Különös jelenet: Mexikóváros erdőkkel borított hegyeiben – amelyekről a legtöbb ember Mexikón kívül nem is tud – farmerek és erdészek brigádja ültet néhány centiméteres fenyőcsemetéket a nemrég kivágott fák között, miközben hallani lehet a láncfűrészek közeli zaját.
Az elmúlt években hatalmas áldozatokat szedett az illegális fakitermelés a kilencmillió lakosú város erdőkkel borított, déli felén.
„Kivégezték az erdőt” – állapította meg szomorúan a 43 éves Alfredo Gutiérrez.
A pusztítás mértéke megdöbbentő. Még egy évvel ezelőtt is „mindig sötét volt itt, még akkor is, ha sütött a nap, mert itt volt az a sok fa” – mondta Gutiérrez a San Miguel Topilejo nevű város közelében lévő ligetről – a terjeszkedő főváros szélén.
Míg a legtöbb ember Mexikóváros neve hallatán a forgalmi dugókra és a szennyezett levegőre asszociál, valójában a város területének körülbelül fele vidéki jellegű, majdnem az egész Milpa Alta és Tlalpan déli kerületeiben. Körülbelül húsz százaléka védett természeti terület, mint például a szomszédos Morelos államot körülölelő, fenyő- és más tűlevelűkkel borított hegyek.
Ezek a fák biztosítják a város – és elővárosai – közel húszmillió lakosát ellátó víztározó rétegek feltöltését, emellett segítenek megtisztítani a város szennyezett levegőjét, és mérséklik a magas hőmérsékletet is.
Miért vágják a város körül a fákat?
Hogy az illegális fakivágások miért szaporodtak el ilyen gyorsan, az vita tárgyát képezi.
A helyi gazdálkodó közösségek – amelyek tagjai közül sokan parkőrként vagy talajvédelmi munkásként kapnak fizetést a városi önkormányzattól – úgy vélik, hogy szervezett bűnbandák szálltak be az illegális fakitermelésbe.
Ez nem feltétlenül túlzás: ezek a bandák régóta használják a város szélén élő vidéki közösségeket arra, hogy menedékházakat hozzanak létre emberrablás áldozatainak fogva tartására, az erdőket pedig arra, hogy megszabaduljanak áldozataik holttestétől.
A falusiak egy része szerint a szövetségi kormány fellépése az állami csővezetékekből kilopott benzin és gázolaj eladása ellen is szerepet játszhat ebben, mondván, hogy azok, akik korábban az út menti bódékban üzemanyagot árultak, most a fakitermelés felé fordultak.
A mexikóvárosi hatóságok állítják, hogy azonosították az illegális fakitermelés mögött álló bűnözői csoportokat, és az elmúlt hónapokban több száz rendőr és katona részvételével akciókat indítottak, amelyek során a hegyekben fekvő titkos fűrészüzemekre csaptak le.
A város támogatja az erdőtelepítési erőfeszítéseket is, de ez lényegében versenyfutás az idővel. Az apró facsemeték közül sok nem marad életben, évtizedekbe telhet, mire a kivágott, fenséges, fejlett erdők helyébe lépnek.
Felgyorsult erdőpusztítás
A Global Forest Watch nevű aktivistacsoport szerint 2010-ben a város százötvenezer hektáros területéből mintegy 40.500 hektárt borítottak erdők.
A csoport szerint a város 2022-ben 49 hektár erdőt veszített – annyit, mint az előző négy évben összesen.
A probléma különösen éles San Miguel Topilejóban, amely – mivel erdőkkel rendelkezik és autópályák szelik át – vonzó hely a bandák számára a rönkök kivágására és fűrészüzemekbe szállítására.
Pablo Amezcua természeti erőforrásokkal foglalkozó mérnök, aki San Miguel Topilejóban dolgozik, elmondta, hogy 2020 előtt csak mintegy kétszáz hektárt érintett a fakitermelés. Szerinte 2023 közepére összesen mintegy 2400 hektárt vágtak ki teljesen vagy részben.
Sziszifuszi feladat az illegális fakitermelők elleni küzdelem
Az ország környezetvédelmi főügyészének adatai szerint Mexikóvárosban 2013 óta 122 illegális fakitermeléssel kapcsolatos feljelentést tettek. Ezek több mint fele 2023-ban történt.
Egyik nap erdőőrök és önkéntesek egy csoportja indul erdőtelepítésre teherautókkal San Miguel Topilejóból, keskeny földutakon haladva az erdőben, amelyek épphogy elég szélesek ahhoz, hogy a kis teherautók elférjenek.
Katonák és a Nemzeti Gárda fegyveres tisztjei kísérik őket.
Az egyik teherautó volánjánál egy 24 éves fiatalember nézeget idegesen balra-jobbra, miközben a járművet irányítja. Mint sokan a cikkhez megkérdezett vadőrök közül, ő is kérte – biztonsági okokra hivatkozva –, hogy ne nevezzük meg.
Elmondta, hogy amikor két nappal korábban ugyanezen a helyen haladt, még fák voltak ott, ahol most kivágott tönkök és fenyőágak, ami veszélyes, mert gyúanyagként szolgálhat az erdőtüzek szezonjában.
A mellette utazó, 58 éves erdész elmondása szerint hasba lőtték az illegális fakitermelők, akiket még novemberben próbált megállítani. Egy évvel korábban kénytelen volt elmenekülni a falujából, miután megfenyegették a családját.
Sajnos helyzete nem kivételes. A Global Witness nevű nem kormányzati csoport 2022-es jelentése szerint Mexikó a világ legveszélyesebb helye a környezet- és Föld-védelmi aktivisták számára. Mexikóban 2021-ben 54 ilyen aktivistát öltek meg, amely a legmagasabb szám a világon.
A tény, hogy az erdők túlélték, önmagában is bravúr.
Merész tiltakozás a bűnbandákkal szemben
Ahogy Mexikóváros lakossága az ötvenes és a hetvenes évek között robbanásszerűen nőtt, folyamatosan terjeszkedett déli részeinek erdős hegyoldalaira. Már korábban is tilos volt a fakitermelés minden formája, de egyesek szerint a tilalom csak tovább szította az illegális tevékenységet.
Marina Robles, Mexikóváros környezetvédelmi osztályának vezetője szerint az illegális fakitermelés mögött számos ok húzódik meg, az ingatlanérdekektől kezdve a szervezett bűnözésig.
Először is a szervezett bűnbandák, amelyek korábban megelégedtek azzal, hogy az erdőket búvóhelyként és holttestek lerakóhelyeként használják, most minden olyan tevékenységet – törvényest és törvénytelent – ellenőrizni akarnak, amely az „ő” területükön történik. Ebbe beletartozik az illegális fakitermelés is.
Néhány hónappal ezelőtt a helyiek – akiket sorsukra hagytak a bandákkal szemben – az erdőből kivezető utak lezárásával tiltakoztak.
Válaszul a hatóságok júniusban ötszáz katona segítségével megkezdték a razziákat.
Amikor végre megmozdul a hatóság
Augusztus elején Martí Batres megbízott polgármester kijelentette, hogy a hatóságok legalább öt szervezett bűnözői fakitermelő csoportot azonosítottak a városban, 32 fatelepet és 28 illegális fűrésztelepet foglaltak le a város határain belül. A szomszédos Morelos államban további tucatnyi telephelyet találtak.
A legtöbbjük félig-meddig részben mobil, kezdetleges üzem volt.
„Találnak egy helyet, ahol megfelelők a feltételek, felállítják a fűrészmalmokat, kivágják a fákat, mindezt nagyon gyorsan, egyik napról a másikra; elkezdik a rönkök feldolgozását, majd összepakolják a fűrészmalmot” – mondta Batres.
Reméli, hogy szigorúbb büntetést fognak kiszabni az illegális fakitermelésért, de jelenleg még azokat az illegális fakitermelőket is nehéz letartóztatni, akik megtámadták az erdészeket, sőt katonákat is, és egyszer egy katonai járőrt benzinnel locsoltak le.
Cserébe néhány helyi felgyújtotta a fakitermelő teherautókat.
De ez egyenlőtlen küzdelem.
„Nagy teljesítményű fegyvereik vannak – mesélte a novemberben megsebesült erdész. – Ezek a bűnözők túlnőttek rajtunk.”