Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Iránnal az iráni atomprogramot korlátozó lehetséges lépésekről, őrizetbe vett amerikai állampolgárok elengedéséről és iráni vagyonelemek befagyasztásának feloldásáról – közölték iráni és nyugati tisztviselők.
Ezeket a lépéseket inkább „megegyezésnek", mintsem az Egyesült Államok Kongresszusának felülvizsgálatát igénylő megállapodásnak tekintenék - a törvényhozók közül ugyanis sokan ellenzik, hogy bármilyen engedményt tegyenek Iránnak, miután az katonai segítséget nyújt Oroszországnak, elnyomja a saját polgárait és olyanokat támogat, akik az Egyesült Államok érdekeit támadják a térségben.
Miután nem sikerült újjáéleszteni a 2015-ben kötött iráni atomalkut, Washington most azt reméli: visszaállíthat bizonyos korlátokat, és megakadályozhatja, hogy Irán olyan nukleáris fegyverre tegyen szert, amely veszélyeztetheti Izraelt és regionális fegyverkezési versenyhez vezethet. Teherán azt állítja, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére.
A 2015-ös megállapodás, amelyből Donald Trump akkori elnök 2018-ban kilépett, az iráni urán dúsítását 3,67%-os tisztaságúra, anyagkészletét pedig 202,8 kg-ra korlátozta – ezt a határt Teherán azóta messze túllépte.
Véget vetni az aggodalomnak
Amerikai és európai tisztviselők a közvetett amerikai-iráni tárgyalások megszakadása óta keresik a módot Teherán nukleáris erőfeszítéseinek megfékezésére. A hajlandóság a megbeszélések újraindítására jól mutatja, hogy a nyugati fővárosokban egyre sürgetőbbnek tartják a megoldást az iráni programot illetően.
Az Egyesült Államok kormánya gondosan megszerkesztett cáfolatokkal utasította vissza azokat a jelentéseket, amelyek szerint előzetes megállapodásra törekszik, nyitva hagyva a lehetőséget a kevésbé formális „megegyezésre”, amely kikerülheti a kongresszusi felülvizsgálatot.
Matt Miller, a külügyminisztérium szóvivője tagadta, hogy bármiféle alku született volna Iránnal.
Ugyanakkor közölte: Washington azt akarja, hogy Teherán enyhítse a feszültséget és fékezze meg nukleáris programját, szüntesse be a támadásokat végrehajtó regionális csoportok és az Ukrajna ellen háborúzó Oroszország támogatását, és engedje szabadon a fogva tartott amerikai állampolgárokat.
"Folytatjuk a diplomáciai eszközök használatát e célok elérése érdekében" - tette hozzá, részletek említése nélkül.
Egy iráni tisztviselő azt mondta: "Nevezd, aminek akarod, ideiglenes megállapodásnak, előzetes szerződésnek, vagy kölcsönös megértésnek - mindkét fél meg akarja akadályozni a további eszkalációt."
Kezdetként "ez magában foglalja a fogolycserét és a befagyasztott iráni vagyon egy részének feloldását" - tette hozzá.
A további lépések közé tartozhat az iráni olajexportot érintő amerikai szankciók feloldása, cserébe a 60%-os urándúsítás beszüntetéséért, valamint a jobb iráni együttműködés az ENSZ nukleáris felügyeletével - mondta.
Kedélycsillapítás
"Én ezt kedélycsillapító megegyezésnek nevezném" - mondta egy nevének elhallgatását kérő nyugati tisztviselő, aki közölte, hogy Ománban többfordulós közvetett megbeszélések folytak Brett McGurk, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának tisztviselője és Irán nukleáris főtárgyalója, Ali Bagheri Kani között.
Rob Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja Irán ENSZ-nagykövetével is találkozott, miután előzőleg Irán hónapokig nemet mondott a közvetlen kapcsolatfelvételre.
A nyugati tisztviselő elmondta: az elképzelés az, hogy mindenki számára elfogadható status quo-t hozzanak létre, Irán ne érje el a Nyugat által vörös vonalként meghatározott határt, az urán 90%-os tisztaságú dúsítását, amelyet már fegyvernek tekintenek, és ha lehet, még a 60%-os dúsítást is "szüneteltesse".
A 60%-os szüneteltetésen túl a felek nagyobb iráni együttműködésről is tárgyalnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, és arról, hogy Irán nem állít munkába fejlettebb centrifugákat a külföldön tartott iráni pénzeszközök "jelentős átengedéséért" cserébe, mondta a tisztviselő.
Azt nem részletezte, hogy a szüneteltetés azt jelenti-e, hogy Irán vállalja: nem dúsít 60% felett, vagy azt, hogy abbahagyja a 60% alatti dúsítást is.
Elkerülni egy iráni-izraeli összecsapást
Nem világos az sem, hogy milyen sorrendben követnék egymást az egyes lépések vagy hogy miként kapcsolódhatnak azok az Iránban fogva tartott három amerikai állampolgár szabadon bocsátásához. A tisztviselők korábban azt mondták, hogy az ő kiszabadításuk összefügghet a befagyasztott pénzeszközök felszabadításával.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt közölte, hogy a két ország között hamarosan fogolycsere jöhet létre, ha Washington a jóakaratáról tesz tanúbizonyságot. Hozzátette, hogy közvetítőkön keresztül folytak már tárgyalások, de részleteket nem közölt. Irán ENSZ-képviselete eddig nem volt hajlandó megjegyzést fűzni az értesülésekhez.
A nyugati tisztviselő szerint az Egyesült Államok kulcsfontosságú célja az, hogy megakadályozza a nukleáris helyzet romlását, és elkerülhető legyen egy esetleges összecsapás Izrael és Irán között.
"Ha (az irániak) elszámítják magukat, akkor el akarjuk kerülni egy erős izraeli válasz lehetőségét" - mondta.
Az amerikai tisztviselők a jelek szerint tartózkodnak attól, hogy azt mondják: "megállapodásra" törekszenek, egy 2015-ös törvény szerint ugyanis el kell juttatniuk a Kongresszusnak az iráni nukleáris programról szóló bármely megállapodás szövegét, ami lehetőséget ad a jogalkotóknak, hogy átnézzék azt és szavazhassanak róla.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a republikánus Michael McCaul csütörtökön azt írta Joe Biden elnöknek, hogy "bármilyen megállapodást vagy megegyezést Iránnal, még ha informális is, jóváhagyásra be kell nyújtani a Kongresszusnak".