A kormány szerint a jogszabály célja, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére a gazdasági hatások kivédése érdekében. Az Országgyűlés ezzel arra hatalmazta fel a kormányt, hogy november 1-jéig, a jogszabály hatályvesztéséig különleges jogrendi eszközökkel éljen.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló jogszabályt – kivételes eljárásban – 116 igen szavazattal, 43 ellenszavazat mellett fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére.
Ennek előzménye, hogy – mint arról a Szabad Európa is beszámolt – alig tette le a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, május 24-én éjféltől kihirdette a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon.
Ehhez kapcsolódóan: Az új kormány első intézkedése: háborús veszélyhelyzetre cserélte az egészségügyitA most megszavazott jogszabályt előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter érvelése szerint a javaslat elfogadásával az Országgyűlés arról döntött, hogy
- fenntarthatók-e a takarmány- és élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedések;
- a villamos energiával, a földgáz- és a távhőellátással kapcsolatos rendeletek;
- fennmaradhatnak-e a hatósági árak;
- kiszélesíthető-e Széchenyi Pihenőkártya felhasználása;
- megfelelően biztosíthatók-e a humanitárius intézkedések.
A kormány felhatalmazása a törvény hatályáig fennmarad, arról az Országgyűlésnek nem kell külön döntenie, azonban korábban is visszavonható. A kormánynak a veszélyhelyzet fennállása alatt rendszeresen tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről. A jogszabály a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba, hatályvesztésének időpontja pedig 2022. november 1.
Ehhez kapcsolódóan: Akkor van veszélyhelyzet, amikor csak a kormány akarjaSemmi sem indokolja a veszélyhelyzet fenntartását
A veszélyhelyzet május 24-i kihirdetésekor a Szabad Európa több szakértőt megkérdezett az intézkedésről. Valamennyien úgy vélték, hogy semmilyen alapja nincs a háborús veszélyhelyzet kihirdetésének, az csak a Fidesz kényelempolitizálását szolgálja. Egy olyan parlamentáris berendezkedésben, ahol az ellenzék meg tudna hiúsítani egy törvénymódosítást, lenne értelme a rendeleti kormányzásnak, miután azonban abszolút többsége van a Fidesz–KDNP-nek a parlamentben, az ellenzék még akkor sem tudna megvétózni semmit, ha fogcsikorgatva akarná.
Még 24 óra sem telt el a háborús veszélyhelyzet május 24-i hatálybalépésétől, arra hivatkozva Orbán Viktor már be is jelentette, hogy kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét fizessék be az újonnan létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba. Erről itt olvashatnak bővebben:
Ehhez kapcsolódóan: Elemző: A különadók egy részét a cégek átháríthatják a lakosságra