mutatva, hogy Grúzia európai ambíciói nemzedékeken átívelő támogatást élveznek.
Még a távoli Javakhetiben sem tartja mindenki jó ötletnek az Oroszországhoz igazodást.
„Természetesen szükségünk van az Európai Unióra” – mondja Eghsam Manasyan, miközben a termést gyűjti össze a krumpliföldjén. Férjével, Arturral együtt arról beszélnek az AP tudósítójának, hogy bárcsak több munkahely lenne a régióban.
„Egész életünkben Oroszországgal és a Szovjetunióval tartottunk” – mondja Artur Manasyan, hozzátéve, hogy Georgiának „mindenütt” keresnie kell a lehetőségeket. „Még mindig nem tudjuk igazán, mi is az az Európa” – teszi hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Miheil Szaakasvili: Ha a kormánypárt nyeri a választásokat, a független Georgia „megszűnik létezni”