A Krím 2014-es annektálása óta a NATO jelentősen növelte katonai jelenlétét a szövetség keleti szárnyán: négy, több nemzeti hadcsoportot hozott létre Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, valamint kiterjesztette légtérellenőrzési kapacitásait a balti államokban és Kelet-Európában, hogy elfogja a tagállamok légterét megsértő orosz repülőgépeket.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Németország vezetésével ezek az egységek azt az alapelvet hivatottak világossá tenni, hogy bármely NATO-szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül. Minden egység más NATO-tagoktól is kap hozzájárulást.
Ukrajna nem NATO-tag, de 2008 óta partnerország – azóta, hogy a tagsági cselekvési terv (MAP) iránti kérelmet nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a jövőben esetleg csatlakozhat a szövetséghez. Oroszország biztosítékokat akar a nyugati hatalmaktól, hogy ez soha nem fog megtörténni.
Miközben Oroszország több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határok közelében, néhány NATO-szövetséges katonai segélyt küldött Kijevnek. Az Egyesült Államok és az EU vezetői diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a Moszkvával szembeni feszültségek csillapítására, de Oroszország egyes geopolitikai követelései, amelyek a NATO volt szovjet államokra való bővítésére vonatkoznak, elfogadhatatlannak számítanak.
Mivel támogatják a NATO-tagok és az EU Ukrajnát?
Az Európai Unió 2014 óta – azaz a Krím orosz elcsatolásának éve óta – kölcsönökkel és támogatásokkal segíti Ukrajnát. 2022. február 1-jén további, mintegy 1,2 milliárd eurós pénzügyi támogatást jelentett be, hogy a jelenlegi válság idején is segítse az országot.
Kanada 340 millió dolláros azonnali pénzügyi támogatást jelentett be Ukrajna számára, valamint az UNIFIER-művelet, a kanadai fegyveres erők által folytatott ukrajnai katonai kiképzési és kapacitásépítési misszió meghosszabbítását és bővítését.
Az Egyesült Államok kétezer amerikai katonát telepített Németországba és Lengyelországba, ezer amerikai katonát pedig Németországból Romániába dobott át. Emellett egy kétszázmillió dolláros katonai segélycsomagot tett hozzáférhetővé, amely háromszáz Javelin páncéltörő rakétát és 79 tonna biztonsági támogatást foglal magában.
Dánia egy fregattot küldött a Balti-tengerre, és négy F–16-os vadászgépet Litvániába, hogy támogassa a NATO régóta tartó légtérellenőrzési misszióját a térségben.
Lettország és Litvánia Stinger légvédelmi rakétákat szállít, miután Washington jóváhagyta a fegyverek átadását.
Hollandia áprilisban két F–35-ös vadászrepülőgépet küld Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légtérellenőrző tevékenységét, és készenlétbe helyez egy hajót és szárazföldi egységeket a NATO Reagáló Erők számára.
Spanyolország hajókat küld a NATO haditengerészeti erőibe, és mérlegeli vadászgépek küldését Bulgáriába.
Észtország Javelin páncéltörő rakétákat küld Ukrajnának.
Törökország már küldött páncéltörő drónokat Kijevnek.
Az Egyesült Királyság páncéltörő rakétákat küldött Ukrajnába, valamint katonákat, hogy kiképezzék az ukránokat a használatukra.
Németország tábori kórházat küld Észtországba, és bejelentette, hogy 350 katonát küld Litvániába, hogy megerősítse az ottani NATO hadcsoportját.
Lengyelország kormánya jóváhagyta légvédelmi fegyverek, lőszerek és drónok küldését az ukrán fegyveres erőknek.
A Cseh Köztársaság januárban 4006 darab 152 milliméteres lövedékkel látta el Ukrajnát.
Mit mondanak az európaiak egy esetleges ukrajnai orosz invázióról?
Bár sok szó esett arról, hogy az európai kormányok megosztottak a konfliktust illetően, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) 2022. januári jelentéséből kiderül, hogy az európai polgárok szerint Oroszország ukrajnai inváziója komoly biztonsági problémákat vethetne fel Európa számára például az energia és a menekültkérdés terén. Úgy vélik továbbá, hogy Európának kötelessége reagálni a válságra, és a többség támogatja a NATO és az EU válaszlépéseit.
Mit mondanak az oroszok?
A Levada Központ 2021 áprilisában végzett felmérése szerint Oroszország modern városi társadalmának tagjai körében kevéssé lelkesednek a katonai beavatkozásért.
Az a nézet, hogy az összecsapások kitörése esetén részt kell venni a konfliktusban, leginkább az idősebb csoportok körében népszerű, sokkal kevésbé a fiatalabbak között, amint az az alábbi ábrán is látható.
Mit mondanak az ukránok?
Sok ukrán úgy véli, hogy Oroszország puhítja országukat a tényleges invázió előtt, a szovjet idők taktikáját alkalmazva próbálja destabilizálni a gazdaságot, polgári zavargásokat és rágalomhadjáratokat, terror- és kibertámadásokat indít (mint például a január 14-én történt, amely több mint egy tucat ukrán kormányzati honlapot bénított meg), sőt merényleteket is elkövethet.
Van egy olyan meggyőződés, hogy Oroszország csak akkor lesz abban a helyzetben, hogy sikeresen betörjön, ha Ukrajna már közel lesz ahhoz, hogy bukott állammá váljon.
Your browser doesn’t support HTML5
'All Will Be Good. And If Not, We'll Fight.' Kyiv Residents Keep Calm Amid Russian Attack Expectations