A legfontosabb cikkeink péntek reggel: szombattól nyitnak a teraszok, mit tapasztalt egy magyar oktató korábban a Fudan Egyetemen, az USA Ukrajna megvédésre készül.
Magyarország áll a legrosszabbul lakosságarányos járványhalálozások tekintetében, ha nem számoljuk Gibraltárt. De előreláthatóan a törpeállamot is hamarosan megelőzi az ország. Orbán Viktor korábban többször elmondta, hogy ebben kell mérni a járványkezelés sikerét. Decemberre súlyosbodtak a halálozási számok, onnantól már ritkábban hangzott el ez a hivatkozás, egészen addig, amíg el nem indult a védőoltások beadása, és válhatott az a siker mércéjévé és a járványkezelés iránytűjévé.
Ehhez kapcsolódóan: „Eddigi életem legnagyobb vizsgája lesz” ‒ végzősök az érettségirőlMivel a 3 és fél milliót közelíti a legalább egy oltást felvett lakosok száma az országban, így a halálozási adatoktól függetlenül nyitás újabb lépéseit jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Szombattól megnyílhatnak a vendéglátóhelyek teraszai, amelyek este 21.30-ig fogadhatnak vendégeket. Függetlenül a terasznyitástól, az újrainduló vendéglátóhelyeken májusban is jár a bértámogatás. Szombattól a kijárási korlátozás időtartama tovább csökken, este 11 órakor kezdődik és reggel 5-ig lesz érvényben.
Nincs ingyen ebéd
Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, elsősorban arról a közel hatezer milliárd forintról, amelyet Magyarország a helyreállítási terv keretében költhet el. Ez a forrás a magyar gazdaság megerősítésére, a nehéz helyzetbe került ágazatok támogatására szolgál, összhangban olyan uniós célkitűzésekkel, mint a zöld átállás és a digitalizáció. Vannak ezen belül olyan tételek, amiket vélhetően meg kell magyaráznia a magyar kormányfőnek, ha a bizottság – elengedhetetlen – támogatását szeretné megkapni, írja brüsszeli tudósítónk a megbeszélésről szóló előzetesében.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs vendég az autópálya-éttermekben ‒ senki sem akar a kocsiban enniMegy a politikai adok-kapok a Fudan budapesti campusának terve miatt. A tervek szerint a sanghaji egyetem budapesti hídfőállását a kínai állami építőipari vállalat húzná fel, méghozzá éppen ott, ahova a főváros vezetése Diákvárost álmodott a magyar tanulóknak. A Fudan ugyan a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt áll, egy többször is ott járt magyar kutató szerint azonban az oktatók többsége liberális és ellenzéki, ezért is szigorított a kommunista rezsim a chartáján.
Keletre kacsintott az a 2017-es törvény is, ami szerint egyéb elvárások mellett „külföldről támogatott szervezetként” kell jelölniük magukat azoknak, akik külföldről egy bizonyos összegnél több adományt kaptak egy évben. Ezt az orosz mintájú törvényt szünteti meg a kormány most beadott módosító javaslata, melyre az Európai Unió kötelezte a kabinetet. Ha átmegy a tervezet, nem kell majd külföldi ügynöknek feltüntetnie magát annak a civil szervezetnek, aki kap külföldről is pénzt. Viszont az Állami Számvevőszék ellenőrizheti azt is, aki egy fillért sem kap az államtól, de 20 millió forintnál vagyonosabb.
Ehhez kapcsolódóan: Civilek: A kormány romastratégiája csak alibi az uniós pénzcsapokhozKémregény
A Cseh Köztársaság korlátozza a prágai orosz nagykövetség személyzetének létszámát. A napokban kipattant kémbotrányban mindkét fél kiutasította egymás diplomatáit. A cseh indoklás szerint azért döntöttek így, hogy megegyezzen a két képviseleten dolgozók létszáma. Ez eddig az országok nagyságának arányában eltért: az orosz nagykövetség jóval népesebb volt Prágában, mint a cseh külposzt Moszkvában. A két ország közötti feszültség az egyik cseh fegyverraktárban 2014-ben történt halálos robbanásban játszott állítólagos orosz szerep miatt nőtt meg.
Jelentés a lövészárokból: exkluvíz fotók az ukrán frontvonalról
Az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely katonai segítséggel és akár éles fegyverekkel is támogatná Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. Az Egyesült Államok és a NATO szerint az orosz csapatmozgások azóta nem voltak ennyire erősek, mióta 2014-ben Moszkva törvényellenesen elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, és a több mint 13 ezer ember halálát okozó kelet-ukrajnai konfliktusok során támogatta a szeparatistákat. A témához kapcsolódik képgalériánk is: az ukrán szerkesztőség munkatársa kamerát ragadott, és az ukrán-orosz konfliktus helyszínére látogatott. Bepillantást nyerhetünk a szolgálattevő katonák mindennapjaiba, akik például gyakran kutyát is tartanak.
Nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor