Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) Nem jár, hanem kérni kell – mondja brüsszeli tudósítónk az árvíz miatt kárenyhítésre felajánlott európai uniós forrásokról. Magyarország is jogosult rá, és hozzá is férhetne a pénzekhez. Hozzátette: egyelőre nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bejelentkezett volna a több lehetőség közül bármelyikre.
(2) Az egyik forrás az EU polgárvédelmi vagy szolidaritási alapja, amely a természeti katasztrófák nyomán keletkezett károk enyhítésére szolgál. Földrengés, árvíz, hatalmas vihar, de még aszálykár esetén is kérhetnek forrást ezekre a tagállamok a veszteségek pontos felmérése és bizonyítása után. A kérelmeket elbírálják, és rendszerint a káresemény után 10-12 hónappal meg is történnek a kifizetések.
(3) A másik forrás a kohéziós alapok átcsoportosítását jelenti: ez egy rugalmasabb megoldás, mert gyorsabban születhet döntés róla. A lényege, hogy a már jóváhagyott operatív programok terhére átcsoportosítanak és előrehoznak kifizetéseket az alapos dokumentáció alapján. Ezzel ugyan csökken az adott operatív program, de az Európai Bizottság két mozzanattal is segíti a tagállamokat, hiszen nagyobb előleget és nagyobb mértékű társfinanszírozást igényel, azaz a kormányok által biztosítandó önrész kisebb. Ilyen volt az a tízmilliárd euró is, amelyről a napokban született döntés, és a lengyelországi bejelentés alapján Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország tavalyi aszálykárát mérsékli.
(4) A Magyarországnak szánt kohéziós források egy részének befagyasztása nem lenne akadály egy esetleges magyar kérelem előtt, hiszen év elején felszabadítottak egy nagyjából tízmilliárd eurós összeget. Ennek terhére lehetne forrásokhoz jutni az árvízi károk bizonyított enyhítésére. Az indoklásba a töltések megerősítése és újabb mobil gátak építése nem fér bele, de az árvíz utáni takarítás, az infrastruktúra átmosása, fertőtlenítése elszámolható lenne.
(5) A podcastban szóba került még az Oroszország elleni szankciók alól kicsúszó EU-s vállalkozások héten bemutatott névsora, amely egy magyar céget is említ. Az Ukrajnában becsapódott rakéták és a fronton elhagyott orosz harci eszközök átvizsgálásával állította össze az ukrán kormány a listát, amelynek — brüsszeli tudósítónk szerint — messzemenő következményei nem lesznek, de figyelmeztetheti az európai vezetőket, hogy hol kell lezárni a kiskapukat. A lista és az azt bemutató ukrán elnöki tanácsadó elismerte, hogy a cégek termékei a legtöbbször közvetítőn keresztül jutnak az orosz – vagy a magyar cég esetében a belarusz – félhez, az említett vállalkozások többsége amerikai, kínai, török vagy Egyesült Arab Emírségek-beli.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.