Elfogadta a parlament kétharmados kormánypárti többsége az Alaptörvény tizenharmadik módosítását, amely egyebek mellett a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét szűkíti. A gyermekvédelmi törvényt is megszavazta az Országgyűlés, amelyet a kegyelmi botrány után nyújtott be a Fidesz. Titkos szavazással megválasztották Juhász Imrét az Alkotmánybíróság elnökének.
Orbán Viktor miniszterelnök két nappal Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondása előtt, február 8-án jelentette be, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezett, amelynek értelmében kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető nem kaphatna elnöki kegyelmet.
„Az Alaptörvény 9. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki: »(8) A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja«” – áll a megszavazott alkotmánymódosításban.
A kegyelmi botrány január 2-án kezdődött, amikor kiderült, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki megpróbálta lebeszélni a vallomástételről az otthon igazgatója, V. János ellen feljelentést tevő intézeti gyerekeket, illetve az egyik áldozatot hamis vallomásra kényszerítette.
A kétharmados kormánypárti többség megszavazta az Alaptörvény tizenharmadik módosítását. Szintén minősített többséggel a képviselők elfogadták a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosítását, röviden a gyermekvédelmi törvényt. Ez alapján a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnének el, az ilyen bűncselekmények elkövetőit nem lehet feltételes szabadságra bocsátani, továbbá a jövőben akár két év börtönt is kaphatnak azok a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, akik elmulasztják jelezni, ha a gyermek veszélyeztetett helyzetben van.
Ehhez kapcsolódóan: Az alkotmánymódosítás nem csak az elnöki kegyelmet írja újra
Az Országgyűlés titkos szavazással, kétharmados többséggel megválasztotta az Alkotmánybíróság új elnökét, Juhász Imre alkotmánybírót, aki letette hivatali esküjét. A testület élére azért kellett új vezetőt választani, mert Sulyok Tamás korábbi elnök márciusban köztársasági elnök lett.
Szintén esküt tett Hankó Balázs új kulturális és innovációért felelős miniszter, aki Csák János lemondása után kapta meg a pozíciót.
Az Országgyűlés kivételes eljárásban elfogadta a választás másnapján, hétfőn beterjesztett, 91 oldalas salátatörvényt, amely hatvan törvényt módosít, például rendelkezik a katasztrófavédelem átalakításáról, az állami kórházak egységes videós arcfelismerő beléptetőrendszeréről, új ügyeleti rendszerről, illetve arról, hogy korlátoznák az iskolákban a mobiltelefonok és egyéb okoseszközök használatát a diákok számára.
Ellenzéki képviselők élesen bírálták, hogy egy nap alatt nyom át a kormány egy sor fontos módosítást, amelyeknek szinte még az elolvasásához is kevés volt az idő, nemhogy érdemben tárgyaltak volna a javaslatokról.
Ehhez kapcsolódóan: „A gyógyulás csak nagy fájdalmak és veszteségek árán lesz lehetséges” – Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a nemdemokráciákról