Öt gondolat a beszélgetésből:
(1) Bár nem függ össze szorosan az EU tanácsának soros vezetői intézményével, mégis a magyar elnökség idejére esik az Orbán Viktor kezdeményezte Patrióták Európáért nevű EP-frakció megalakulása és megerősödése. A képviselőcsoport a harmadik legerősebb frakció lett az Európai Parlamentben, ami előrevetítette az európai politika időközben tapinthatóvá vált átalakulását: határozottabb lett a szélsőjobb és szélsőbal hang; a parlament legnagyobb csoportját jelentő Európai Néppárt választhat, mikor melyik erő támogatásával viszi keresztül az akaratát.
(2) Az elemzők egybehangzóan eseménytelen és kissé unalmas soros elnökségi félévet jósoltak 2024 második felére, de nem tévedhettek volna nagyobbat. Az Európai Unió Tanácsának adminisztratív irányítását július 1-jén átvevő magyar kormányfő váratlanul és előjelek nélküli külpolitikai aktivitásba kezdett: Kijevben az ukrán, Moszkvában az orosz, majd Pekingben a kínai elnököt látogatta meg egy általa békemissziónak nevezett körút részeként.
(3) Korábban is volt példa arra, hogy a soros elnökségi posztot feszült helyzetben kezdi a magyar kormány: 2011-ben a sokak által kritizált médiatörvény megszavazása fokozta a jogállamisági aggályokat. Most is úgy indult a periódus, hogy a magyar kormányfő szembehelyezkedett az EU intézményeinek vezetőivel. Beigazolódott brüsszeli tudósítónk korábbi kijelentése, hogy a legnagyobb kockázatot Orbán Viktor jelenti a magyar elnökség sikerére nézve, amennyiben saját kül- és belpolitikai érdekeit az EU érdekei elé helyezi.
(4) Tudósítónk több európai vezetővel és diplomatával beszélt az elnökség első felében, és általánosnak találta azt a véleményt, hogy különválasztják a brüsszeli magyar képviselet gárdájának munkáját a magyar kormány lépéseitől. Míg a funkcionáriusok, hivatalnokok kevésbé látványos tevékenységét professzionálisnak minősítik, elítélik a Budapestről érkező ideológiai irányvonalat, amely leértékeli az előbbi sikerét. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás után is lesz-e az elnökséget indító külpolitikai magánszámhoz hasonló akció a magyar kormányfő részéről.
(5) Úgy állították össze a magyar elnökség programját, hogy igyekeztek tekintettel lenni a magyar kormányfő külpolitikai álláspontjára. Ugyanakkor nem kapott nagy nyilvánosságot, hogy ennek ellenére mégis sikerült tető alá hozni egy újabb szankciós csomagot Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.