Most, hogy Lázár János egy, a Mandinernek adott interjúban mintegy mellesleg bejelentette, hogy leállítják a Modern Városok Programot, megnéztük, mi valósult meg a 23 megyei jogú városnak tett kormányzati fejlesztési ígéretekből. Mi 283-at számoltunk össze.
„Az ajtóm minden politikus előtt nyitva áll, most éppen a megyei jogú városok polgármestereit fogadjuk a kollégáimmal, mert rövidesen dönteni fogunk a Modern Városok Programról is. Nem tagadom: a lezárás szándékával” – ezzel a két mondattal vetett véget az Orbán-kormányok legambiciózusabb, 3500 milliárd forintos nagyságrendűre tervezett fejlesztés programjának Lázár János egy interjúban.
Láthatóan a Mandiner munkatársai is azt hitték először, hogy rosszul hallanak, hiszen visszakérdeztek, hogy „Jól értjük: véget ér a Modern Városok Program?”, mire az építési és közlekedési miniszter azt válaszolta, hogy „eltelt hét év, érdemes összegezni. Ami ennyi idő alatt sem tudott elindulni, annak már nem sok legitimitása lehet.”
„Példa nélküli”
A miniszter szavait nehéz vitatni, mégis érdekes, hogy így zárnak le egy olyan kormányzati programot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök is több ízben az ország történetében példa nélkülinek nevezett.
A Modern Városok Programot 2015 őszén indította a kormány, ennek keretében mind a 23 megyei jogú várossal megállapodást kötöttek. Ezeket minden alkalommal Orbán Viktor írta alá az adott városban tett látogatása alkalmával, ünnepélyes keretek között.
Az országjáró körút 2015 és 2017 tavasza között zajlott, az aláírási ceremóniákat követő sajtótájékoztatókon – akkor még egyéltalán nem volt példátlan, hogy Orbán Viktor kiállt a sajtó nyilvánossága elé, és kormánykritikus újságírók is feltehettek neki kérdéseket – bőven jutott idő aktuálpolitikai üzenetek megfogalmazására is.
Mint például Pécsett 2015. április 28-án, ahol a kormányfő egy nem sokkal korábban Kaposváron történt brutális gyilkosságra utalva a halálbüntetés visszaállításáról beszélt nemzetközi botrányt okozva; majd néhány héttel később Székesfehérváron ráerősített erre, „tíz évig tartó vitát” ígérve a kérdésben.
Ehhez kapcsolódóan: Érdekli, mit ígért a kormány a 23 megyei jogú városnak, és ebből tételesen mi valósult meg és mi maradt ígéret? Ide kattintva megnézheti összesítésünket.
„Aranybetűkkel fogják beírni”
A hangsúly azonban minden esetben azon volt, hogy az adott város életében új, minden eddiginél fényesebb fejezet jön a Modern Városok Program révén.
A kormánypárti polgármesterek sem fukarkodtak a szuperlatívuszokkal, Porga Gyula veszprémi városvezető például azt nyilatkozta a helyi Veszprémi 7 Nap című portálnak, hogy „Veszprém történelemkönyvébe aranybetűkkel fogják beírni ezt az időszakot, már csak az összeg nagysága miatt is”. A város hetvenmilliárd forintos fejlesztési csomagról írhatott alá megállapodást.
Mint az idézetből kiderül, a program lezárásáról már nem a kormányfő, hanem Lázár János tárgyal, és nem a kormány képviselője utazik el a polgármesterekhez, hanem nekik kell felmenniük a miniszterhez.
Beszéltünk több polgármesterrel is, ellenzékiekkel és kormánypártiakkal egyaránt, az adott körülményekhez képest (tehát hogy nincs pénz a program befejezésére) valamennyien rendkívül korrektnek minősítették Lázár János megbeszéléseit, elmondásuk alapján nem az a kormány célja, hogy politikai alapon kivételezzen egyes településekkel, hanem hogy a még rendelkezésre álló pénzből a lehető legtöbb beruházást sikerüljön végigvinni.
Az egyiknek sikerül…
Ennek ellenére jelentős különbség van egyes városok helyzete között, de ez valószínűleg sokkal inkább objektív okok miatt adódott így. Nyíregyháza egyenesen százszázalékosnak mondhatja magát, itt a helyi program minden egyes elemét sikerült megvalósítani. Szintén nagyon jó helyzetben van például Eger is: itt a fejlesztések többsége megvalósult, vagy már olyan fázisban van, hogy szinte biztosan befejezik. Emellett a város számláin van a teljes támogatási összeg, és Mirkóczki Ádám polgármester elmondása szerint ígéretet kaptak Lázár Jánostól, hogy nem is vonják el tőlük.
Ehhez képest például a fideszes vezetésű Győr esetében húszból tizenkét projekt megvalósulására már minimális esély van csak, mert jórészt még el sem kezdődtek. A szintén kormánypárti Szekszárd még rosszabb helyzetben van: a tizenegy programelemből mindössze kettő készült el (a helyi szakképzési centrum fejlesztése, illetve néhány út felújítása – utóbbi esetében ezt betudtuk a „városi közmű-infrastruktúra fejlesztése” programelem teljesülésének), és egy másik megvalósítása folyik még (egy új könyvtár kialakítása a régi levéltár épületében), a többit valószínűleg kukázhatja a város. De tudunk olyan dunántúli településről is, ahol az eredetileg beígért harmincmilliárd forintnyi fejlesztésből jó, ha 12 milliárdnyi realizálódik majd.
Az egyes beruházások meghiúsulásának számos oka lehet: volt, amikor maga az önkormányzat kérte időközben a tervek módosítását, mint például Győrben Dézsi Csaba polgármester, aki a színház felújítása helyett egy egész új, kulturális városnegyedet szeretett volna – mivel még egy kapavágás sem történt, ebből szinte biztosan nem lesz már semmi.
Egerben ugyanakkor egy vadonatúj Nemzeti Úszóközpont helyett kérte az önkormányzat, hogy az arra szánt pénzt inkább fordítsák több kisebb, racionálisabb léptékű fejlesztésre, például a már meglévő uszodák korszerűsítésére.
A lusta állam
Több polgármester is elmondta, hogy az önkormányzat hiába végzett el mindent időben a beruházások előkészítésére (tervezés, engedélyeztetés stb.), az állam részéről felelős (azóta az éppen Lázár János által megszüntetett) Nemzeti Infrastruktúra Zrt. annyit késlekedett a közbeszerzésekkel, hogy ellehetetlenültek a projektek.
Az mindenképpen pozitívum, hogy a gazdaságfejlesztésen túl a program számos kulturális beruházást vagy a humán tőke, az életminőség javítását célzó elemet is tartalmazott (parkfejlesztések, oktatási és tudásközpontok létrehozása, új könyvtár, kórházfelújítások), de az például eléggé megdöbbentő, hogy a hátrányos helyzetű Salgótarján esetében éppen a helyi gazdaság fellendítését célzó projektekből (az öblösüveggyár korszerűsítése, a duális képzés fejlesztése, barnamezős területek ipari parkká alakítása) nem valósult meg semmi.
A program nemegy esetben tartalmaz túlzó léptékű sportberuházásokat (például a 6200 fős befogadóképességű tatabányai sportcsarnok, ahol a helyi kézicsapat meccsein ritkán vannak ezernél többen, de említhetnénk a végül lefújt veszprémi csarnokbővítést is nyolcezer fősre), és persze nemegy esetben feltűnnek a NER oligarchái is, mint például a közpénzből épített Hunguest Hotel Sóstó esetében Nyíregyházán, amelyet Mészáros Lőrinc üzemeltethet.
Voltak ugyanakkor magyar önkormányzati léptékben egészen szürreális, már meghirdetésükkor is nehezen megvalósíthatónak tűnő programelemek, mint például Székesfehérváron vagy Kaposváron, ahol a belváros autóforgalmát vitték volna részben a felszín alá – talán nem véletlen, hogy végül egyikből sem lett semmi.
Összességében mégis elmondható, hogy a Modern Városok Program pozitív kezdeményezés volt, amelynek megvalósítása azonban erősen felemásra sikerült. Nagy kérdés, mi lesz helyette, már említett polgármester forrásaink ugyanis abban szinte biztosak, hogy valamilyen hasonló kezdeményezéssel a gazdasági nehézségek ellenére is hamarosan előáll a kormány, már csak a 2024-es önkormányzati választások közelsége miatt is.
„Most a spórolás, illetve a projektek átgondolása van napirenden a kormányzati beruházáspolitikában, ez alá esett a Modern Városok Programja is” – mondta a Szabad Európának Nagy Attila Tibor független elemző, megjegyezve, hogy a nagypolitikailag kiemelt beruházásokat, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal vagy a paksi bővítés ennek ellenére sem állítják le, bár utóbbival kapcsolatban „súlyos problémák vetődtek fel”.
Az elemző – hivatalosan meg nem erősített – értesülései szerint „szintén takarékossági okból ebben az évben a Magyar Falu Programot is takaréklángra állították, és ha ez igaz, akkor nagyon is beleillik a nagy képbe”.
Mint Nagy Attila Tibor fogalmazott: „Mindez egyszerre sért gazdasági-politikai érdekeket: ha részben leállnak a beruházások, akkor a vállalkozók kevesebb állami beruházáshoz jutnak, az ebből adódó haszon is kevesebb lesz, ez érinti a NER nagyvállalkozói köreit is; vélhetően ők most nem szeretik annyira Lázár Jánost.”
Politikai szempontból fontos megjegyezni a program leállításával kapcsolatban az elemző szerint, hogy a Modern Városok Program beruházásaival minden hivatalban lévő polgármester tudott dicsekedni a választóinak, és „az elmúlt 32 év azt mutatja, hogy az a polgármester tud nagyobb eséllyel hivatalban maradni, aki látványos beruházásokat tud felmutatni”.
„Elképzelhető, hogy a folyamatban lévő beruházások egy része pont a 2024-es önkormányzati választások előtt nem sokkal lesz kész, azzal pedig megint lehet majd a választók előtt villogni” – mondta Nagy Attila Tibor.
Összesítésünkhöz néhány megjegyzés: a Modern Városok Programról szóló kormányhatározatokat az elmúlt években többször is módosították, új elemekkel bővülhettek, vagy kikerülhettek belőlük korábbi vállalások. Ezenkívül többször előfordult – főleg kampányidőszakban –, hogy egyes elkészült fejlesztéseket mint a program elemeit adtak át. Így nem állíthatjuk, hogy listánk teljesen pontos lenne, de akkor is átfogó képet ad a programról és tényleges megvalósulásáról. Összesítésünkben megvalósultnak tekintettük azokat a beruházásokat is, amelyek akár csökkentett műszaki tartalommal, de valóban befejeződtek, és folyamatban van, várhatóan elkészül kategóriába kerültek azok, amelyek már nem csak a tervezőasztalokon léteznek, legalábbis elkezdődött a fizikai megvalósításuk.