A harminc éve független, közép-ázsiai Kazahsztánban az önállósodás utáni legsúlyosabb utcai tüntetések és zavargások zajlanak. A váratlanul jött instabilitás komoly aggodalmat váltott ki a két befolyásos szomszédnál, Oroszországban és Kínában.
Az kazah olajexport nagy része Kínába megy, miközben Moszkva az ország kulcsfontosságú stratégiai szövetségese. Sok kazah úgy érzi, kényszerpályán mozognak: vagy az orosz, vagy a kínai befolyás között választhatnak.
Az év elején a cseppfolyósított autógáz árának felszabadítása és az ár brutális megugrása miatt indultak meg az első tüntetések egy távoli nyugati olajvárosban (amely egy évtizede hasonló forrongások színhelye volt, és amelyet legkevesebb tizenhat tüntető lelövésével fékezett meg a hatalom). Az azóta több mint egy tucatnyi városban és településen az utcára vonuló tízezrek azonban már az egész tekintélyelvű kormányt célba vették.
2022. január 6. Katonák Almati főtérén, ahol több ezren tüntettek a kormány ellen, miután a hatóságok a cseppfolyósított gáz árplafonjának feloldásáról döntöttek. A hatóságok később visszakoztak, de már kevés volt
Kaszim-Dzsomart Tokajev elnök egyre kétségbeesettebbnek tűnik, bár sok elemző szerint a maga javára használja ki a káoszt, hogy teljesen a saját kezébe vegye a hatalmat, megszerezve elődje, a papíron nyugalomba vonult Nurszultan Nazarbajev maradék befolyását.
Először azzal próbálta megnyugtatni a tömeget, hogy szerdán kora reggel menesztette az egész kormányt. A tüntetők követelésének eleget téve visszaállították és fixálták a korábbi energiaárakat. A nap végére azonban irányt váltott. Először terroristáknak nevezte a tüntetőket, és azt mondta, jól szervezett „külföldi bandák támadták meg az országot”.
A tiltakozás az autógáz árának drasztikus megugrása miatt indult meg
Az érzéseket tetézte az élelmiszerárak és néhány illeték emelkedése. A Nemzetközi Valutalap november végén azt javasolta az országnak, hogy emelje meg az áfát és a személyi jövedelemadót, és vegyen vissza a közkiadásokból.
A közeli városok lakói gyorsan csatlakoztak a tiltakozásokhoz, napokon belül a tüntetések az ország többi részére is kiterjedtek.
Ehhez kapcsolódóan: A „kipcsakok elnöke” családjának felfoghatatlan vagyonaKi vezeti a tüntetéseket?
A kritikus hangok elnyomása Kazahsztánban már régóta norma. A kormánnyal szembeszállni kívánókat vagy megbüntetik, vagy háttérbe szorítják, vagy beemelik őket a rendszerbe. Így – bár a tüntetéseken szokatlanul sokan vettek részt, némelyik több mint tízezer embert vonzott, ami Kazahsztánban nagy szám – nem tűntek fel vezetők a tiltakozó mozgalom élén.
Kazahsztán közelmúltbeli történelmének nagy részében Nurszultan Nazarbajev korábbi elnök kezében volt a hatalom, és egészen eddig befolyása maradt a politikára.
A helyzet 2019-ben változott meg, amikor a most 81 éves Nazarbajev lemondott, és régi szövetségesét, Tokajevet nevezte meg utódjának. A Nemzet Atyjaként, valamint a katonai és biztonsági szolgálatokat felügyelő biztonsági tanács vezetőjeként Nazarbajev továbbra is jelentős befolyással rendelkezett az ország felett. Tokajev szerdán bejelentette, hogy átveszi Nazarbajev helyét a biztonsági tanács élén.
Tokajev kazah elnök „külföldön kiképzett, jól szervezett bandákat” okolt a lázongásokért, és katonai segítséget kért az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől, amelynek Kazahsztán is tagja
Az elmúlt napokban az utcákon megnyilvánuló harag nagy része nem Tokajev, hanem Nazarbajev ellen irányult, akit még mindig széles körben az országot vezető szürke eminenciásnak tartanak. A tüntetők között a „Sal ket!” (Öreg, menj el!) lett a fő jelszó.
Hogyan reagálnak a hatóságok?
Egy almati rendőrségi tisztviselő csütörtökön azt mondta, hogy a kormányépületek elleni támadásokban több tucat tüntető vesztette életét. Legalább tucatnyi rendőrtisztet is megöltek, köztük egyet, más állítások szerint kettőt lefejeztek.
Az éjszaka folyamán épületek megrohamozására tettek kísérletet Almatiban, és „több tucat támadót likvidáltak” – mondta Szaltanat Azirbek rendőrségi szóvivő a Habar-24 állami hírcsatornának. Előzőleg a tüntetők elfoglalták és felgyújtották a helyi önkormányzat (akimat) épületét, és lángokban állt a helyi köztársasági elnöki rezidencia is.
A hatalom kezdeti reakciója a lakossági elégedetlenség esetén ismert, szokásos forgatókönyvet követte. A rendőrség és a Nemzeti Gárda nagy számban vonult fel. A régi fővárosban és az ország kereskedelmi központjában, Almatiban a városháza elé vonuló tömeget szerda kora reggel rohamrendőrök és páncélozott személyszállító járművek nagy falanxai fogadták. Más alkalmakkor könnyebben feloszlatták a tömeget, de most túl sokan vonultak utcára.
Mivel több nagyvárosban is támadás érte a kormányépületeket, Tokajev a Moszkva vezette katonai szövetségtől, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől kért segítséget. A külső beavatkozásra való felhívást azzal indokolta, hogy a tüntetők nemzetközi terroristacsoportok megbízásából tevékenykednek. Arról, hogy ez alatt mit ért, nem mondott részleteket.
Megbuktatják-e a kormányt?
Kazahsztánban ilyen még nem történt. Korábban is voltak nagy tüntetések: például 2016-ban egy vitatott földtörvény elfogadása után, és 2019-ben, a vitatott választások után, amelyek megerősítették Tokajev hatalmát. De a mostanihoz hasonló léptékű eseményre még nem volt példa.
Tokajev egyik szerdai felhívásában ígéretet tett a reformok folytatására és utalt arra, hogy lehetséges lehet a politikai liberalizáció. Az ország elnöki köztársaság, a kormány lecserélése alapjaiban nem változtatja meg a rendszert.
Orosz deszantosok indultak Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete nevű regionális védelmi szövetség missziójának részeként. Tokajev kazah elnök hívta be a külföldi erőket
Ráadásul Tokajevnek a nap vége felé tett sötétebb megjegyzései azt sugallták, hogy inkább a tiltakozások elnyomásával válaszolhat a helyzetre.
Mivel az utcai tüntetések – legalábbis egyelőre – nem követnek világos célokat, nehéz elképzelni, hogyan érhetnek véget.
De még ha nem is sikerül elérni a rezsimváltást, lehetségesnek tűnik, hogy a tiltakozások mélyreható átalakuláshoz vezetnek, bár sok külföldi kommentátor egyelőre tanácstalan: Kazahsztánban egyelőre nincs jól látható vagy szervezett ellenzék, amellyel tárgyalni lehetne a hatalom megosztásáról vagy átadásáról.
Ehhez kapcsolódóan: Kazah választások: valódi ellenzék nélkül