Megszólalt V. János egyik korai áldozata: „Már 1990-ben is nyílt titok volt.” Ruff Bálint: Egy lojális aláírógépre van Orbán Viktornak szüksége. Húsz éve ölt az azeri baltás gyilkos. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Megszólalt V. János egyik korai áldozata: „Már 1990-ben is nyílt titok volt”
Az elmúlt hetekben tele volt a sajtó a bicskei gyermekotthonban a kétezres években történtekkel. A kormányoldal – de maga a kegyelmet kapó K. Endre is – azzal védekezik, amikor a többször kitüntetett pedofil igazgatóról van szó, hogy nem lehetett tudni, V. János mit művel a gondjaira bízott gyerekekkel. Most azonban egy olyan áldozat történetét mutatjuk be, akinek esete ennek ellenkezőjére utal.
Hetek óta uralja a hazai közbeszédet a kegyelmi botrány. A parlamenti pártok egymásra mutogatnak, míg a leginkább érintettek hangját alig hallani, pedig a szakemberek szerint a történet éppen arról szól, hogy milyen elképesztő állapotban van a hazai gyermekvédelem. A témában több cikket is jegyző Bihari Ádám volt ezúttal podcastunk vendége, aki szerint nem engedhető meg az, hogy a gyermekvédelmet az áldozatos munkájukkal életben tartó, elhivatott nevelőkre, szakemberekre égjen rá az ügy.
Ruff Bálint: Egy lojális aláírógépre van Orbán Viktornak szüksége
Milyen kihívásokkal néz szembe a Fidesz? Mennyit árthat Magyar Péter? Megérti-e a youtubertüntetés üzenetét az ellenzék? Valóban a jogszabályokon múlik a hatékony gyermekvédelem? Ruff Bálinttal ezekre a kérdésekre keressük a választ az Elemző friss adásában.
Eközben az Országgyűlés 134:5 arányban köztársasági elnökké választotta Sulyok Tamást. Az ellenzéki pártok közül csak a Mi Hazánk vett részt a voksoláson.
Egy másik cikkünkben bemutattuk az időbeli különbségeket a Fidesz eddig megbukott két államfőjének esete között. Schmitt Pál a plágiumbotrány kirobbanása után még 82 napig maradt elnök, míg utódja megválasztásához további 38 nap kellett. Ehhez képest Novák Katalin a kegyelmi ügy kirobbanása után nyolc nap elteltével le is mondott, utódját pedig az első adandó alkalommal megválasztották.
Húsz éve ölt az azeri baltás gyilkos
Azért jött Budapestre, hogy gyilkoljon. 2004 februárjában valósággal kivégzett egy örmény kollégistát Ramil Szafarov. A baltás gyilkosként elhíresült azeri katona ennek ellenére jelenleg szabadon van – köszönheti ezt annak, hogy a magyar kormány 2012-ben kiadta Azerbajdzsánnak.
„Lélegeztetőgépen vannak az intézmények” – szakértői javaslatok a gyermekvédelmi törvényekhez
A miniszterelnök évértékelőjében bejelentette, hogy a kormány új gyermekvédelmi törvénycsomagon dolgozik. Hozzátette, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, az azzal kapcsolatos szabályozást „az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig átfésülik és kiegészítik”. Ezért most szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi az, ami semmiképp se maradjon ki az új szabályozásból.
Egy másik cikkünkben arról számoltunk be, hogy a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája nem bocsátotta feltételes szabadságra a bicskei pedofil igazgatót, aki így ismert ítéletei alapján 2026 elején szabadulhat.
„Azzal akart jót tenni, hogy szexuálisan molesztálta a gyerekemet?” – öt kislányt is zaklathatott Sz. atya
Ha bevallja a tetteit, tizenkét év letöltendő börtönbüntetést kap. A görögkatolikus papot azzal vádolják, hogy szexuálisan bántalmazott öt gyermeket. A hajdúnánási parókiáról még 2022-ben helyezték Bagamérra az atyát, akit korábban egy gyermekvédelmi intézmény lelki vezetőjeként feljelentettek egy kislány molesztálása miatt. Abban az ügyben a rendőrség megszüntette az eljárást. Nem sokkal később a bagaméri általános iskolában kezdett hittant oktatni, de alig hat héttel később már feljelentette egy kilencéves lány édesanyja, mert szexuálisan bántalmazta a lányát.
Szakértők: A Fidesz törvénye jobban bünteti a melegeket, mint a pedofilokat
A Fidesz évek óta megvédi a gyerekeket – legalábbis 2017 óta ezzel kampányol Orbán Viktor. Novák Katalin kegyelme K. Endrének azonban pont ott tett keresztbe a kormánynak, ahol a legkevésbé várták. A Fidesz–KDNP 2021-ben megszavazott gyermekvédelmi törvénye zéró toleranciát hirdetett a pedofil bűnelkövetőkkel szemben. Pedofiltörvénynek hívják, de sokkal jobban bünteti azokat, akiknek semmi közük a gyerekek megrontásához.
Másfél évnyi késlekedés után elfogadta az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozást
188 igen szavazattal, hat nem ellenében megszavazta a parlament Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Az észak-európai ország belépéséhez már egyedül a magyar Országgyűlés jóváhagyása hiányzott. A döntéshez több mint másfél évre volt szükség.
Magyarázható-e a Fidesz tartós választási sikere a magyar társadalom értékrendjével?
Ha szabad akarsz lenni, akkor az élet kockázatait is bevállalod. Ez a kockázatvállalás nem volt benne a magyar társadalomban sem a Kádár-rendszerben, sem utána – mondja a Tárki vezérigazgatója egy 2023 végén nyilvánosságra hozott értékrendkutatásuk kapcsán. Mi alapján válogat a szavazó a politikai kínálatból, és hol, milyen értékmezőben igyekeznek a pártok választókat halászni? – kérdeztük Tóth István György szociológustól.
Megnyílik a pénzcsap a lengyeleknek, lassan Magyarország lehet az egyetlen, aki kimarad az Európai Ügyészségből
Több mint 136 milliárd eurónyi eddig jórészt zárolt pénzt szabadít fel most és a következő hetekben az Európai Unió Lengyelország számára, aki ráadásul hamarosan huszonharmadik tagként csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez (EPPO) – jelentették be Brüsszelben.
Közel kétmillió forint egy hétre egy kétfős szoba a hotelben, amely Tiborcz István szállodaláncának márkaneve alatt nyílt
Az online szálláskínálatban egyelőre nem szerepel a sárvári Melea hotel, de a szálloda honlapján működik a saját foglalási rendszer, és az épület előtti parkolóban is áll már néhány autó. A kormány – és mi, adófizetők – két és fél milliárd forinttal támogatta ezt az összesen tízmilliárd forintos beruházást, amelynek hátterében a Market Építő Zrt. egyik tulajdonosa és egy tőkealap áll. Ez a Direkt36 által talált adatbázis szerint olyan befektetőé, aki több szálon kötődik Tiborcz István egyik üzlettársához.
Kiss Mari: Nem gondoltam, hogy gyűlölni fogjuk egymást
A színművész szerint a politikai nyomás abban is látszik, hogy ki válhat kedveltté, míg régen a színvonal igény és követelmény is volt. Novák Katalin Győzikét felköszöntötte a születésnapján, míg Presser Gábor esetében erről nincs hír. A tolerancia helyett a hencegés és a büntetőfékezés lett az alap.
Věra Jourová: Európa nem teríthet tovább vörös szőnyeget a putyini narratíva elé
A nagy digitális platformoknak nem szabad többé vörös szőnyeget teríteniük a putyini narratíva elé – hangsúlyozta Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke, aki a vele készült interjúban létfontosságúnak nevezte a tagállamok választási rendszerének megerősítését az európai választások előtt elsősorban az agresszív orosz információmanipulációval szemben.
Munkatársa szerint Alekszej Navalnij fogolycsere küszöbén állt a halálakor
Marija Pevcsik szerint már rendkívül közel volt az a megállapodás, amelynek alapján az aktivistát, illetve két, szintén Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgárt kicseréltek volna az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt ügynökére, Vagyim Kraszikovra, akit Németországban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek egy volt csecsen harcos 2019-es meggyilkolása miatt.
Eközben a Fidesz-KDNP képviselői nem álltak fel az Országgyűlésben, amikor Tordai Bence azt kérte a pártja nevében, hogy egy perc néma csenddel emlékezzenek meg az orosz ellenzéki politikus haláláról. Orbán Viktor azt mondta, hogy „sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet”.
Már csak száz nap az európai szuperválasztásig
Az előzetes terv alapján csak szeptemberben szavaz majd az új Európai Parlament az Európai Bizottság következő elnökéről. Alig több mint száz nappal az európai választás előtt egyre jobban körvonalazódik a szavazás utáni menetrend.
Vonakodik a versenyjogi fegyvert bevetni az EU a sajtószabadság érdekében
Új kockázatok és fenyegetések kísérik az idei európai parlamenti (EP) választásokat és az azt megelőző kampányt. A befolyásolási kísérletek és álhírek özönét nehéz úgy kivédeni, hogy a közösségi médiában semmilyen etikai szűrő nem működik. Friss podcastunkban állandó brüsszeli tudósítónkkal szóba kerül a felhasználók és az EU felelőssége is.