Az ukrajnai frontra vezényelt észak-koreai egységek minősége megkérdőjelezhető, az Oroszországot támogató, újonnan érkező katonák létszáma azonban önmagában elég lehet a hevesen ostromlott ukrán védelmi vonalak megtöréséhez.
Az emberhátrányban lévő, túlerővel szembenéző, kimerült ukrán csapatok már a tűréshatáron vannak, miközben Oroszország képes és hajlandó is több embert és fegyvert bevetni a harctéren. Ehhez jönnek hozzá az észak-koreai katonák. A több mint tízezer, Oroszországba vezényelt fegyveres komoly kockázatot jelent az ukrán védelmi vonalakra.
Mivel becslések szerint az orosz veszteségek száma meghaladja a hatszázezret, és a Kreml kétségbeesetten próbálja elkerülni a politikailag népszerűtlen második mozgósítást, az észak-koreai csapatok bevetése pontosan az lehet, amire Moszkvának szüksége van többek között ahhoz, hogy felszámolja az ellenség – számára igen kínos – katonai jelenlétét a Kurszki területen.
Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője elmondta, hogy már sor is került az első összecsapásra a védelmi erők és az észak-koreai egységek között. Részleteket nem árult el, de meg nem erősített hírek szerint még október végén történt.
„A kis orosz gyalogsági csapatok és könnyű páncélozott járművek mostani támadásai lassú halállal érnek fel. (…) Észak-Korea bevonása e kaotikus és megterhelő egyvelegbe tovább fogja nehezíteni Ukrajna műveleteit” – hangsúlyozta Dara Massicot, a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány munkatársa.
Amerikai és dél-koreai hírszerzési információk szerint október elejére mintegy háromezer észak-koreai katona érkezett oroszországi kiképzőközpontokba, összesen mintegy tizenkétezer főt vezényelhetnek az ukrajnai csatatérre. Egy magas rangú ukrán diplomata szerint a bevetést három tábornok és körülbelül ötszáz tiszt irányítja.
De továbbra is vannak kérdések az észak-koreaiak harci képességeivel és azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz a jelenlétük a háború alakulására. Terence Roehrig, a Rhode Island-i Amerikai Haditengerészeti Főiskola szakértője kiemelte, hogy a távol-keleti sztálinista diktatúra katonái „rosszul felszereltek, nem megfelelően kiképzettek, alultápláltak, és gyakran használják őket munkásként az építkezéseken és az őszi betakarításhoz”.
„Az észak-koreaiak többsége valószínűleg nem beszél oroszul, és még nincs valódi harci tapasztalata – húzta alá Benjamin Young, a Rand Corporation kutatója. – Ráadásul egy rendkívül fegyelmezetlen és korrupt orosz katonai rendszerben fognak tevékenykedni. Az észak-koreaiak nincsenek hozzászokva az orosz sorkatonák fegyelmezetlenségéhez.”
Meghajolva, de (még) nem megtörve
A fronton az ukrán védelmi vonalak már erősen hajlanak az orosz offenzíva nyomása alatt. Miután nyár végén az ukránok meglepetésszerű támadást indítottak Oroszországban, és elfoglalták a Kurszki terület egyes részeit, az oroszok elkezdték visszaszorítani őket. Mára az ellenőrzésük alá került terület közel felét elvesztették.
Az ukrajnai Harkivi területen található Kupjanszk komoly veszélybe került azzal, hogy az orosz hadsereg kettévágta a védelmi vonalat az Oszkil folyónál. A megszállók Csasziv Jar központja felé is nagy erőkkel nyomulnak. Délebbre az orosz csapatok közelednek Pokrovszkhoz, az egyik legfőbb ukrán logisztikai központhoz a Donbászban, miután múlt hónapban elfoglalták Vuhledart.
Pokrovszki utcakép 2024. október 15-én
Ukrajna válságos helyzetéért részben a kritikus fontosságú nyugati fegyverek – például az ATACMS rakéták és az Abrams M–1 harckocsik – lassú szállítása a felelős. De probléma az is, hogy Kijev nem volt képes fokozni toborzási és kiképzési erőfeszítéseit.
Oroszország képes volt pótolni súlyos veszteségeit, a kiugró bér ugyanis vonzza az önkénteseket. Hírszerzési jelentések szerint a Kreml katonánként mintegy havi kétezer dollárt fizet Észak-Koreának, amelynek valószínűleg csak a töredéke kerül majd az érintettekhez.
Roehrig úgy vélte, hogy ez „jelentős kötelezettségvállalás Észak-Korea részéről, és komoly eszkaláció a háborúban, de a számok nem lesznek döntőek a harctéren. (…) A jelentett, jelenlegi napi ezerfős veszteség mellett az orosz hadsereg egy-két hét alatt elégeti az észak-koreai erőket.”
Ennél aggasztóbb Ukrajna számára, hogy szöuli hírszerzési jelentések szerint az észak-koreai különleges erők, az úgynevezett Vihar Hadtest katonáit is bevetették. „Ezen elit egységek vélhetően jól képzettek, jobb felszereléssel rendelkeznek, ezáltal félelmetesebb erőt adnak, mint az észak-koreai hadsereg sok más eleme” – húzta alá.
Titkosszolgálati értesülések szerint az észak-koreai csapatok fizikailag alkalmasak, azonban korszerű taktikára kell kiképezni őket – tájékoztatott Pak Szunvon dél-koreai törvényhozó. „Az orosz kiképzők szerint az észak-koreai katonák fizikailag és mentálisan rendben vannak, viszont hiányzik a modern hadviselés, például a dróntámadások megértése.”
Szakértők szerint előfordulhat, hogy az észak-koreaiak nem harci, hanem támogató feladatokat fognak ellátni.
„Igenis számít”
Még ha az észak-koreai csapatok minősége kétséges is, a puszta létszámuk kihívást jelenthet, ahogy az az oroszországi börtönökből toborzott önkéntesek esetében volt. „Tegyük fel, hogy Ukrajnának 25 ezer embere van Kurszkban. Ha odateszünk tízezer észak-koreait a harminc-negyvenezer orosz mellé, akkor ez igenis számít – emelte ki az ukrán hadsereg egyik tartalékos tisztje. – Arra használhatják őket, hogy kimerítsék a csapatainkat.”
Helyiek az oroszországi Kurszki területen. A táblán az olvasható: „A pincében civilek vannak, nem katonák”
Az Egyesült Államok eközben figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ha a katonái harci vagy harci támogató műveletekbe kezdenek Ukrajna ellen, legitim katonai célponttá válnak. Kovalenko szerint ez már meg is történt. Részleteket nem közölt, azonban az ukrajnai háborúról filmet forgató svéd Jonas Ohman arról számolt be, hogy a kapcsolatai szerint október 25. körül összecsapásra került sor az észak-koreai egységekkel Kurszkban. Megosztott egy drónvideóból kivágott képkockát is, amelyen egy halott katona látható, sisakján észak-koreai zászlóval.