Menekülés a halál, az aszály és az infláció elől

Égig érő kerítés a határon, vágtató infláció a boltokban és sivataggá vált egykori legelők és termőföldek. Ki vállalja a felelősséget és hol marad az emberiesség? Heti multimédiás tartalmainkból válogattunk.

Mit tenne, ha fegyveresek egy idegen országban térdre kényszerítenék, miközben a mellettük álló belügyminiszter söpredéknek és banditának nevezi? Mit tenne, ha nem lenne mivel etetni, itatni a lovait a szinte példátlan aszály miatt? Mit tenne, ha a gyereke előtt örökre bezáródna az iskola ajtaja, mert sajátos nevelési igényű? És feltételes mód nélkül: mit tesz a boltban, amikor már nincs miből megvenni a tavalyhoz képest dupla annyiba kerülő kenyeret? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána ezen a héten.

Balkáni szerkesztőségünk a magyar–szerb határnál járt, Szabadka környékén készítettek riportot, ahol nemrég a szerb belügyminiszter nyilatkozott térdelő migránsokkal a háttérben. A szabadkaiak, akikkel a Szabad Európa beszélgetett, nem voltak ellenségesek a migránsokkal szemben. Egy civil szervezet szerint a magyar visszatoloncolási gyakorlat törvényellenes.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint a Szaki légi bázison bekövetkezett robbanásokban kilenc orosz katonai repülőgép semmisült meg. Orosz tisztviselők szerint véletlen lőszerrobbanás volt, az ukránok hivatalosan nem vállaltak felelősséget a történtekért. Oroszország 2014-ben foglalta el a félszigetet Ukrajnától, a bázist az ukránok elleni légitámadások indítására használták. A robbanás előtt és után készült műholdfelvételek tanúskodnak arról, mekkora pusztítást okozott a detonáció.

Légifelvételek a krími orosz légi bázison történt robbanásról

Klímamenekült lettem – ezt mondta egy alföldi gazdálkodó, aki a szárazság miatt nem tudja a lovait a saját földjén táplálni, házról házra jár, legelhető területek után kutat. Példátlan aszály sújtja Magyarországot, Bács-Kiskunban négyszázmilliárd forint a kár. Báthory Róbert beszélt az alföldi gazdákkal, és aztán beszélgetett a riport hátteréről Fazekas Pálmával a Sztoriban:

Sztoriban – A magyar félsivatag szívében jártunk

Rendre alábecsülik az elemzők a fogyasztói árak hazai növekedését. Júliusban az éves infláció 13,7 százalékra gyorsult, miközben a piaci szereplők 13-at vártak. Már érződnek az adóemelések hatásai, miután a fogyasztói árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal emelkedtek, de a java még csak most jön: 15 százalék környékén tetőzhet a következő hónapokban az infláció:

Az integráció fából vaskarika, ha az iskola nem idomul a gyerekekhez, és változatlan rendszerbe próbálja visszatuszkolni az atipikus, sajátos nevelési igényű gyerekeket, amivel mindenkinek, a gyereknek, a pedagógusnak, a többi gyereknek, de még a társadalomnak is árt. Főleg úgy, hogy közben egyre több az atipikus gyerek, lassan nem őket kellene integrálni, hanem a tipikusakat hozzájuk – vallja a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, dr. Gyarmathy Éva:

A beszéd maga az ember? Pongyolábbak lettünk, és sok szempontból elfogadóbbak. Montágh Imre tanítványaként kezdte, neve ott van az Oscar-díjas Saul fia stáblistáján. Tanított az ELTE-n és a színművészetin. A Szabad Európának egyebek között beszélt arról, mi a különbség helyes és szép beszéd között, és hogyan élte meg a Freeszfe-t. A Szelfiben Ságodi Gabriella beszédtanár volt a vendégünk:

A beszéd maga az ember? Pongyolábbak lettünk, és sok szempontból elfogadóbbak