Mit kell tudni az Iszlám Állam Horászán nevű militáns csoportról, amely magára vállalta a kabuli repülőtér előtt – a menekülésben reménykedő emberek tömegében – elkövetett gyilkos robbantásos merényletet?
Az Iszlám Állam Horászán (IS-K), az augusztus 26-án, a kabuli repülőtér előtt elkövetett öngyilkos merényletet magára vállaló szervezet az Iszlám Állam ama szárnya, amely az afgán civilek elleni legbrutálisabb támadások elkövetője.
Az ő számlájukra írnak egy 2020-as támadást, amelynek során fegyveresek támadtak egy kabuli szülészetre. Tizenhat anyát és terhes nőt, valamint két gyermeket és hét másik embert öltek meg.
Az IS-K (ISIS-K néven is ismert) csoport gyakran veszi célba a szunniták által eretneknek tartott síita hazara kisebbség tagjait.
Egy jól felfegyverzett tálib harcos egy ellenőrzőpontnál a Hámid Karzai nemzetközi repülőtér kapuja közelében Kabulban, 2021. augusztus 28-án. Néhány nappal korábban a tálibokkal is szemben álló IS-K követett el véres merényletet a helyszínen
A világ egyik leghalálosabb csoportja
Az IS-K 2015-ben alakult, és sok afgánt és pakisztánit szervezett be, különösen azok közül, akik a fundamentalista táliboktól álltak át hozzájuk.
A Horászán nevet egy történelmi régióról kapta, amely a mai Pakisztán, Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia egyes részeit foglalja magába.
A csoport hamar hírhedtté vált kegyetlenségéről. Vélekedések szerint magához vonzotta a régió más militáns csoportjai, köztük az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) tagjait is.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2016 januárjában külföldi terrorista szervezetté minősítette. Az IS-K a megalakulásától számított három éven belül a világ négy leghalálosabb szervezete közé került a Gazdaság és Béke Intézet (Institute for Economics and Peace) globális terrorizmuslistáján.
Az IS-K-nak sikerült túlélnie az ellene irányuló, évek óta tartó amerikai katonai offenzívát, amelynek során több vezetőjét is megölhették amerikai légi csapásokban. 2017-ben az amerikai hadsereg ledobta az úgynevezett minden bombák anyját, az amerikai arzenál legnagyobb nem nukleáris robbanóeszközét egy kelet-afganisztáni barlangkomplexumra, amelyet az IS-K használt.
Uszman Gázi, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) nevű radikális szervezet vezetője. Elemzők szerint kapcsolatban állnak az Afganisztánban megtelepedett Iszlám Állammal
Hányan vannak?
Amerikai illetékesek szerint az IS-K egy időben akár háromezer tagot is számlálhatott.
Egy júniusban kiadott ENSZ-jelentés szerint a csoportnak körülbelül 1500-2200 harcosa van Afganisztán Kunar és Nangarhar tartományaiban.
Az ENSZ szerzői úgy értékelték, hogy a csoport arra kényszerült, hogy országszerte sejtekre és kisebb csoportokra ossza fel magát, amelyek autonóm módon tevékenykednek, miközben ugyanazt az ideológiát vallják.
2020. augusztus 3. Az akkor még létező afgán biztonsági erők az Iszlám Állam harcosaitól zsákmányolt zászlóval egy Dzsalálábádban elkövetett támadás után
Feltámadtak?
Amerikai illetékesek és mások nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a csoport pozíciói megerősítésére használhatja ki az afganisztáni bizonytalan helyzetet. A kabuli repülőtér elleni augusztus 26-i halálos támadás előtt Joe Biden amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan arra figyelmeztetett, hogy az IS-K „akut” fenyegetést jelent.
Úgy tűnt, hogy a csoport az elmúlt hónapokban visszaszorult, például területeket vesztett, de a terroristaszervezeteket nyomon követő kutatók már több mint egy éve az IS-K újjáéledésének jeleiről beszéltek.
Az ENSZ jelentésében arra figyelmeztetett, hogy 2020 júniusa óta egy Sahab al-Muhadzsír nevű ambiciózus új vezető irányítása alatt az IS-K „aktív és veszélyes”, és arra törekszik, hogy elégedetlen tálibokkal és más harcosokkal bővítse sorait.
„Júliusban tizenkilencszer annyi támadást hajtott végre, mint tavaly ugyanebben a hónapban – mondta a Szabad Európának Charlie Winter, a Radikalizálódást Tanulmányozó Nemzetközi Központ (ICSR) vezető kutatója. – Erre a romló biztonsági környezet, a vezetésben bekövetkezett változások és célpontjai bővítése miatt volt képes.”
A szakértő szerint azzal, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, az IS-K tevékenységének új, bár gyorsan lezáruló szakasza indult meg, előrevetítve az augusztus 26-i robbantást: „Amikor Kabul a tálibok kezére került, (az IS-K) minden tevékenységét beszüntette, hogy ezt a pillanatot tervezhesse.”
Abdul Szajed, az afganisztáni és pakisztáni dzsihadista csoportok szakértője, aki a svédországi Lundban él, egy tweetben azt írta, hogy az IS-K 2020 februárja óta „új formát öltött” és veszélyesebbé vált.
„Először is bejelentette és elkezdte tervezni az új, hosszú háborút a tálibok ellen, az amerikai–tálib megállapodás fényében előre látva, hogy a tálibok az USA kivonulásával hamarosan átveszik a hatalmat Kabulban. Láttam a jeleit Nangarharban és Kunarban, mert elkezdtek embereket toborozni az új hadjárathoz” – írta Szajed a kabuli repülőtér előtt elkövetett halálos támadásokat követően.
Hozzátette: „Az IS-K 2020 májusában kinevezett emírje, dr. Sahab al-Muhadzsír szintén új városi terroristakampányt jelentett be a tálibok, az afgán kormány és »amerikai uraik« ellen.”
Napelemek az afganisztáni Kunar tartományban – errefelé toborzott embereket a tálibokkal is szemben álló Iszlám Állam Horászán
Az IS-K és a tálibok: fundamentalista ellenségek
Winter úgy vélte, hogy a kabuli repülőtér előtt elkövetett, több mint száz ember, köztük tizenhárom amerikai katona halálát okozó öngyilkos merénylet célja az volt, hogy megmutassák: a tálibok nem tudják biztosítani az általuk ígért biztonságot. Szerinte ezzel az Egyesült Államokat arra akarták rávenni, hogy kiterjessze afganisztáni jelenlétét.
„Stratégiai szempontból a támadások ugyanúgy a tálibok ellen irányultak, mint a megölt afgán állampolgárok és amerikai katonák ellen. Miközben a tálibok megpróbálják megszilárdítani a pozíciójukat Afganisztánban, (az IS-K) mindent megtesz, hogy aláássa azt” – mondta Winter.
Szerinte az ilyen támadások „helyi szinten az IS-K, globálisan pedig az Iszlám Állam kezére játszanak”.
„Nem arról szólnak, hogy Afganisztánt legyen a kalifátus új központja – legalábbis egyelőre nem – mondta Winter. - A jelenlét, a dac és a szándék bemutatásáról szólnak, a jövőbeli lázadáshoz dolgozzák most meg a terepet.”
A tálibok, akik jelenleg Afganisztán nagy részét ellenőrzik, miután a felgyorsított amerikai kivonulás után megszerezték az ország nagy részét, elítélték az augusztus 26-i támadást.
A Szabad Európához tartozó Azadi rádiónak adott augusztus 27-i interjújában a tálibok szóvivője, Zabiullah Mudzsahíd ugyanakkor bagatellizálta az IS-K jelentette fenyegetést.
2021. augusztus 30. Az amerikai légierő egyik szállítógépe elhagyja a kabuli repteret. A komplexumra rakétákat lőttek ki, miközben az amerikaiak próbálták tartani az Iszlám Állam és a tálibok által fenyegetett szövetségeseik evakuálására kapott határidőt
„Az az Iszlám Állam, amely Irakban és Szíriában létezett, nem létezik Afganisztánban – mondta. – Vannak néhányan, akik átvették az (iraki és szíriai ISIS) eszméjét, vagy a követőiknek nevezik magukat – nagyon bízunk benne, hogy meg fogják érteni a valóságot, amikor meglátják, hogy Afganisztánban iszlám kormány jött létre, van a biztonság és nincsenek külföldi erők. Így nincs indok a lázadásra és a tevékenységükre.”
Kevés jel utal valódi biztonságra Afganisztánban – számos jelentés látott napvilágot bosszúból elkövetett gyilkosságokról. Az ENSZ és jogvédő csoportok háborús bűncselekmények és más atrocitások valószínűségére figyelmeztettek a tálibok néhány hónapja történt előretörése nyomán.
Joe Biden amerikai elnök megesküdött, hogy megtorolja az Iszlám Államon a reptéri merényleteket. Augusztus 26-án Biden azt mondta, hogy az amerikai parancsnokok utasítást kaptak, hogy dolgozzanak ki operatív tervet arra, hogy csapásokat mérjenek az IS-K eszközeire, vezetésére és létesítményeire.
Leon Panetta, a CIA korábbi igazgatója és az Obama-kormányzat egyik védelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy Biden ígérete azt sugallja, hogy „vissza kell mennünk (Afganisztánba), hogy elkapjuk az ISIS-t”.