Kora reggel volt, amikor Volodimir Zsdanovnál elszakadt a cérna, és rájött, hogy nem bír tovább élni orosz megszállás alatt Herszonban. Otthona közelében ismét rakéták csapódtak be, megrémítve egyik gyermekét.
Nyolcéves lánya pánikszerűen rohant a pincébe hajnali kettőkor, mert nagyon megijedt – mondta Zsdanov, aki ezt követően családjával elmenekült a fekete-tengeri kikötővárosból, és már három hete a fővárosban, Kijevben él.
A Moszkva által 2014-ben elfoglalt Krím félszigettől északra fekvő Herszon volt az első nagyváros, amely elesett Oroszország február 24-én indított inváziója után. A kikötő továbbra is a konfliktus középpontjában áll, Ukrajna megpróbálja visszaszerezni a stratégiai fontosságú területet. Herszon ugyanakkor Oroszország számára is kulcsfontosságú épp a határa és a félsziget közötti szárazföldi folyosó mentén.
Zsdanov és mások, akik megtették a veszélyes utat, és elmenekültek a régióból, lesújtó körülményekről számoltak be, Oroszország kemény lépéseiről, amelyekkel állandó ellenőrzést vezettek be a városban.
Ehhez kapcsolódóan: Súlyos orosz bombázások Donyeckben, közben az ukránok sikeresen nyomultak előre HerszonbanA háború előtt mintegy háromszázezres város utcái többnyire kihaltak. Fegyveres ellenállásról és az orosz hatóságokkal az együttműködést megtagadó tisztviselők hirtelen eltűnéséről szólnak a pletykák.
A megszálló erők folyamatosan járőröznek a piacokon, és figyelmeztetik azokat, akik ukrán hrivnyával próbálnak vásárolni. Moszkva-barát tisztviselőket ültettek a helyi és regionális önkormányzatokba, valamint a rendőrségbe. A különböző önkormányzati szolgálatok dolgozóira nyomást gyakorolnak, hogy működjenek együtt az orosz vezetőkkel. A legtöbb iskola bezárt.
Az alapvető termékek ellátása ingadozik, miután a legtöbb bolt nem nyit ki, gyógyszerhiány van, és hatalmas drágulás.
Sokan ugyanakkor elhatározták, hogy a lehető legtovább kitartanak, várják a beígért ukrán ellentámadást, eddig azonban hiába.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés: A Kreml és állandóan változó ukrajnai céljaiA Moszkva által kinevezett tisztviselők népszavazást hirdettek arról, hogy a régió Oroszország részévé váljon, de az időpontját még nem tűzték ki. Közben a tisztviselők nyomást gyakorolnak a városban maradókra, hogy vegyék fel az orosz állampolgárságot.
Zsdanov családi virágüzletének bevételei elapadtak, amióta rubelben kell fizetni, bár ő ennek ellenére folytatta a növénytermesztést.
„Pénz és élelmiszer nélkül nehéz túlélni – mondja. – Ki akarna orosz kormányt, ha elveszik tőle az életét, az üzletét és a gyerekek oktatását? Ez mind elveszett” – tette hozzá.
Amikor családjával együtt elhagyta Herszont, Zsdanov a letartóztatást kockáztatta azzal, hogy egy ukrán zászlót rejtett a csomagjába. A zászlót az orosz csapatok elleni nyilvános tiltakozásról tartotta meg.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna délen támad, Oroszországnak nincs elég katonája keletenJevenia Virlics újságíró öt hónapig maradt a városban, és tovább dolgozott. Olyan tisztviselőkről írt, akik állítólag együttműködnek az oroszokkal. Bujkálva dolgozott, mert féltette a biztonságát, gyakran váltogatta a lakásokat, a közösségi médiában lengyelországi fotókat tett közzé, hogy azt mutassa, már nincs a városban.
Virlics a múlt hónapban végül férjével együtt Kijevbe menekült.
Aki el akarja hagyni Herszont, annak egy sor orosz katonai ellenőrző ponton kell áthaladnia. A katonák átkutatják a csomagokat, megnézik a papírjaikat és mobiltelefonjukat, és mindenkit, akit az ellenállás támogatásával gyanúsítanak, elvihetnek kihallgatni úgynevezett szűrőtáborokba.
Ahogy Herszon süllyed a nyomorba, egyre nehezebb elhagyni is. Egy buszjegy a háromszáz kilométerre északkeletre fekvő Zaporizzsja városába most 160 dollárnak (64 ezer forint) megfelelő összegbe kerül. A háború előtt ez tíz dollár (négyezer forint) volt.
Ehhez kapcsolódóan: Human Rights Watch: Oroszország nyilvánvaló háborús bűnöket követ el a megszállt Dél-UkrajnábanVirlics azt mondja, csodálja azoknak a bátorságát, akik a városban maradnak, valamint azokét, akik életüket kockáztatva csatlakoztak az oroszellenes tüntetésekhez a megszállás kezdeti szakaszában.
Felidézte a március 5-i nagy tüntetést, amelyen több mint hétezer ember vett részt.
„Életemben nem láttam még, hogy az emberek képesek ilyen akcióra” – mondta.
Áprilisra a tüntetések abbamaradtak, mert a megszálló csapatok éleslőszerrel kezdtek válaszolni – tette hozzá Virlics, aki szerint az oroszok tüzet nyitottak a tömegre, többen megsebesültek.
Moszkva fenn akarja tartani a hatalmát Herszonban, amely az oroszok által megszállt félszigetet vízzel ellátó Észak-krími-csatorna közelében fekszik. Ukrajna a nyolc évvel ezelőtti annektálás után lezárta a csatornát, de az oroszok újra megnyitották, miután átvették az ellenőrzést a régió felett.
Ehhez kapcsolódóan: Lavrov: Oroszország céljai Ukrajnában már túlmutatnak a DonbászonZsdanovhoz hasonlóan Virlics is reménykedik egy ukrán ellentámadásban, hogy a régiót visszavegyék Oroszországtól.
„Csak Istenben és az ukrán fegyveres erőkben bízom, már semmi másban nem hiszek” – fogalmazott.