Nem tud mit kezdeni az önkormányzat és az ingatlan tulajdonosa sem a Szombathelyhez közeli, porpáci major mélyszegénységben élő lakóival. A tulajdonos korábban befektetési céllal, egy akkor még tervezett repülőtér megépítésének reményében vette meg a majort. Az eset azt bizonyítja, hogy az ország tehetősebbnek tartott részén is élnek emberek kilátástalan nincstelenségben. Ők azonban hiába jelennek meg a statisztikákban, a politika többnyire tudomást sem vesz róluk: nem számítanak, hiszen ők azok, akiknél a legkisebb a szavazási hajlandóság, nem hálás velük foglalkozni.
„Az egész egy anomália, a mélyszegénységgel az államnak kellene megküzdenie, erre sem az önkormányzat, sem én nem vagyunk képesek” – mondta lapunknak a Porpác melletti Csókakő-major tulajdonosa, aki azt kérte, ne említsük név szerint a cikkünkben. Az ingatlanban most is tucatnyian élnek szükséglakásnak sem nevezhető épületekben.
A Csókakő-majorról korábbi cikkünkben is írtunk egy tervezett kilakoltatás kapcsán. Az épületet annak idején ugyanis lakókkal együtt vette meg a tulajdonos.
Omladozó épületek, pottyantós vécé
A falutól (Porpác) egy kilométerre fekvő major romos épületeit nem könnyű megtalálni. Az ingatlan több száz éves, első említése a XVII. századból származik. Akkor a major volt a térség gazdasági központja, a gazdasági épületek mellé építették a cselédlakásokat. A második világháború után egy termelőszövetkezeté lett, a cselédlakásokból pedig szolgálati lakásokat alakítottak ki.
Csókakő-major, 2021: a víz sincs bekötve
A majorban jelenleg élő emberek annak idején a téeszben dolgoztak, vagy ottani dolgozók leszármazottai, többségük egész életében itt élt. Az épületek omladoznak, nincs bevezetve a víz, vaskályhával fűtenek, a közös pottyantós vécé a telek szélén áll. A lakók belülről megpróbálták lakályosabbá tenni az épületeket, kisebb-nagyobb sikerrel. Fürdőszobát is építettek, amennyire tudták, kívülről is karbantartották az épületeket.
Tavalyelőtt tizenöt felnőtt és öt gyermek élt itt. A legidősebb lakó elmúlt nyolcvanéves, többen nyugdíjban vannak, néhányan közmunkásként dolgoznak Porpácon. 2021-ben élt itt egy fiatal, ötgyermekes család is, ők azóta elköltöztek, így gyerekek már nem laknak a majorban.
2006-ban jó befektetésnek tűnt
A magánszemély tulajdonos befektetési céllal, az akkor még tervezett vát–porpáci repülőtér megépítésének reményében vette meg a majort. A kínai befektetőkkel együtt létrehozni tervezett kereskedelmi repülőtér ügyét az akkori politikai vezetés is felkarolta országos és megyei szinten is. A Bajnai-kormány 2008-ban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet.
A major 2021 nyarán
2006-ban úgy tűnt, jó ötlet itt ingatlant vásárolni, hiszen a repülőtér építése majd megsokszorozza az értékét. A környéken ezért sok szántót, erdőt, régi épületet vásároltak meg nyomott áron. A majort és több, közeli külterületi ingatlant a jelenlegi tulajdonos is ekkor, 2006-ban szerezte. Ő akkoriban a Vas megyei közgyűlés fideszes vezetésénél dolgozott, majd később a regionális fejlesztési politikába igazolt át, azóta a politikától távol dolgozik, az üzleti életben aktív.
A repülőtér építése azonban nem kezdődött meg, hiába tartott az előkészítés hat évig, amit az erre a célra alapított SIA-Port Kft. intézett. (Az azóta kényszertörlés alatt lévő SIA-Port Kft. tulajdonosairól az Átlátszó azt írta, hogy sikeresen üzleteltek mindkét politikai oldallal – a szerk.)
A 2010-es kormányváltás után bizonytalanná vált a beruházás jövője, annak ellenére hogy a környező településeken és Porpácon is helyi népszavazásokon fogadták el a lakók, hogy reptér épül a közelükben. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy valószínűleg a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt-lobbi tehetett keresztbe a repülőtér terveinek, ugyanis a reptér zavarta volna a Sárvár közelében kiépített vadászati-turisztikai birodalmukat.
A 69 éves Gáspár egész életében itt élt
2012 augusztusában aztán az Orbán-kormány kivette a repülőteret a kiemelt beruházások közül, majd a miniszterelnök egy interjúban kijelentette, hogy nem lesz repülőtér Vát és Porpác térségében. Ekkor biztossá vált, hogy a 2006-os ingatlanvásárlás nem volt jó ötlet.
A repülőtér tervével együtt a megoldás is elveszett
A major tulajdonosa igyekezett megoldani a lakók problémáját. A porpáci önkormányzattal, a repülőtér előkészítésén dolgozó SIA-Port Kft.-vel már 2007-ben tervezték, hogy ha elindul a repülőtér építése, ők hárman lakóházakat építenek a majorban élőknek. A tulajdonos ezért több kisebb földterületet ajándékozott az önkormányzatnak és a SIA-Portnak.
2013-ban, amikor már biztos volt, hogy a repülőtér tervét félretették, az önkormányzat levelet kapott a Csókakő-major tulajdonosától, aki arra kérte a polgármestert, gondoskodjon a majorban lakókról. A polgármester válaszában leírta, hogy erre a település anyagi helyzete miatt nincs lehetősége.
A lakók igyekeznek otthonossá tenni a helyet
Ezt követően hosszú évekig csend volt, majd 2021 májusában újabb levél érkezett az önkormányzathoz. Ebben a tulajdonos az épületek állapotára hivatkozva bejelentette, ki fogják lakoltatni a majorban élőket. A polgármester az ügyet a képviselő-testület elé vitte, a testület is úgy döntött, hogy a nehéz pénzügyi helyzet miatt nem tudnak segíteni a lakhatás megoldásában, de megígérték, hogy közreműködnek, ha az állami szervekhez fordul a tulajdonos.
Tűz- és balesetveszélyesek az épületek
Ezek után jelent meg 2021 nyarán a majorban a tulajdonos, és közölte a lakókkal, hogy 15 napon belül ki kell költözniük, mert jogcím nélkül laknak ott. Ami jogilag igaz is, mivel nem fizettek lakbért, ingyen laktak egy magánkézben lévő ingatlanon.
A lakók egy része viszont – már akik nem költöztek el azóta – most is a majorban él, egyszerűen nincs hová menniük. A helyzet viszont nem sokáig tartható, mivel az épületek egyre rosszabb állapotban vannak, felkeltették már a katasztrófavédelem figyelmét is, hiszen tűz- és balesetveszélyesek. A korábban itt élő ötgyermekes család elköltözésében a gyermekvédelmi szolgálatnak lehetett szerepe, akik felfigyeltek a mostoha körülmények között élő gyermekekre.
Megkérdeztük a major tulajdonosát, hogy mi lesz a sorsuk a major lakóinak. Azt mondta, már 2006-ban felmerült az elköltözésük, akkor abban maradtak, hogy keresnek megoldást. Aztán kiderült, hogy az önkormányzattal és a SIA-Porttal kötött megállapodás nem életképes, az uniós pályázati lehetőségekhez a major túl kicsi.
Ő annak idején jóhiszeműen hagyta, hogy a lakók maradjanak, de most, ha valami baj történik, ő lesz a felelős. Az önkormányzat nem tud segíteni, szerinte az államnak kellene megoldania a mélyszegénységben élők problémáit – mondta a Csókakő-major tulajdonosa
Nő a mélyszegénység
A mélyszegénység felszámolása az állam feladata lenne, hiszen vannak ehhez forrásai. A KSH 2021-es elemzése szerint egyre mélyül a szegénység Magyarországon. A szegénységi rés mértéke 2019-ben 36,3 százalék volt az előző évi 28,9 százalék után. Ilyen hatalmas arányra egészen 1999-ig visszamenőleg nem volt példa, a legmagasabb értéket pont abban az évben regisztrálták, de az is csak 33 százalék volt. A szegénységben élők azonban hiába jelennek meg a statisztikákban, ha a politika tudomást sem vesz róluk. Nem számítanak, hiszen ők azok, akiknél a legkisebb a szavazási hajlandóság, nem hálás dolog velük foglalkozni.
Ehhez képest a kormány tavaly ősszel úgy döntött, hogy gyakorlatilag kivonul a szociális területről, és a feladatait rábízza a hozzátartozókra, az önkormányzatokra és a karitatív szervezetekre. Az állam csak akkor lép be a szociális ellátásba, ha az első három szereplő nem képes megoldani a helyzetet.
A Csókakő-major lakóinak jövője bizonytalan. Többségük maradna, de ezt a hatóságok és a tulajdonos sem szeretné, hiszen a romos épületekben bármikor történhet baleset. Van, aki költözne, de nem tud hová, és úgy tűnik, helyi szinten senki sem képes segíteni.