Az elmúlt két évben ezer alá csökkent az évente örökbe adott gyerekek száma Magyarországon, miközben az állami gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők egyre többen vannak. A koronavírus miatti korlátozások sok esetben lassították vagy meg is akadályozták az örökbefogadást. Bár már vége a korlátozásoknak, szakemberek szerint a hivatalok még mindig ugyanabban a tempóban dolgoznak, mintha nem törölték volna el a korlátozásokat. Egy, az OGYSZ által készített nem publikus felmérés szerint Magyarországon átlagosan – az örökbefogadhatóvá válástól számítva – legalább fél év telik el, mire kiajánlják az első családhoz a gyermeket.
Megyéje válogatja
„Miután döntöttünk, három hónapba telt, mire kaptunk időpontot a Tegyeszhez. Gondolom, a nyár miatt szabadságon voltak a munkatársak, az ügyintéző meg csak heti két napot tudott ezzel foglalkozni.”
Kovács Emese és férje életük legnagyobb döntését hozták meg, amikor úgy határoztak, hogy belevágnak az örökbefogadásba. Akkor hivatalosan már nem voltak pandémiás korlátozások, de ez a Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szolgálat) munkáján szerintük nem látszott. Ráadásul Emese akkor még nem tudhatta, hogy az állami rendszerből nem is kapnak majd gyereket.
Az asszony hét évvel ezelőtt ismerkedett meg későbbi férjével. Akkor 35 éves volt, a férfi pedig 11 évvel fiatalabb. Azt már az elején tisztázták, hogy csak akkor vágnak bele a kapcsolatba, ha a férfi is komolyan gondolja. Végül úgy döntöttek, családot alapítanak. Látszólag minden stimmelt, de a baba mégsem jött.
„Tankönyv szerint is az van, hogy félévnyi sikertelen próbálkozás után jöhet a lombikprogram. Az orvosom is ezt mondta végül, de előtte inszeminációval kezdtünk. Naiv módon azt gondoltuk, hogy majd most biztosan sikerül, de valahogy legbelül éreztem, hogy nem fog menni, mert az inszemináció körülbelül ugyanaz, mintha együtt lennék a férjemmel. Kicsit csodálkoztam is, hogy ez miért lenne más, mint ágyban, párnák közt. Hát nem is sikerült sajnos.”
A sikertelen inszemináció (mesterséges spermafelhelyezés – B. R.) után a házaspár kilencszer próbálkozott lombikprogrammal.
„Makacs nő vagyok, ritkán adok fel dolgokat, addig megyek, amíg nem érek el valamit. Háromhavonta lehetett menni lombikra, és talán egyszer hagytam ki. De ez olyan volt, ami túlnőtt rajtam” – mesélte Kovács Emese, akinek végül a férje hozta szóba az örökbefogadást.
„Kellett néhány hónap, mire átgondoltam a sok-sok lombik után az örökbefogadást. Végül tavaly nyáron döntöttünk úgy, hogy belevágunk. És akkor hirtelen rádöbbentem, hogy a fenébe, miért nem kezdtük el előbb? Hiszen az örökbefogadásból előbb-utóbb, de biztosan gyerek lesz. Újszülött babát szeretnénk – a pszichológus is ezt javasolta –, ötévnyi lombik és vágyakozás után nem is tudnám elképzelni, hogy nagyobb gyerekem legyen, azt sem tudnám, mit kezdjek vele.”
A házaspárnak az új jogszabály szerint már nem volt kötelező az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamot elvégeznie, ők mégis úgy döntöttek, megcsinálják. A tanfolyamon hallottak alapján arra jutottak, hogy ragaszkodnak az újszülött babához. Nem kötötték ki, hogy milyen származású csecsemőt szeretnének, ugyanis a törvény szerint az örökbefogadók ezt is megtehetik, illetve a pici egészségi állapotával kapcsolatban azt kérték, hogy ne legyen maradandó betegsége. A házaspár tehát nem ragaszkodott a fehér bőrű, szőke, kék szemű babához, ami általában meggyorsítja a folyamatot, hiszen roma származású gyereket sokkal kevesebben vállalnak Magyarországon. Ennek ellenére – amikor megkapták a határozatot, miszerint örökbefogadásra alkalmasak – a Tegyesz munkatársa nem kecsegtette őket semmi jóval.
„A Tegyeszben azt mondták, hogy ne reménykedjünk, hogy tőlük kapunk babát, mert náluk nagyobb gyerekek vannak, amit nem értek, mert van barátom, aki a Tegyesztől kapott újszülött babát, na mindegy. Megyéje válogatja” – mesélte a Szabad Európának Kovács Emese, aki ezért a titkos örökbefogadás helyett végül a nyíltat választotta.
Régebben inkább csak titkos örökbefogadásokat bonyolítottak Magyarországon. A titkos örökbefogadás a Tegyeszen keresztül zajlik, a lényege pedig az, hogy sem a vér szerinti szülő nem tudja, hová kerül a gyermeke, sem az örökbefogadó szülők nem tudják, hogy ki szülte a gyermeket. Esetleg egy-két fontos információ eljut az örökbefogadókhoz, de hivatalosan titkosan kezelik az életadó kilétét. Szintén a Tegyeszen keresztül és titkosan történnek azok az örökbefogadások, amikor a vér szerinti anya inkubátorban, esetleg más helyen hagyja a gyermekét. Nyílt örökbefogadásokkal civil szervezetek foglalkoznak, főként csecsemőket adnak örökbe így. Ma Magyarországon összesen öt ilyen szervezet létezik. Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti és az örökbefogadó ismeri vagy ismerheti egymást, és akár tarthatják is egymással a kapcsolatot.
A bürokrácia útvesztői
Magyarországon soha nem volt egyszerű az örökbefogadás menete. A sok-sok papírmunka és a hivatali ügyintézés, valamint az örökbefogadási határozat megszerzése – amely a törvény alapján szavatolja, hogy a szülők alkalmasak gyereknevelésre – három-négy hónapig is eltart. A szakemberek szerint a pandémia előtt felfutóban volt az évenkénti örökbeadások száma, ám a koronavírus miatti korlátozások véget vetettek ennek.
„A Covid előtti két-három évben már ezer fölé emelkedett az örökbefogadások száma Magyarországon, aminek nagyon örültünk. Előtte alacsonyabb volt, de a Covid alatt lelassult a folyamat, egész egyszerűen a barátkozások belassulása és lehetetlensége miatt. Azt gondolom, hogy mind számszakilag, mind a pandémia hatását az eljárásokra nézve ez lehetséges magyarázat lehet” – mondta egy névtelenséget kérő alapítvány szakembere, aki örökbefogadással foglalkozik.
Budavári Zita csaknem harminc éve alapította meg a Bölcső Alapítványt, amely nyílt örökbefogadással foglalkozik. Szerinte az állami gyermekvédelmi rendszerben eddig is kevesen és sokszor lassan dolgoztak. Azt mondta: a koronavírus még jobban lassította az ügyintézést, az örökbefogadási és örökbeadási folyamatot. Szerinte a Covid jó ok volt arra, hogy aktákat tegyenek félre és megszakadjanak a folyamatok, amelyek sokszor évekig tartanak.
„Ilyeneket hallottam, hogy – és most nem újszülöttekről, hanem óvodáskorú gyerekekről beszélek – nem ment az úgynevezett összeszokás, amikor az örökbe fogadni szándékozó kivesz szabadságot, és leköltözik Szabolcsa vagy Borsodba egy hónapra a kötelező ismerkedés miatt. A koronavírusra való hivatkozással megszakították az intézmények ezeket a folyamatokat. Azt sem tudom elképzelni, hogy a Tegyesznél hogy oldották meg pszichológiailag, hiszen a nevelőszülő épp összeismertette a gyereket az örökbefogadókkal, majd jött a Covid, és véget vetett a folyamatnak, kész, ügy lezárva” – mondta Budavári Zita.
A szakemberek szerint a pandémia miatti korlátozások sokszor hiúsítottak meg örökbefogadást vagy megakasztották a folyamatot
Egy másik nyílt örökbefogadással foglalkozó alapítvány munkatársa szerint azonban hiába múlt el a pandémia okozta korlátozás, úgy érzi, a hivatalok továbbra is úgy csinálnak, mintha még érvényben lennének. Úgy tudjuk: idén közel hatvan fővel bővült a gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozó, örökbefogadással foglalkozó szakemberek száma. Azonban egyik forrásunk szerint ez a fővárosi ügyintézők számán egyáltalán nem látszik meg.
„Nemrég volt egy örökbeadási nyilatkozatunk. Már csak alá kellett volna írni a családhoz kihelyező határozatot. A III. kerület van kijelölve a teljes fővárosi örökbefogadási ügyintézésre. Felhívtam őket, és mondtam nekik, hogy hiába írták meg a kihelyező határozatot, nincs aláírva, és nem találom az embert, aki szignózni tudja. Kértem, hogy legyenek kedvesek aláírni, így végre hazavihetik az örökbefogadók a babát. Mondták, hogy összesen hárman vannak, de az aláíró nincs bent, a BOK-csarnokban van. Kérdeztem, hogy mégis mit csinál a BOK-csarnokban? Mondták, hogy az ukrán menekülteket fogadja. Emiatt a babát csak másnap tudták hazavinni a szülők” – mesélte forrásunk.
23 ezer gyerek a rendszerben
Magyarországon jelenleg 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban. A KSH adatai szerint azonban hiába van ennyi gyerek a rendszerben, csupán néhány százalékuk fogadható örökbe.
2021-ben 1693 nyilvántartott örökbe fogadható gyerek volt Magyarországon, ám az engedélyezett örökbefogadások száma csupán 995 volt, miközben az adatok szerint tavaly 3046-an akartak gyereket.
Ehhez kapcsolódóan: Mindenki szőke gyereket akar, várnak a meddő párokAz örökbefogadást több dolog befolyásolhatja, például a gyerek életkora vagy egészségügyi állapota. De tény az is: minél nagyobb egy gyerek, annál hosszabb ideig tarthat, mire megfelelő örökbefogadó családot találnak számára. Ennek érdekében a döntéshozók változtattak is a korábbi törvényen, hogy minél hamarabb családba kerüljenek a gyerekek a gyermekvédelmi rendszerből. A Bölcső Alapítvány vezetője szerint azonban még mindig vannak anomáliák.
„Szeptemberben már kétéves lesz az a passzus, hogy ha három hónapig nincs kapcsolattartás a gyerek és a szülők között, akkor meg lehet indítani a szülői felügyeleti jog megvonását. Csak nem indítják meg, mert miért járjon bíróságra a tegyeszes dolgozó, amikor a fizetését anélkül is megkapja? Neki ez nem érdeke. Sokszor a nevelőszülők összejátszanak a tegyeszesekkel, azt írják, hogy az anya látogatta a gyereket, hogy maradjon náluk a gyerek, mert ebből élnek, ezért lefizetik azokat, akik ellenőrzik a nevelőszülők munkáját. Nem azt mondom, hogy mindenki ilyen, de tudok ilyen esetekről” – mondta a Szabad Európának Budavári Zita.
Egy másik forrásunk azonban nem látja ennyire drasztikusnak a helyzetet. Azt mondja, érzése szerint amióta életbe lépett az új törvényi szabályozás, több örökbe fogadható gyerek van a rendszerben. Szerinte a probléma inkább más eredetű.
„Valóban van egy olyan vélekedés, hogy a nevelőszülők visszatartják a gyereket, a nevelőszülők saját maguk akarják örökbe fogadni a gyereket, de ezt a saját hálózatunkban nem tapasztalom. Nem azért, mert védeni akarom a mundért és takargatni akarom a saját szennyesünket. Nálunk tényleg vannak nagyon jó nevelőszülők, akik már több gyereket örökbe adtak, és inkább arra panaszkodnak, hogy túl hosszú az idő az örökbe adhatóvá válásig, és attól szenvednek, hogy nevelnek egy gyereket, akihez egyre jobban kötődnek, miközben látják, hogy nem jön a szülő és nem lesz ebből hazagondozás, és azt érzik, hogy mennyivel jobb lenne a gyereknek, ha egyévesen kerülne családhoz, mint ha négyévesen. A gyereknek is sokkal jobb lenne, és nekik is, mert miközben telik az idő, egyre jobban kötődnek a gyerekhez. Az időfaktor rohadt fontos. De abban biztos vagyok, hogy vannak olyan nevelőszülők, akiknél például első gyerek van, és elkezdenek kötődni, ott tuti vannak lassítások, hogy minél később kerüljön a gyerek jog szerint is örökbe fogadó családhoz” – mondta a névtelenséget kérő szakember.
Egy másik forrásunk nem látja ennyire drasztikusnak a helyzetet. Szerinte amióta életbe lépett az új törvényi szabályozás, több örökbe fogadható gyerek van a rendszerben
Átlagosan fél év
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) tavaly július elején jött létre. A főváros, valamint tizenkilenc megye területi gyermekvédelmi szakszolgálatait fogja össze egységes gyermekvédelmi intézményként. Korábban akár megyénkét is eltérő eljárások jellemezték a szakszolgálatok munkáját. Az országos szervezet a közös irányítást, az egységes eljárást és az azonos szakmai módszertani alapelvek szerint végzett területi munkát segíti.
Az örökbefogadással foglalkozó forrásaink szerint éppen ideje volt rendezni a területenként sokszor eltérő módszertannal és szokásrendszerrel működő megyei szakszolgálatokat. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint már most is vannak kézzelfogható eredményei az OGYSZ felállításának.
„Nagyon szurkolunk az OGYSZ-nek, hogy sikerüljön végre valamiféle szakmai egységesítést végrehajtaniuk ezen a területen, vagy színvonalat emelniük, mert eddig – és úgy látjuk, hogy még most is – rengeteg politikai akadálya volt és van ennek. De az biztos, hogy már most elkezdtek adatokat gyűjteni és elemezni országos szinten, hogy jobban rálássanak a folyamatokra” – mondta egyik, az OGYSZ működésére is rálátó forrásunk, aki azt is elárulta: vannak olyan megyék az országban, ahol átlagosan 33 nap, máshol pedig egy év telik el az első kiajánlásig.
„Az örökbe fogadhatóvá válástól – tehát amikor már lemondanak a szülei a gyerekről, és örökbe adható – és az első kiajánlástól eltelt átlagos időtartam 159 nap, vagyis körülbelül fél év. Átlagosan az egész országra számítva ennyi idő telik el, mire a gyermeket kiajánlják az első, örökbe fogadásra váró családnak. Szerintem ez kevés. Vagyis nem túl rossz, de a személyes tapasztalatom ennél sokkal rosszabb” – magyarázta a felmérés eredményeit.
Kovács Emese és párja fél éve várnak babára. Nem reménykednek abban, hogy az állami rendszerből kapnak csecsemőt, emiatt a nyílt örökbefogadást választották.
„Több szervezetnél is sorban állunk. Van, ahol háromszázan vannak előttünk a sorban, máshol még sorszámunk sincs. Tudjuk, hogy a babához keresnek szülőket, és nem fordítva, ami tök jó. Nem tudom, meddig fog tartani, de pozitív vagyok” – mondta lapunknak Kovács Emese.
Örökbefogadással kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük az újonnan felálló Kulturális és Innovációs Minisztériumot, amelynek hivatalos elérhetőségei még nincsenek, ezért a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz fordultunk, hogy továbbítsák kérdéseinket a szaktárca illetékeséhez. Amint válaszolnak frissítjük cikkünket.